PK BH 1992/589
PK BH 92/09/589
1992.09.01.
Nincs helye hiánypótlás elrendelésének, ha a fél a határozat megváltoztatását az első fokú eljárásban kifejtett álláspontjának fenntartásával, korábbi okfejtésére utalással kéri [Pp. 95. §, 235. § (1) bek., 237. § (1) bek., 238. § (1) bek.].
A felperes keresetlevelében azt állította, hogy a lakóházzal beépített ingatlana előtti utat 1975-ben úgy burkolták le szilárd anyaggal, hogy egy „teknőt, mélypontot képeztek ki”, és ennek következtében zivatar idején a lezúduló víztömeg károsítja ingatlanát. Kérte az alperesek kötelezését „az út teljes átépítésére” és a 200 000 Ft-ra tett kára megtérítésére.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság „közbenső” ítéletével a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
Az ítélet ellen a felperes - 1991. május 8. napján érkezett beadványában fellebbezést jelentett be. Kérte az ügyének felülvizsgálatát annak megjegyzésével: „a meghozott ítéletét igazságtalannak érzem”.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperest hiánypótlásra hívta fel. Egyebek mellett arra, hogy a fellebbezését részletesen indokolja meg.
A felperes a rendelkezésére álló határidő alatt, az 1991. június 11. napján előterjesztett beadványában a következő bejelentést tette: „A részletes indokolásom a peremmel kapcsolatban 1989 óta több példányban a periratok között van.”
Az elsőfokú bíróság ezt követően ismét felhívta a felperest - ugyancsak elutasítás terhével - a fellebbezése hiányainak pótlásaira, így arra: mennyiben kéri az ítélet megváltozását és milyen okból.
A felperes, az 1991. június 8. napján érkezett beadványában - egyebek mellett - a következőket adta elő: nem fogadhatja el az ítéletet, mivel az indokolás, mellyel a keresetét elutasították „nem tartalmazza a valóságot!.” A bíróság mellőzte a bizonyítási eljárást is, amelyre feltétlenül szükség lett volna. Az ügyében eljárt, az államigazgatási szervek által felkért mérnök-szakértő a perbeli útszakasz megépítését teljesen szabálytalannak minősítette.
Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezését ezt követően elutasította. Határozatát a Pp. 238. §-ára (helyesen Pp. 237. §-ára) alapította.
A kerületi bíróság végzése - hatályos fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett.
A felperes fellebbezését elutasító végzés ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt óvás alapos.
A fellebbezés hivatalból történő jogszerű elutasítására a Pp. 237. §-ára alapítottan - egyéb esetek mellett - akkor kerülhet sor, ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére nem vagy hiányosan adja be. A fellebbezés - a Pp. 235. §-ának (1) bekezdése értelmében - akkor tekinthető hiányosnak, ha a fél abban nem jelöli meg, mely határozat ellen irányult, s nem adja elő, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
Tévedett a kerületi bíróság abban, hogy a felperesnek - az előzőekben ismertetett - 1991. június 11-én és 1991. július 8-án előterjesztett beadványaiban közöltek „nem értelmezhetők szabályszerű jogorvoslati kérelemként”. A felperes beadványaiból minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az milyen határozat ellen irányul, továbbá az, hogy a kereseti követelése jogalapja fenn nem állásának megállapítását sérelmezi. Miután utóbb kifejezetten utalt arra: a perben kifejtett álláspontját fenntartja, a felperestől nem volt elvárható az, hogy a fellebbezésében megismételje a korábbi okfejtéseket.
A fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a fellebbezést a per összes irataival együtt - a Pp. 238. §-a (1) bekezdésének megfelelően - elbírálás végett felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással támadott határozatot a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot az érdemi elbírálásra alkalmas fellebbezés, valamint az ügy iratainak felterjesztésére utasította. (P. törv. I. 20 149/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás