BK BH 1992/572
BK BH 1992/572
1992.09.01.
A devizahatósági engedély nélkül az országból kivinni megkísérelt valutaösszeg méltányosságból történő részleges elkobzása esetén legfeljebb a megfelelő forintösszeget lehet a lefoglalás megszüntetése mellett a terhelt részére kiadni [Btk. 309. §, 315. § (5) bek.].
A terheltet a városi bíróság végzésével a devizagazdálkodás megsértésének büntette miatt 1 évre próbára bocsátotta, a vámhivatal által lefoglalt és a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Főosztályának megküldött 39 650 forint értékű 7400 ATS-t pedig elkobozta.
A megállapított tényállás szerint a terhelt büntetlen előéletű, víz- és gázszerelő szakképesítésű, jelenleg alkalmi munkából él, nős, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagyona egy családi ház egyhatod része 50 000 forint értékben, valamint egy 80 000 forint értékű személygépkocsi.
A terhelt a vádbeli napon kilépésre jelentkezett az általa vezetett és tulajdonában levő személygépkocsival a vámhivatalnál. A gépkocsiban utazott még a felesége, az öccse és a sógora is.
A vámvizsgálat megkezdése előtt a pénzügyőrnek arra a kérdésére, hogy mennyi belföldi és külföldi fizetőeszközt visznek magukkal, a terhelt úgy nyilatkozott, hogy 700 forintot és 400 ATS-t.
Az ezt követő tételes vámvizsgálat során a pénzügyőr a terhelt kabátjában levő pénztárcában a bejelentéstől eltérően 8800 ATS-t talált, ebből 700-700 ATS-t - az engedély nélkül birtokban tartható értéket - a terhelt és felesége részére visszaadta, míg a 7400 ATS-t - 39 650 forint értékben -, amelyet a terhelt devizahatósági engedély nélkül akart az országból kivinni, lefoglalták.
A terhelt azzal a magatartásával, hogy 7400 ATS-t devizahatósági engedély nélkül akarta az országból kivinni, megszegte az 1974. évi 1. tvr. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt rendelkezést.
A lefoglalt fizetőeszközzel kapcsolatban a terhelt úgy nyilatkozott, hogy előző napon kapott kölcsön 8000 ATS-t Magyarországon az Ausztriában élő nagybátyjától. Ezzel a terhelt megszegte az 1974. évi 1. tvr. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tiltó rendelkezést, amely szerint csak devizahatósági engedéllyel szabad hitelt igénybe venni, illetve olyan szerződést kötni, amelyből külföldivel szemben tartozás keletkezik. A 8000 ATS belföldi értéke 42 000 forint volt.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a terhelt részére 3400 ATS-t a lefoglalás megszüntetése mellett kiadott, míg a fennmaradó 4000 ATS-t elkobozta, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a méltányosság alkalmazását azzal indokolta, hogy a terhelt jelenleg foglalkozás nélküli, munkanélküli-segélyt nem kap, alkalmi munkát csak esetenként tud végezni. A teljes lefoglalt összeg elkobzása vele szemben a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelent, ezért a Btk. 314. §-ának (5) bekezdésére hivatkozással az elkobzást 4000 ATS-re korlátozta, míg a fennmaradó részt a terhelt részére a lefoglalás megszüntetése mellett kiadta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a megyei bíróság, amikor a devizajogszabályok rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a 3400 ATS kiadásáról rendelkezett.
Az elkövetéskor hatályos 79/1988. (XII. 31.) PM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján mentes a felajánlási kötelezettség alól a személyenként összesen 4000 forintot meg nem haladó külföldi pénz. Ebben az esetben kétségtelenül megállapítható, hogy a terheltnek és a vele utazó házastársának az ennek megfelelő 700-700 ATS-t a vámeljárás során visszaadták. Az ezt meghaladó értékű külföldi fizetőeszköz engedély nélkül birtokban nem volt tartható, azt vételre a devizahatóságnak kellett volna felajánlani.
A 117/1990. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján is csak a jogszerűen szerzett valutát lehet devizaszámlára helyezni. Mivel a terhelt nem jogszerűen jutott a valuta birtokába, azt sem a cselekmény elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem helyezhette volna devizaszámlára. Mindezekből következik, hogy a 3400 ATS kiadására nem volt törvényes lehetőség.
Méltányosság alkalmazása esetén tehát legfeljebb a 3400 ATS-nek megfelelő forint lett volna a terhelt részére kiadható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete a 3400 ATS lefoglalását megszüntető és azt a terheltnek kiadó részében törvénysértő, ezért az ítéletet a törvénysértő részében hatályon kívül helyezte és a 3400 ATS-nek megfelelő forintösszeget adta ki a terheltnek. (B. törv. I. 1539/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás