PK BH 1992/630
PK BH 1992/630
1992.10.01.
A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet, így perindításra saját nevében jogosult [Ptk. 85. § (1) bek.].
A felperes a keresetében a személyhez fűződő jogainak sérelmét arra alapította, hogy levélküldeményeit az alperes alkalmazásában álló postai kézbesítő felbontva kézbesítette, és ezzel a levéltitkot megsértette.
A városi bíróság ítéletével a keresetet elutasította, mert a Ptk. 81. §-ában biztosított jogok sérelmét nem találta bizonyítottnak.
A megyei bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A jogerős végzés indokolása szerint a felperest a bíróság már a keresetlevél benyújtása előtt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, ezért a felperes perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, és a nevében a Pp. 49. §-ának (2) bekezdése értelmében törvényes képviselőjének kellett volna eljárni. Miután az első fokú eljárásban a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező felperes járt el, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amely a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, az ítélet hatályon kívül helyezését tette szükségessé. Az újabb eljárásban pedig a megyei bíróság előírta a felperes gondnokának felkutatását és arra vonatkozó nyilatkozatnak beszerzését, hogy a keresetet fenntartja-e.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 49. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében, a perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet (perbeli cselekvőképesség). Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselő hiányában a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (Pp. 74. §) rendel.
A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes a városi bíróság ítéletével cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, és ezt az ítéletet a megyei bíróság ítéletével helybenhagyta.
A Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében a korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. Erre tekintettel a felperes a személyhez fűződő jogai védelmében, a saját nevében a perindításra jogosult, helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által a saját nevében indított pert érdemben tárgyalta és érdemi határozatot hozott.
A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság törvénysértően utasította az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára, mert a felperes gondnokának perbeli részvétele nem volt eljárásjogi feltétele a kereset elbírálásának.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság a felperes fellebbezését a Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, tárgyaláson kívül bírálta el, mert eljárási szabálysértés miatt az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére látott okot. Tekintettel arra, hogy a kifejtettek értelmében a Pp. 252. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt hatályon kívül helyezési ok nem áll fenn, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására a megismételt eljárásban az Alkotmánybíróság 26/1990. (XI. 8.) AB határozata értelmében nincs lehetőség. Ezért a megyei bíróságnak a felperes fellebbezése folytán tárgyaláson kell az ügyet elbírálnia. (P. törv. II. 20 307/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás