KK BH 1992/60
KK BH 1992/60
1992.01.01.
A bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kár címén a Ptk. 349. §-a szerinti pert a megyei (fővárosi) bíróság, illetőleg a Legfőbb Ügyészség ellen kell megindítani [1972. évi V. tv. 5. § (1) bek., 6. § (1) bek.
A felperes ellen apaság megállapítása iránti per volt folyamatban. A városi bíróság végzésével a pert megszüntette, mivel a felperes apai elismerő nyilatkozata alapján a városi anyakönyvvezető a felperes apaságát anyakönyvezte. A felperes képviselőjének feljelentése alapján a városi ügyészség nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozást megszüntették, mert megállapították, hogy az apai elismerő nyilatkozatot a felperes írta alá.
A felperes bírósági, illetve ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított pert a városi bíróság I. r. és a városi ügyészség II. r. alperes ellen. Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperesek az apaság megállapítása iránti perben, illetve az általa tett büntetőjogi feljelentés kivizsgálása során jogszabálysértően jártak el, és eljárásukkal neki 200 000 Ft összegű kárt okoztak. Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték, arra hivatkozva, hogy részükről jogellenes magatartás nem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljáró bíróságul a Fővárosi Bíróságot jelölte ki.
A perben eljárt elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperesek jogellenes magatartást nem valósítottak meg, ezért kártérítési felelősségük nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A felperes keresetét a városi bíróság állományába tartozó bíró munkáltatója mint elsőrendű és a városi ügyészség állományába tartozó ügyész munkáltatója mint másodrendű alperes ellen nyújtotta be. A bíróság a pert a városi bíróság elsőrendű és a városi ügyészség másodrendű alperesi perben állása mellett folytatta le. A bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség [Ptk. 349. § (3) bekezdés] a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért való felelősség olyan speciális formája, mellyel kapcsolatos kárigények a munkáltatóval szemben érvényesíthetők a Ptk. 349. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásáról rendelkező 3/1983. (IV. 13.) IM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a fővárosi és megyei bíróság felügyelete alá tartozó bíróságok dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a fővárosi és megyei bíróság gyakorolja.
A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogi személy. A 30. § (1) bekezdése értelmében, ha jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A városi bíróság nem önálló költségvetési szerv, így jogi személyiséggel nem rendelkezik. A bíróságra beosztott bírák tekintetében a munkáltatói jogokat a megyei bíróság gyakorolja.
Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény 5. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, továbbá a 6. § (1) bekezdése szerint az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek.
Tévedett tehát a bíróság, amikor a per I. r. alpereseként a városi bíróság, II. r. alpereseként pedig a városi ügyészség perben állása mellett hozta meg érdemi döntését. A helyes eljárás az lett volna, ha a Fővárosi Bíróság a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a Pp. 157. §-ának a) pontjában foglalt jogkövetkezmények kilátásba helyezésével felhívja a felperest a megyei bíróság és a Legfőbb Ügyészség perbe vonására.
Az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a tárgyalás megismétlése szükséges, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárást a megyei bíróság elsőrendű és a Legfőbb Ügyészség másodrendű alperesi perben állása mellett kell folytatni. (Kf. II. 25 134/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás