BK BH 1992/571
BK BH 1992/571
1992.09.01.
I. A fogolyzendülés bűntettének megvalósulása szempontjából közömbös, hogy az elkövetők jogos vagy jogtalan céljaik kikényszerítése érdekében vesznek részt a nyílt ellenszegülésben [Btk. 246. § (1) bek.].
II. Fogolyzendülés miatt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét nem zárja ki, ha a nyílt ellenszegülésben való részvételt anélkül hagyják abba, hogy velük szemben annak kikényszerítése érdekében erőszak alkalmazására került volna sor [Btk. 246. § (4) bek., 87. § (4) bek.].
A városi bíróság a nyolc vádlottat fogolyzendülés büntette miatt végrehajtandó 2 év, illetőleg azt megközelítő szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlottak együtt töltötték a szabadságvesztésüket. A zárkájuk elhanyagolt állapotban volt, a vádlottak ezt megfelelően rendbe hozták. Korábbi zárkafelelősük - aki időközben szabadult - olyan ígéretet kapott a felügyelet valamelyik tagjától, hogy amennyiben a zárkájuk rendben lesz, legkésőbb a karácsonyi ünnepekre televíziót kapnak, ez azonban nem történt meg.
A vádbeli napon a vádlottak reggel kivonulásnál félreálltak, és bejelentették, hogy megtagadják a munkát. Ezt azzal indokolták, hogy ígéret ellenére nem kaptak televíziót. A felügyelet ismételt felhívása ellenére kitartottak amellett, hogy egyikőjük sem veszi fel a munkát. A vádlottakat a nevelési szolgálaton egyenként meghallgatták, valamennyien kifogásolták, hogy nem kaptak televíziót, és ezen túlmenően elmondták egyéni problémájukat is, panaszaik voltak a nevelési szolgálatra, az egészségügyi szolgálatra, és kifogásolták azt is, hogy a leveleiket egyáltalán nem kapják meg.
Az őket meghallgató vb. tiszt figyelmeztette a vádlottakat, hogy amennyiben kitartanak álláspontjuk mellett és együttesen megtagadják a munkát, az bűncselekménynek minősül. A vádlottak ennek ellenére közölték, hogy nem hajlandók felvenni a munkát.
A vádlottakat visszakísérték a zárkájukba, majd az őrség utasítást kapott, hogy állítsák elő parancsnoki meghallgatásra. A vádlottak közölték, hogy nem hajlandók lemenni parancsnoki kihallgatásra, ha a parancsnok tárgyalni akar, akkor menjen oda. Miután meglátták, hogy bilincsekkel közeledik az őrség, a zárkaajtót eltorlaszolták olyan módon, hogy a zárka teljes hosszában emeletes ágyakat toltak oda, azokra pedig szekrényeket raktak.
Az őrség értesítette a vb. intézet parancsnokát, aki a helyszínre ment. Ekkor a zárkából többen is elkezdték mondani sérelmeiket, mire a parancsnok kérte, hogy egy személyt jelöljenek ki, akivel tárgyalhat. A vádlottak megállapodtak, hogy a VII. r. vádlott lesz az, aki a nevükben tárgyal. A VII. r. vádlott elmondta a sérelmeiket, a parancsnok pedig közölte, hogy ezeket soron kívül ki fogja vizsgáltatni, és felhívta a figyelmüket, hogy azonnal hagyják abba a cselekményüket, mert ennek komoly következményei lesznek. Azt is kérték, hogy a Bv. Országos Parancsnokságtól valaki képviselje az érdekeiket, a televízió nyilvánosságát is követeltek és azt, hogy ne legyen fizikai bántódásuk. A parancsnok közölte velük, hogy személyesen garantálja, hogy nem lesz bántódásuk, és hogy felveszi a kapcsolatot az Országos Parancsnoksággal, majd 2 órai gondolkodási időt adott a vádlottaknak. A kb. 2 óra eltelte után visszament a parancsnok a zárkához, ekkor a vádlottak már többpéldányos írásbeli nyilatkozatot kértek a büntetlenségről, arról, hogy nem kerülnek fogdára. Ettől a parancsnok elzárkózott.
Este 9 óra körüli időben a helyszínre érkezett a Bv. Országos Parancsnokság egyik osztályvezetője, aki közölte a vádlottakkal, hogy mi lesz a következménye a cselekményüknek, ha azzal nem hagynak fel. A vádlottak ennek a felhívásnak sem tettek eleget.
A késő éjszakai órákban a helyszínre érkezett a televízió stábja, és miután erről a vádlottak meggyőződtek, annyira elszedték a törleszt, hogy a VII. r. vádlott ki tudott menni, tárgyalt a televíziósokkal, majd visszament a zárkába, a társaival megállapodott, és megszüntették a zárkatorlaszolást.
A megyei bíróság a bűnösség megállapítását sérelmező védői állásponttal nem értett egyet. Ezen álláspont szerint különböző részletekre kiterjedően a vádlottak védekezésükben azt adták elő, hogy büntetésük töltése alatt a büntetés-végrehajtási intézet jogaikat sorozatosan, súlyosan megsértette, sérelmeik orvoslására az erre jogosult elöljárók, nevelők semmit nem tettek, így kényszerhelyzetbe kerülvén, a tényállásban leírt módon igyekeztek az általuk jogosnak tartott panaszaikra az orvoslást kikényszeríteni. A megyei bíróság megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási intézet különböző okokra visszavezethetően kétségkívül nem biztosította maradéktalanul és minden tekintetben az elítéltek teljes körű jogainak a gyakorlását. Ebből következően a vádlottaknak voltak olyan jogaik, amelyek nem vagy nem megfelelő terjedelemben érvényesültek. A Btk. 246. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fogolyzendülés büntettet azonban az a fogoly követi el, aki fogolytársaival együtt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülésben részt vesz. A törvény szövegéből kitűnően a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös az, hogy az elkövetők jogos vagy jogtalan céljaik elérése, kikényszerítése érdekében vesznek részt a büntetés-végrehajtás rendjét veszélyeztető nyílt ellenszegülésben. A törvény sem ilyen, sem más előfeltételt, sem más megszorítást nem tartalmaz. Ebből következően a bűncselekményt - az egyéb tényállási elemek fennforgása esetén - az is megvalósítja, aki az ellenszegülésben azért vesz részt, mert a büntetés-végrehajtás során elszenvedett jogos vagy általa jogosnak vélt sérelmeit nem orvosolják, és az ellenszegüléssel így jogos vagy jogtalan vélt céljait igyekszik elérni.
Mindezek miatt a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak védekezésük elfogadása esetén is megvalósították a terhükre rótt bűncselekményt, ugyanakkor valósak voltak az általuk hangoztatott sérelmek, és e valós sérelmek orvoslásának az elmaradása, illetve azok megszüntetése érdekében hajtották végre a cselekményüket a tényállásban leírt módon. Megállapította ezért a megyei bíróság, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést valamennyi vádlott bűnösségére.
A vádlottakkal szemben a büntetés kiszabása során azonban - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a megyei bíróság alkalmazhatónak találta a Btk. 246. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést. E szerint az (1) bekezdés esetében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja. A törvény az önkéntes vagy hatósági felszólítás esetén történő abbahagyáson kívül nem szab előfeltételt a korlátlan enyhítés lehetőségében. Miként az (1) bekezdésben foglalt bűncselekmény megvalósulásához nem kívánja meg előfeltételként azt, hogy jogtalan célok elérése érdekében történjék az ellenszegülésben való részvétel, úgy a korlátlan enyhítésnek sem előfeltétele az ellenszegülésben való részvétel azonnali és feltétel nélküli abbahagyása. Ebből következően önkéntes, illetve hatósági felhívásra való abbahagyásnak kell tekintetni azt is, ha az elkövetők - mint a jelen esetben is - huzamosabb ideig részt vesznek az ellenszegülésben, még akkor is, ha az ellenszegülés következtében követeléseik egy része a büntetés-végrehajtási intézet részéről teljesítésre kerül. A Btk. 246. §-a (4) bekezdésének alkalmazhatósága szempontjából csupán az a mérvadó, hogy az elkövetők a nyílt ellenszegülésben való részvételt anélkül hagyják abba, hogy velük szemben annak kikényszerítése érdekében erőszakot kellene alkalmazni. Az adott esetben az irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlottak a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztető nyílt ellenszegülésben való részvételt anélkül hagyták abba, hogy őket erre erőszak alkalmazásával kényszerítették volna, mert a bv.-nek adott nyilatkozat után a zárka eltorlaszolását megszüntették, és önként kivonultak. Mindezek miatt a Btk. 246. §-a (4) bekezdésében írt korlátlan enyhítés javukra alkalmazható volt.
Ezért a másodfokú bíróság a vádlottakra kiszabott szabadságvesztést 1 évi, illetőleg azt el nem érő tartamra enyhítette. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 427/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás