GK BH 1992/657
GK BH 1992/657
1992.10.01.
A vállalkozói díj-követeléssel szemben beszámítási kifogásként érvényesített késedelmi kötbér mérséklésénél irányadó szempontok [Ptk. 296. § (1) bek.; GK 17. sz.].
A felperes keresetet indított az alperes ellen 4 583 990 Ft és kamata megfizetése iránt. Előadta, hogy a Budapesten, D. utca 35. szám alatt levő épület felújítási és átalakítási munkáinak ellenértékét az alperes csak csökkentett összegben fizette meg. Keresetét az eljárás során 1 396 232 Ft-tal felemelte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte; késedelmikötbér-követelés címén a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdésének alapján beszámítási kifogást terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás alapján hozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 2 461 977 Ft-ot és kamatát. A fentieket meghaladóan elutasította a felperes keresetét, elutasította továbbá az alperes 1 782 275 Ft összegű beszámítási kifogását. A felperes és az alperes által benyújtott fellebbezések folytán a Legfelsőbb Bíróság végzésével az ítéletet abban a részében, amelyben az alperest 426 000 Ft és kamata tekintetében marasztalta, nem érintette, egyebekben pedig az ítéletet hatályon kívül helyezte, és ez utóbbi körben a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. A végzés indoklása szerint továbbra is bizonytalanság mutatkozik a felperes által tárolt anyagok átszállítása miatt felmerült költség tekintetében. Ebben a vonatkozásban újabb bizonyítás lefolytatása indokolt, amelynek során a felperes bizonyíthatja felmerült költségeit. Továbbra is vitás a per tárgyát képező asztalosmunkák pótmunkaként való figyelembevétele. Ebben a kérdésben az első fokú eljárás során készült szakvélemény aggályos. Ugyancsak további vizsgálatot igényel a csatornalefolyó eltakarásával és burkolási munkákkal összefüggő díjkövetelés megalapozottsága. Végezetül a bizonyítás kiegészítését ki kell terjeszteni a késedelmi kötbér-követelés, illetőleg a késedelem vizsgálatára, különös tekintettel a vízmű bekötésével kapcsolatos engedélyezés és közműegyeztetés késedelmet befolyásoló hatására.
Az újabb első fokú eljárás során a felperes kereseti kérelmének részletezéseként több kimutatást készített, majd a tárgyaláson bejelentette, hogy keresetét összesen 3 328 042 Ft összegre és kamatára vonatkozóan tartja fenn. Az alperes késedelmi kötbér iránti követelése alapján beszámítási kifogását fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, kirendelve P. E. igazságügyi építési és árszakértőt. A szakértő vizsgálta a felperes késedelmes teljesítését is, és azt állapította meg, hogy az összesen 121 naptári nap késedelemből 38 nap időtartamban az alperes tevékenysége miatt szenvedett késedelmet a munka. A tárgyaláson bírói kérdésre a szakértő közölte, hogy számítása szerint az alperes a késedelemre tekintettel 1 215 336 Ft kötbért követelhet. Az alperes bejelentette a tárgyaláson, hogy beszámítási kifogását a szakértő által megjelölt kötbérösszeg tekintetében tartja fenn.
Az elsőfokú bíróság újabb ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint a bíróság megállapította, hogy a felperes a 664/87. számú, eredetileg a 4 967 424 Ft összegű számla alapján az egyeztetések, és időközben történt kifizetések folytán 934 015 Ft-ot követelhet az alperestől. A 665/87. számú, a pótmunkák alapján kiállított, eredetileg 1 772 941 Ft összegű számla alapján a szakértői bizonyítás alapján megállapítható felperesi követelés 174 979 Ft. A felperes megalapozott követelése tehát összesen 1 108 994 Ft. Az alperes beszámítási kifogása alapján érvényesített késedelmi kötbér ugyancsak a szakértői bizonyítás alapján 1 215 336 Ft-ban bizonyult megalapozottnak. Erre tekintettel a bíróság a keresetet elutasította.
Az újabb ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését 1 245 799 Ft és kamata megfizetésére. A felperes az alperes által előterjesztett beszámítási kifogással kapcsolatban fellebbezésében előadta, hogy összesen 7 naptári napban ismeri el ki nem mentett késedelmét, és ennek megfelelően csak 42 656 Ft kötbért tart megalapozottnak. Amennyiben a késedelemre vonatkozó álláspontja nem volna elfogadható, kérte a kötbér összegének mérséklését. Ebben a vonatkozásban hivatkozott arra, hogy a több alkalommal történt szerződésmódosítás során a felek a teljesítési határidőt tévedésből nem módosították. Fellebbezése kiegészítését tartalmazó beadványában a felperes többek között hangsúlyozta: a kötbérigénnyel összefüggő késedelem időtartamának számításánál indokoltnak tartja figyelembe venni, hogy a közműterveket az alperes csak késve szolgáltatta.
A fellebbezés részben alapos.
A felperes a fellebbezési tárgyaláson csak a felvonulási terület kiürítésével összefüggő munkák ellenértékére vonatkozó szakértői megállapításra tett érdemi észrevételt. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a megismételt eljárásban készült szakvélemény megalapozott, annak megdöntésére alkalmas bizonyítékot a felperes a fellebbezési eljárásban sem tudott szolgáltatni. Ilyen körülmények között pedig nem volt indoka annak, hogy a műszaki becsléssel kimunkált szakvéleményen alapuló első fokú ítéleti rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság megváltoztassa. Az alperes beszámítási kifogásának alapját képező kötbérigény tekintetében a fellebbezési eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján a Legfelsőbb Bíróság indokoltnak látta az alperes által követelhető kötbér mérséklését. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az alperes a per tárgyát képező létesítmény közmű helyszínrajzait késedelmesen szolgáltatta. Arra is tekintettel, hogy a létesítmény használatbavételét az alperes e mulasztása is késleltette, és így a felperes késedelmével összefüggésbe hozható számottevő kár nem keletkezett, a Legfelsőbb Bíróság a GK 17. számú állásfoglalásában foglaltak értelmében a kötbért 50%-os arányban mérsékelte. A mérsékelt kötbér összegének megfelelő beszámítási kifogás figyelembevételével kötelezni kellett az alperest a szakértői bizonyítás alapján megállapított vállalkozói díj fennmaradó összegének megfizetésére.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján részben megváltoztatta, és az alperest a felperes részére 501 326 Ft és kamata megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. V. 31 585/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás