BK BH 1992/668
BK BH 1992/668
1992.11.01.
A köztársasági őrezred tagja (kormányőr) a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában nem katona [Btk. 122. § (1) bek., Be. 331. § (1) bek., 1976. évi I. tv. 16. §, 1974. évi 17. tvr., 1990. évi XII. tv. 22. §, 20/1988. (IV. 8.) MT r., 14/1989. (XI. 19.) MT r. 5. §, 71/1990. (IV. 9.) MT r., 1/1990. (I. 10.) BM r., 14/1990. (IV. 27.) BM r.].
A katonai ügyészség vádiratot nyújtott be a katonai bírósághoz a terheltekkel szemben többrendbeli szolgálatban kötelességszegés vétsége és többrendbeli lopás vétsége, valamint büntette miatt.
A terheltek a vádirat szerint mint a kormányőrség tagjai 1991. február és július hónapja között szolgálatuk teljesítése közben az őrizetükre bízott objektumban dolgozó sértettek értéktárgyait eltulajdonították.
A katonai bíróság az előkészítő eljárás keretében az ügyet tárgyalásra tűzte ki.
Ezt követően a terheltek, valamint védőik indítványozták, hogy a bíróság állapítsa meg a hatáskörének hiányát, és az ügyet tegye át a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kerületi bírósághoz. A védői érvelések szerint a terheltek mint kormányőrök a büntető anyagi jogi értelemben nem tekinthetők katonának, aminek folytán nem tartozhatnak a katonai büntetőeljárás hatálya alá.
A katonai bíróság végzésével az indítványokat elutasította. Az elutasító végzés ellen a terheltek és védőik fellebbezést jelentettek be.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a fellebbezéseket alaposnak találta. Megállapította katonai bíróság hatáskörének hiányát, és az ügyet elbírálásra a kerületi bíróságnak megküldeni rendelte.
A másodfokú határozat indokolása szerint az elsőfokú katonai bíróság figyelmen kívül hagyott olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az általa alkalmazott jogszabályokat már a cselekmények elkövetésének idejében is módosították.
Így az 1990. évi XXII. törvény 22. §-ával az 1974. évi 17. törvényerejű rendeletbe iktatott 11/A. § (2) bekezdése már nem tesz említést kormányőrségről mint a rendőrség keretébe tartozó testületről. Az 1990. április 9. napján hatályba lépett, a 20/1988. (IV. 8.) MT rendeletet módosító 71/1990. (IV. 9.) rendelet a kormányőrségről ugyancsak mint önálló szervezetről rendelkezik. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 1/1990. (I. 10.) BM rendeletet módosító 14/1990. (IV. 27.) BM rendelet a rendőrség és a kormányőrség hivatásos állományú tagjai közötti különbségre utal, a rendőrség szolgálati szabályzatának a rendelet mellékletét képező módosítása a kormányőrségi feladatokról szóló 64. és 65. pontokat hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság ezekből a jogszabályi változtatásokból jutott olyan következtetésre, mely szerint a kormányőrség már nem tartozik a rendőrség keretébe, önálló testületként létezik, ezért a kormányőr rendőrnek, ilyenként büntetőjogi értelmében katonának nem tekinthető.
A legfőbb ügyész 1991. december 13. napján törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság végzése ellen. A legfőbb ügyész által előterjesztett álláspont szerint a Legfelsőbb Bíróság végzésének az indokolása téves következtetéseken alapszik, ezért az törvénysértő. Hivatkozott a Magyar Köztársaság Alkotmánya 40/A. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet még nem szabályozta a kormányőrség tevékenységét, és a végrehajtásáról szóló rendelet is csak az egységes rendőrségre vonatkozó szabályokat határozta meg. Az e jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján adta ki a belügyminiszter a 24/1985. számú parancsát, amelyben meghatározta, hogy a rendőrség tagján azt kell érteni, akit a rendőrség hivatásos állományába kineveztek, katonai rendfokozata van, és fegyver viselésére jogosult. Ezt követően adott ki a belügyminiszter olyan parancsokat is, amelyek konkrétan szólnak a kormányőrséggel kapcsolatos belügyminisztériumi feladatokról. A törvényességi óvás szerint ezek az alacsonyabb szintű jogszabályok a rendőrség egységes szervezetén belül alakították ki a kormányőrség viszonylagos elkülönülését.
A törvényességi óvás további érvelése arra utalt, hogy a belügyminiszter feladatáról és hatásköréről szóló 20/1988. (IV. 8.) MT rendelet módosító 114/1989. (IX. 19.) MT rendelet 5. §-a a belügyminiszter feladatává tette meghatározott állami és politikai vezetők, külföldi személyek védelméről való gondoskodást, a rendőrség tagjait megillető jogokat és kötelességeket gyakorló kormányőrség útján.
A 71/1990. (IV. 9.) MT rendelet ismét módosította a jogszabályt, amelynek új, 9/A. §-a megerősíti, hogy a kormányőrséget a feladatainak ellátása során a rendőrség tagjaira vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg. Az 1990. évi XXII. törvény valóban nem említi a rendőrség szervei között a kormányőrséget, ez azonban a törvényességi óvás szerint csak látszólagos ellentmondás, mivel a törvény nem érintette a kormányőrség hivatásos állományú tagjainak jogállását, változatlanul vonatkozik rájuk a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzata.
Végezetül azzal zárja érvelését, hogy a Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyta a kormányőrség funkcionális feladatkörét, amely a rendőrségével azonos. A törvényességi óvást az Elnökségi Tanács nem találta alaposnak.
Megállapította: a Btk. 122. §-a (1) bekezdésének az 1989. évi XXV. törvény 1. §-ával módosított rendelkezése szerint a büntetőtörvény alkalmazásában a fegyveres erők tényleges állományú és a rendőrség hivatásos állományú tagja, valamint az, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot.
A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a fegyveres erők: a Magyar Honvédség és a Határőrség.
A kormányőrség új megnevezése a 159/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet alapján köztársasági őrezred. A vád tárgyát képező cselekmények elkövetésének, valamint a vitatott határozatok meghozatalának időpontjában azonban a kormányőrség elnevezés volt érvényben. Ezért e határozatban még a korábbi megnevezés használata indokolt, egyebek között azért is, mert a változtatásnak a törvényességi óvásban felvetett jogértelmezési kérdés szempontjából nincs jelentősége.
A Btk. 122. §-ának (1) bekezdése és az 1976. évi I. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányőr nem tekinthető sem a fegyveres erők tagjának, sem olyannak, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot. Ehhez képest a kormányőr büntetőjogi értelmében akkor katona, ha a rendőrség hivatásos állományú tagja.
A Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzatáról szóló 1/1990. (I. 10.) BM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése eredetileg úgy rendelkezett, hogy a szabályzat hatálya kiterjed a rendőrség valamennyi hivatásos állományú tagjára. A rendelet mellékletét képező szabályzat "Kormányőrségi feladatok" cím alatt a 64. és 65. pontjaiban tartalmazott normatívákat a kormányőrségről. A szabályzat 70. pontja a rendőrség központi szerveit a következőkben jelölte meg: a főcsoportfőnökség, a BM Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Kormányőrség, a csoportfőnökségek és az önálló osztályok. E rendelkezések alapján - a hatályuk idején - a kormányőr valóban a rendőrség hivatásos állományú tagjának volt tekinthető. A szolgálati szabályzatot módosító 14/1990. (IV. 27.) BM rendelet azonban a kormányőrség szervezeti hovatartozását illetően alapvető változásokat létesített. A módosító rendelkezés a vád szerinti cselekmények elkövetését megelőzően lépett hatályba.
Az újabb meghatározás szerint a szabályzat hatálya kiterjed a rendőrség, valamint feladatainak ellátása során a Magyar Köztársaság Kormányőrsége és az Állami Futárszolgálat valamennyi hivatásos állományú tagjára. A korábbi - teljesen egységes - illetékességi kör ilyen megosztása már önmagában figyelmet érdemlő változás. Olyan, amely a kormányőrséget leválasztani szándékozik a rendőrségről. Még határozottabbá válik ez a következtetés, ha figyelembe vesszük, hogy a módosított szolgálati szabályzat már nem tartalmazza a "Kormányőrség feladatok" cím alatt korábban idézett rendelkezéseket. A 14/1990. (IV. 27.) BM rendelet ugyanis hatályon kívül helyezte az eredeti szabályzat 64. és 65. pontjait. Mindezekkel egybecseng a szabályzat 70. pontjának ugyancsak módosított szövege: a rendőrség központi szervei az Országos Rendőr-főkapitányság (továbbiakban ORFK), az ORFK főosztályai, osztályai, alosztályai. A BM Kormányőrség 1990. április 27. napja óta nem található a rendőrség központi szervei között (noha korábban oda tartozott).
Teljes bizonyossággá válik a kormányőrségnek a rendőrségtől való elválasztása, ha az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendeletet módosító 1990. évi XXII. törvény 22. §-át elemezzük. A törvényerejű rendeletbe ezzel beiktatott 11/A. §-ának (2) bekezdése szerint a rendőrség Országos Rendőr-főkapitányságra, rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és rendőrőrsökre tagozódik. Nem része a tagozódásnak a kormányőrség.
Az idézett jogszabályi változtatások olyan jogalkotói szándékot mutatnak, ami szerint az eredetileg a rendőrség részét képező kormányőrség önálló testületté váljék. Nem mond ellent ennek az, hogy a kormányőrség a belügyminiszter felügyelete alá tartozik, még kevésbé, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata vonatkozik rá. Az azonos főhatóság alá tartozó különböző testületek önállósága nem különös, sőt nem is szokatlan. A Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatának a kormányőrségre történt kiterjesztése pedig kizárólag azt jelenti, hogy a kormányőrség nem kívánt önálló szolgálati szabályzatot alkotni, mivel a rendőrséget a saját számára is megfelelőnek találta.
Mindezek mellett körültekintő megfontolást igényel a törvényességi óvásnak az az érvelése, amely szerint a kormányőrség funkcionális szempontból a rendőrséggel azonos feladatokat lát el. Az Elnökségi Tanács is észlelte, hogy az elbírálandó jogértelmezési témában a szervezeti rendelkezések és a funkcionális kérdések nincsenek egymással maradéktalan összhangban. A különböző jogszabályi rendelkezésekből levont következtetéseknél megnyugtatóbb lenne a minden kétséget kizáró jogalkotói aktus. A jelenlegi joghelyzetben akár részleges joghézagról is beszélhetünk, de ennek betöltése nem a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának a feladata.
Ezért az Elnökségi Tanács a Be. 291. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényességi óvást elutasította. (Eln. Tan. B. törv. 21/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás