• Tartalom

BK BH 1992/563

BK BH 1992/563

1992.09.01.
Egyrendbeli rablás bűntette valósul meg, ha az elkövető egy személlyel szemben alkalmazott erőszak (fenyegetés) kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában levő dolgokat vesz el [Btk. 12. § (1) bek., 321. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét egyrendbeli rablás büntettében állapította meg, ezért őt - mint többszörös visszaesőt - szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte, a következő tényállás alapján.
A vádlott kisebb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után a K. S. tulajdonát képező kertes ház elé érve, a nyitott kertkapun át az udvarba ment. A lakásban ekkor Sz. J.-né, a tulajdonos alkalmazottja tartózkodott, aki miután észrevette az udvaron tartózkodó vádlottat - közölve vele, hogy két óra múlva jön haza a tulajdonos - a lakásba nem engedte be.
A vádlott ekkor eltávozott, majd további italfogyasztás után visszatért, és azzal az ürüggyel kért bebocsátást a lakásba, hogy K. S. részére kazettát hozott. Amikor Sz. J. - né az ajtót kinyitotta, a vádlott előrántotta a már előkészített bicskáját, az ajtót belökte, Sz. J.-nét a lakásba tuszkolta, majd kényszerítette őt, hogy a lakásban (szekrényekben) különböző, mintegy 180 000 forint értékű dolgot szedjen össze. Ezek a dolgok K. S. tulajdonában voltak. Távozása előtt elvitte Sz. J.-né táskájából annak 600 forintját is.
Az ítélet ellen az ügyész 2 rendbeli rablás bűntettének a megállapítása végett és súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
Az ügyészi álláspont szerint a rablási cselekményt a vádlott két sértett - K. S. lakástulajdonos és alkalmazottja, Sz. J.-né - sérelmére követte el, így bűnhalmazatot kell megállapítani. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának 12. számú állásfoglalásában is megnyilvánuló arra a töretlen ítélkezési gyakorlatra, amely szerint annyi rendbeli vagyon elleni bűncselekmény valósul meg, ahány sértettje van a cselekménynek, még akkor is, ha az elkövető nem tudja, hogy több személy tulajdonában levő dolgokra nézve - akár egyetlen cselekménnyel is - követi el a vagyon elleni bűncselekményt.
A másodfokú bíróság nem találta elfogadhatónak az ügyészi álláspontot, és az elsőfokú bírósággal egyetértve kifejtette, hogy csak egyrendbeli rablás valósult meg, annak ellenére, hogy a vádlott magatartásával két személy tulajdonát vitte el.
A rablás sértettje az a személy, akivel szemben az elkövető a nála, birtokában levő dolog megszerzése végett erőszakot vagy élet és testi épség elleni fenyegetést alkalmaz - tehát akivel szemben az elkövető a teljes törvényi tényállást megvalósítja - függetlenül attól, hogy az elvett dolgok több személy tulajdonában álltak-e. (Főv. Bír. 24. Bf. XII. 7743/1991. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére