• Tartalom

PK BH 1992/642

PK BH 1992/642

1992.10.01.
A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok által okozott károk megtérítése iránti igények érvényesítésével kapcsolatos hatásköri és illetékességi szabályok [1991. évi XXX. tv. 3. §; Pp. 22. § (1) bek.].
A felperesek a keresetlevelükben azt adták elő, hogy valamennyiük ingatlana a z-i (volt) szovjet katonai repülőtér felszálló-, illetve leszállósávjában, közvetlenül a repülőtér szomszédságában terül el. Állították, hogy a repülőtér katonai repülőtérként történő üzemeltetése, az állandó gyakorlatozás következményeként az ingatlanaik az állandó nagy zaj miatt megrongálódtak, a felépítményekben repedések keletkeztek. Az ezzel kapcsolatban keletkezett káruk megtérítését követelik. A keresetlevélben érvényesített - valamennyi felperes által követelt - kártérítés összege nem haladja meg a 3 000 000 forintot.
A Fővárosi Bíróság elrendelte a felperesek keresetlevelének áttételét - az 1991. évi XXX. tv. 3. §-ára hivatkozással - a Pest Központi Kerületi Bírósághoz, utalva arra, hogy ennek a bíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége a per érdemi elbírálására.
A végzés ellen a felperesek fellebbeztek. A fellebbezési kérelmük alapja az, hogy miután hasonló tárgyú kártérítési igények érvényesítése ugyancsak a Fővárosi Bíróság előtt történt meg mások részéről, amennyiben a bíróság ezeket az ügyeket egyesítené, az egyesítés folytán követelt összeg meghaladná a 3 000 000 forintot, és ilyen módon megállapítható lenne a Fővárosi Bíróság hatásköre. Erre tekintettel valójában az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérték és az elsőfokú bíróság utasítását az ügynek egyesítésére és együttes tárgyalására. A magyar állam I. r. alperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az 1991. évi XXX. tv, amely a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szól, a 3. §-ában akként rendelkezik, hogy a kárigény érvényesítésére irányuló perre, helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság, megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
A felperesek által érvényesített kártérítés mértéke nem haladja meg a 3 000 000 forintot, ezért a pertárgy értékére alapítottan a Fővárosi Bíróság hatásköre nem állapítható meg, csak a helyi bíróságé [Pp. 22. § (1) bek.].
A felperesek eredménnyel nem hivatkozhatnak arra, hogy a Fővárosi Bíróság előtt megindított hasonló tárgyú ügyek egyesítése folytán a követelések összege meghaladná a 3 000 000 forintot, mivel a perek egyesítése nem hathat ki a bíróság hatáskörére. Minden egyes ügyben külön-külön kell megállapítani azt, hogy a pertárgy értékére tekintettel alkalmazható-e a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja vagy sem.
A fentiekben kiemeltekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a hatáskörének hiányát és ebből következően - az adott esetben - a kizárólagos illetékességének a hiányát is. A Pp. 129. §-ának alkalmazásával ezért jogszerűen tette át a keresetlevelet a perre hatáskörrel és egyben kizárólagos illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján hagyta helyben. (Legf. Bír. Pf. I. 20 599/1992. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére