KK BH 1992/553
KK BH 92/08/553
1992.08.01.
A közigazgatási szerv határozata elleni fellebbezés elutasítása mellett helye lehet a határozat megsemmisítésének és új eljárásra való utasításnak; e másodfokú határozat bíróság előtt megtámadható [1957. évi IV. tv. 66. § (2) és (3) bek.].
A felperesek közvetlen szomszédai: J. I. és házastársa. A nevezett személyek a meglevő építmény korszerűsítése, átépítése, valamint tetőtér-beépítés engedélyezése iránt kérelmet nyújtottak be az elsőfokú építési hatósághoz, amely a tervezett átalakításokat és az emeletráépítést engedélyezte. Ezen engedély ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelyben kérték az első fokú határozat megváltoztatását és az építési engedély iránti kérelem elutasítását. Fellebbezésükben részletesen indokolták, hogy milyen indokok alapján sérelmes számukra a megvalósítani szándékozott építkezés.
A II. r. alperes (köztársasági megbízott) határozatával a felperesek fellebbezésének egyidejű elutasítása mellett a támadott határozatot megsemmisítette. E határozat felülvizsgálata iránt a felperesek pert indítottak.
A felperesek keresetét az elsőfokú bíróság alaposnak találta, álláspontja szerint a II. r. alperes támadott határozata jogszabálysértő, ellentmondásos, és így felülbírálata nem alkalmas. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 66. §-ának (2) bekezdése értelmében a II. r. alperes a fellebbezés nyomán végzett vizsgálata eredményeként az első fokú határozat helybenhagyásáról, megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről hozhatott volna döntést. A II. r. alperes azonban azon túl, hogy az első fokú építési határozatot megsemmisítette, érdemben elbírálta a felperesek fellebbezését is. Ehhez képest a rendelkező részben szól e fellebbezés elutasításáról, ami tartalmilag más vonatkozásban az első fokú határozat helybenhagyásával egyenlő. Valójában a felperesi fellebbezés részben sikerre vezetett, mert az engedélyező határozat megsemmisítésére került sor, még ha merőben más indokok alapján is. Így adódott az, hogy a fellebbezés elutasításáról szóló határozati rendelkezés nyomán a felperesek éltek a keresetindítási jogukkal, jóllehet jelenleg nincsen érvényes építési engedélyezési határozat, ami számukra sérelmes lehetne.
Az ítélet ellen a II. r. alperes jelentett be fellebbezést, kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a keresetet utasítsa el.
A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak az első fokú ítéletben kifejtett jogi álláspontjával és okfejtésével. Tévesen döntött ezért az elsőfokú bíróság úgy, hogy a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése alapján az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és a II. r. alperest új eljárásra kötelezte.
Az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. E rendelkezés és a 66. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a felettes államigazgatási szerv a másodfokú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti, illetőleg az első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. Ezenfelül a felettes államigazgatási szerv a tényállás kiegészítése iránt maga is intézkedhet. Ennyiben a másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy csak a most felsorolt határozatok valamelyikét hozhatja meg a felettes államigazgatási szerv.
Figyelmen kívül hagyta azonban az elsőfokú búóság a törvény 66. §-a (2) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezést. A vizsgálat terjedelmének nem szab korlátot a fellebbezés tartalma, a felülvizsgálat az egész megelőző eljárásra és a meghozott határozat teljes terjedelmére kiterjedhet. Ebből pedig következik, hogy a teljesség igényével történő felülvizsgálat során annak megfelelő döntés is meghozható. Ez pedig következik abból, hogy a teljes felülvizsgálatot biztosító törvényi rendelkezés mellett a törvény idevonatkozó szabályozása semmilyen korlátozást nem tartalmaz. A másodfokú bíróság álláspontja tehát az, hogy a felettes államigazgatási szerv a felülvizsgálat eredményeképpen a 66. § (2) bekezdésének második mondatában és a (3) bekezdésben felsorolt döntések valamelyikét kell, hogy meghozza, nem tiltott azonban - a korlátlan felülvizsgálat elve folytán -, hogy egyéb döntést is tartalmazzon a határozat. Tehát nem jogszabálysértő a keresettel megtámadott államigazgatási határozatnak az a rendelkezése, hogy az első fokú határozatot megsemmisítette, és az első fokú építésügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte amellett, hogy a felperesek fellebbezését is elutasította.
A felpereseknek az első fokú államigazgatási határozattal szemben benyújtott fellebbezése tartalma ugyanis az volt, hogy az építésügyi hatóság a J. I. és felesége által előterjesztett építési engedély kiadását tagadja meg. Érdemben döntött az alperesi határozat erről a fellebbezési kérelemről, és azt állapította meg, hogy az építési engedély kiadása a fellebbezésben felhozott okokból nem tagadható meg. Ez a döntés ugyanis előfeltétele volt a további döntésnek. Az alperesi határozatnak az a rendelkezése, hogy a fellebbezést elutasította, a felperesekre nézve érdemi döntést tartalmaz. Ezt az érdemi döntést a felperesek a keresetükben sérelmezték, és erről a kereseti kérelemről érdemben kell az elsőfokú bíróságnak döntenie. A másodfokú bíróság álláspontja egyébként az, hogy a felettes államigazgatási szervnek az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú államigazgatási szervet új eljárásra utasító határozatával szemben bírósági felülvizsgálatot kérni nem lehet. Ennek indoka az, hogy nincs érdemi államigazgatási határozat, amely a bíróság által felülvizsgálandó lenne. A perbeli esetben azonban érdemi döntést is tartalmaz a keresettel megtámadott másodfokú határozat, amely az állampolgárra nézve sérelmes lehet. Ennek bírósági felülvizsgálata érdemben szükséges. (Baranya Megyei Bíróság, 2. Pf. 20 869/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás