PK BH 1992/648
PK BH 1992/648
1992.10.01.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatását a gazdasági társaság kizárt tagja is kérheti [1988. évi VI. tv. 182. § (3) bek.; 1989. évi 23. tvr. 19. §. (3) bek., 25. § (1) bek.; Pp. 3. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a felperes keresetlevelének áttételét a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbírósághoz. A határozatát azzal indokolta, hogy a felperes beadványa, amit egyébként keresetlevélnek nevezett, tartalma szerint az alperesi korlátolt felelősségű társaság 1992. január 28-án megtartott taggyűlése 1/1992. (I. 28.) számú határozatának megtámadására irányult, ezzel a határozattal ugyanis őt a társaság tagjai sorából kizárták. Az 1991. évi LXV. törvénnyel módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 182. §-ának (3) bekezdésére utalással úgy ítélte, hogy a felperes kereseti kérelmének elbírálása kontradiktatórius bírói útra tartozik. Mindezekből következően állapította meg - a társasági szerződés 9/2. pontjára alapítottan -, hogy a felek jogvitája a szerződésben megjelölt választott-bíróság elé tartozik; ezért rendelkezett - a Pp. 129. §-ának (1) bekezdésére utalással - a keresetlevél áttételéről.
A végzés ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezésben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a felperes beadványát. A keresetlevélnek nevezett beadvány szerint a felperes arra kérte a cégbíróságot, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva állapítsa meg, hogy a határozat nem tartalmazza, a jogorvoslati jogosultságra való felhívást. Az alperesi álláspont szerint a felperes kereste egyértelműen a társasági határozat vélt alaki hiányosságát támadja, így a cégbíróságnak a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kellett volna eljárnia.
Az alperes fellebbezésére a felperes észrevételt nem tett.
Az alperes fellebbezése az alábbi indokból alapos.
A felperes a beadványát valóban keresetlevélnek nevezte, és abban azt adta elő, hogy a kizárásról szóló határozattal szemben annak kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel él. Ezt követően azonban határozottan azt kérte a megyei bíróságtól, mint cégbíróságtól, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva állapítsa meg a határozat jogsértő voltát, és azt ebből az okból helyezze hatályon kívül. Állította, hogy a támadott határozat tartalmi vonatkozásában is jogszabálysértő, azonban a „jelen keresete” a határozat alaki okból való törvénysértő voltának megállapítására irányul.
Az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a rendeletből és a cégbíróság eljárásának nem peres jellegéből más nem következik, a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak a felperes beadványában foglalt kérelmet nem alakszerű megjelölése, hanem tartalma szerint kellett volna figyelembe vennie [Pp. 3. § (1) bek.]. A hivatkozott rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását - azt ott felsoroltakon kívül - az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.
A felperes, pontosabban a kérelmező nem zárható el tehát attól, hogy a cégbíróságtól az említett törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérje. A cégbíróságként eljáró megyei bíróság jogszerű eljárása az lett volna, ha a kérelmet törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránti kérelemként bírálja el, és ehhez mérten határoz a kérelem érdekében.
Az előzőekben kifejtettekből következően az eljárási szabályt sértő végzést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Pp. 259. §-a szerint irányadó 252. § (2) bekezdése alapján, egyben a megyei bíróságot, mint elsőfokú cégbíróságot utasította az eljárás folytatására és új határozat hozatalára. (Legf. Bír. Pf. I. 20 584/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás