BK BH 1992/678
BK BH 1992/678
1992.11.01.
A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettként minősül, ha az elkövetők a faanyag eltulajdonítása végett a juhhodály tetőszerkezetét megbontva és a tartóoszlopjait kifűrészelve, vagyis állagsérelmet okozva valósítják meg az elvételt [Btk. 316. § (2) bek. d) pont, 1990. évi XXXIX. tv. 8. § (1) bek. b/13. pont].
A városi bíróság ítéletével a terheltet folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás büntette miatt - mint többszörös visszaesőt - 10 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, és a kiszabott büntetés közkegyelem folytán az egynyolcad részével csökken.
A terhelt korábban négy esetben volt végrehajtandó szabadságvesztésre elítélve szándékos bűncselekmények miatt. Legutóbb a városi bíróság 1989. június 4. napján szabott ki vele - mint többszörös visszaesővel - szemben 8 hónapi börtönbüntetést. Ezt a büntetését kiállotta.
A terhelt a társaival több alkalommal tulajdonított el faanyagot a község határában levő mg. tsz. juhhodályából. Az eltulajdonítás érdekében a hodály tetőszerkezetéből és tartóoszlopaiból mintegy 150-160 fm tölgy- és fenyőfa gerendát fűrészeltek ki. Az elkövetési érték 30-32 000 forint.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta: a vádlott cselekményét folytatólagosan, társtettesként, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének minősítette. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a vádlottak cselekménye állagsérelemmel járt, mivel a hodály elemeit szétfűrészelték. Az így megvalósult dolog elleni erőszakra tekintettel, a lopási cselekmény a Btk. 316. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint minősül.
A terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
Az alapügyben eljárt másodfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlottak cselekményét dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásnak. Az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint dolog elleni erőszaknak tekintendő a lopás véghezvitele végett alkalmazott erőszak, ha az állagsérelemmel jár. Ebből a szempontból közömbös, hogy az állagsérelem az eltulajdonított dolog őrzését, megóvását, rögzítését szolgáló berendezésekben, vagy magán az eltulajdonított dolgon következik be.
A nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének büntetése, a Btk. 316. §-a (5) bekezdésének b) pontja értelmében egy évtől öt évig terjedő többszörös visszaeső, nála ez a büntetési tétel egy év hat hónaptól hét év hat hónapig tartó szabadságvesztésre emelkedik [Btk. 98. § (1) bek., 97. § (1) bek., (3) bek. b) pont]. A Btk. 97. §-ának (4) bekezdése szerint az alsó határnál enyhébb büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben szabható ki, de annak tartama sem lehet egy évnél rövidebb.
Az elsőfokú bíróság megsértette a törvény idézett rendelkezéseit, amikor a terhelttel szemben egy évnél rövidebb - tíz hónapi - börtönbüntetést alkalmazott. A másodfokú bíróság ezt a törvénysértést nem orvosolhatta, mivel az ügyész a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést. Ehhez képest csak a minősítés megváltoztatására és annak a megállapítására szorítkozhatott, hogy a büntetés mértéke törvénysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta, megállapította, hogy a megtámadott határozatok törvénysértők, ezért azokat hatályon kívül helyezte és a terheltet 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. (B. törv. I. 1217/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás