KK BH 1992/662
KK BH 1992/662
1992.10.01.
A volt városi tanács által alapított városi televízió költségvetési intézmény; vagyona csak a megyei vagyonátadó bizottság hozzájárulásával forgalomképes [1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bek. b) pont (3) és (4) bek., Ptk. 74/C. § (1)—(2) bek., KK 2. sz.].
Az alapítók az 1991. március 22-én kelt alapító okirattal hozták létre a "P-Tévé" elnevezésű alapítványt. Az alapítvány célja a p.-i városi televízió műszaki-technikai színvonalának és a műsorok tartalmi színvonalának folyamatos emelése és a műsorszórás kiterjesztése a ma még ellátatlan területekre. Az alapítvány vagyona összesen 6 030 000 Ft, melyből a p.-i városi televízió 150 000 Ft készpénzt és az alapító okirat mellékletében felsorolt ingóságokat bocsátotta az alapítvány rendelkezésére, melynek pénzbeli értéke 5 500 000 Ft. Az alapító okirat szerint az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználását a kuratórium határozza meg. Az alapítók az alapítványi vagyont két részre bontották: alaptőkére, illetve felhasználható vagyonra. Az alaptőkét 500 000 Ft-ban határozták meg, melyet minden további befizetés 10%-a növel. A felhasználható vagyon a fennmaradó összegből, illetve az alaptőke kamataiból tevődik össze. Az alapítvány kezelésére az alapítók az alapító okiratban kuratóriumot hoztak létre, amely hat tagból áll. A kuratórium elnöke M. I., a p.-i városi televízió főszerkesztője, társelnöke és tagjai pedig a többi alapító képviselői, illetve V. Gy., az alapítvány természetes személy alapítója. Az alapítványt a kuratórium elnöke, illetve társelnöke képviseli.
Az alapító 1991. március 26-án benyújtott kérelmére a megyei bíróság végzésével az alapítványt nyilvántartásba vette. A végzés 1991. április 20-án fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A jogerős végzés ellen megalapozatlanság és törvénysértés miatt a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerül a tanácsok által alapított költségvetési üzemek vagyona. A 107. § (3) bekezdése értelmében a vagyon önkormányzati tulajdonba adására a kormány megyei vagyonátadó bizottságokat hoz létre, amelyek döntenek a dolgok önkormányzati tulajdonba adásáról és a vagyoni terhek rendezéséről. A (4) bekezdés szerint a vagyonátadásig ezek a vagyontárgyak csak a vagyonátadó bizottság hozzájárulásával forgalomképesek.
Az alapítvány egyik alapítója, a p.-i városi televízió a városi tanács által alapított költségvetési intézmény, ezért vagyonából alapítvány létrehozásához az Ötv. 107. §-a alapján a vagyonátadó bizottság hozzájárulását kellett volna kérni. A vagyonátadó bizottság hozzájárulását az átruházásához nem kérték meg, ezért a p.-i városi televízió által az 5 500 000 Ft értékű ingóságok alapítványi vagyonba történő utalása törvénysértő volt.
A P.-Tévé alapítvány alapító okirata az alapítvány vagyonának felhasználási módját nem határozza meg, a vagyon alapítványi célokra történő felhasználását a kuratóriumra bízza. Mivel az alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket nem tartalmazza, a bíróságnak az alapító okiratot hiánypótlásra kellett volna visszaadnia azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az alapító az okiratot ismét hiányosan nyújtja be, a bíróság a nyilvántartásba vételt meg fogja tagadni. A megyei bíróság nem győződött meg arról, hogy az alapítvány alapító okirata a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, ezért a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés megalapozatlan.
A fentieken túlmenően az alapító okiratból egyértelműen megállapítható, hogy az alapítvány kezelésére létrehozott kuratórium tagjai az alapítók képviselői, valamint a természetes személy alapító. A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító - alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. A (2) bekezdés értelmében a bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2. sz. állásfoglalása a Ptk. e rendelkezései alapján mutatott rá arra, hogy az alapító egyben az alapítvány kezelője nem lehet. Törvénysértő tehát a P-Tévé alapítvány alapító okiratának a kuratórium összetételére vonatkozó rendelkezése is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a megyei bíróságnak a városi televízió alapítót fel kell hívnia az Ötv. 107. §-ában előírt hozzájárulás beszerzésére és az alapítókat az alapító okirat előzőekben részletezett hiányosságainak a megszüntetésére. Ha a városi televízió a vagyonának átruházásához szükséges hozzájárulást nem kapja meg, a többi alapítónak döntenie kell arról, hogy az alapítványt a városi televízió nélkül is létrehozzák-e. Az alapító okiratból megállapíthatóan ugyanis a többi alapító 380 000 Ft vagyont bocsátott az alapítvány rendelkezésére, amely az alapító okiratban meghatározott cél eléréséhez elegendő. A megyei bíróságnak a hiánypótlási eljárás eredményétől függően kell határoznia az alapítvány nyilvántartásba vételéről. (K. törv. II. 25 128/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás