BK BH 1992/621
BK BH 1992/621
1992.10.01.
A különös visszaeső terhelt által elkövetett betöréses lopás esetében nem indokolt az enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabása [Btk. 97. § (3) bek. a) pont és (4) bek., 87. § (2) bek. e) pont, 316. § (4) bek. b/1 pont].
A terheltet a városi bíróság bűntettének kísérlete és büntetőeljárást eredményező hamis vád büntette miatt - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 70 forintban határozta meg. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idővel 5 napi tétel pénzbüntetést lerovottnak tekintett. Az eljárás során lefoglalt vas fűrészlapot elkobozta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terheltet a városi bíróság korábban rongálás büntette és lopás vétsége miatt 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását. A terhelt a büntetését kitöltötte. A terhelt személyiségzavarban és alkalmi epilepsziás megbetegedésben szenved, de személyiségzavara a beszámítási képességét nem érintette.
A vádbeli napon a terhelt ittas állapotban a bejárati ajtón levő lakat lefűrészelésével behatolt a sértett tulajdonában levő zöldségesboltba, ott megivott két doboz sört és egy üveg pálinkát, melynek értéke 256 forint, továbbá eltulajdonítás céljából 5864 forint értékű élelmiszert összecsomagolt, és a kasszából kivett 2398 forintot. Ittassága folytán a boltban elaludt, így tetten érték. Az általa okozott kár megtérült.
A terhelt a gyanúsítottkénti kihallgatása során azt állította, hogy a bűncselekményt egy P. J. nevű társával követte el. Ennek alapján a rendőrség büntetőeljárást indított P. J. ellen, akit 24 órára őrizetbe vettek. A terhelt utóbb visszavonta a P. J.-re tett terhelő vallomását.
A városi bíróság a terhelt bűnösségét a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel, a (4) bekezdésének b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettének kísérletében, valamint a Btk. 233. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő büntetőeljárást eredményező hamis vád büntettében állapítható meg.
A városi bíróság ítélete ellen a büntetést kiszabó rendelkezései ellen, azok törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az ítélet rendelkező része a Legfelsőbb Bíróság 14. számú Irányelvének V/3. pontjában írtak ellenére nem tartalmazza, hogy a bűnhalmazatban álló két bűncselekmény közül melyik tekintetben áll fenn az elkövető különös visszaesői minősége. A korábbi elítéltetéseiből azonban megállapítható, hogy a vagyon elleni bűncselekményt követte el különös visszaesőként, így vele szemben a Btk. 97. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a felemelt büntetési tétel 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés.
A terhére megállapított minősített hamis vád büntettet visszaesőként követte el. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele 5 évig terjedő börtön.
A terhelttel szemben tehát halmazati büntetésül a Btk. 85. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel 6 hónaptól 5 évig terjedő börtön szabható ki.
Bár a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja a terhelt javára elvileg alkalmazható, tehát a pénzbüntetés kiszabását kategorikus törvényi rendelkezés nem zárja ki, a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésében különös visszaeső elkövetőnél a Btk. 97. §-ának (4) bekezdése értelmében az enyhítő rendelkezés alkalmazását csak különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják, amelyek azonban a terhelt esetében hiányoznak. A vagyon elleni bűncselekményt ittas állapotban követte el, cselekménye befejezett kísérlet, és az okozott kár tettenérés folytán térült meg. A betöréses lopások igen sűrű előfordulása a törvény fokozott szigorának alkalmazását indokolja. A minősített hamis vád bűntettével kapcsolatban pedig nyomatékos súlyosító körülmény a visszaesői minőség, valamint az a tény, hogy a hamisan megvádolt személyt a személyi szabadságában a rendőrség korlátozta. Mindezek a körülmények a terhelttel szemben kizárttá teszik, hogy vele szemben az enyhítő rendelkezés alkalmazásával kerüljön sor a büntetés kiszabására. Nála a büntetési cél csak szabadságvesztés kiszabásával érhető el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, az ítélet megtámadott részeit hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a terhelt a lopás bűntettének kísérletét különös visszaesőként, a büntetőeljárást kezdeményező hamis vád büntettet pedig visszaesőként követte el, ezért halmazati büntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. (B. törv. I. 1302/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás