69/1992. (XII. 21.) AB határozat
69/1992. (XII. 21.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1992.12.21.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati szervezeti és működési szabályzat előírásainak felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata — 1991. évi 18. számú rendeletével kihirdetett — Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. § (2) bekezdése a), c) és d) pontjai törvénysértőek, ezért azokat megsemmisíti.
E határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A megsemmisített szabályok a határozat közzététele napján vesztik hatályukat.
INDOKOLÁS
1. Pécs megyei jogú város 1991. július 11-én tartott közgyűlése elfogadta — és 1991. évi 18. sz. rendeleteként közzétette — a városi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (továbbiakban: SzMSz). Az SzMSz VI. fejezet 44. § (2) bekezdés felülvizsgálni indítványozott a), c) és d) pontjai szó szerint az alábbi szavazási és határozathozatali előírásokat tartalmazzák:
,,(2) A jelenlevő képviselők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges:
a) Az általános rendezési terv elfogadásához,
b) ...
c) amennyiben az rrt módosításáról a Közgyűlés dönt,
d) közgyűlési hatáskör bizottságok részére történő átruházásához,
e) ...''
A köztársasági megbízott — miután a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívását a közgyűlés elutasította — az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte az SzMSz megjelölt szabályainak felülvizsgálatát és megsemmisítését. Indítványát — törvényi hivatkozásokkal — arra alapozta, hogy ,,a szabályzat e részében olyan témaköröket sorol fel, amelyekben adott esetben a jelenlevők kétharmadának szavazata nem éri el a törvényi minimumot.''
2. Az indítvány megalapozott.
2.1 Az Alkotmánybíróság 42/1992. (VII. 16.) AB határozatában az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (továbbiakban: Ét.) 6. § (4)—(6) bekezdése, 7. § (2) bekezdése és az Ét. végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet rendelkezéseinek elemző vizsgálata alapján a következőket állapította meg: ,,Figyelembe véve, hogy az általános rendezési terv olyan általánosan kötelező előírásokat tartalmaz, amelyeket a közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége során érvényesít, az általános rendezési terv jogi tartalmával adekvát jogi forma a jogszabály, elfogadása rendeleti formát igényel.'' A rendelet elfogadásához pedig a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 15. §-a szerint minősített többség, azaz ,,legalább a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges.''
Az SzMSz 44. § (2) bekezdés a) pontja, amikor a képviselőknek esetleges kisebb létszámú közgyűlési jelenléte esetén kétharmados szavazati többséget is elegendőnek tart az általános rendezési tervet magában foglaló rendelet elfogadásához, sérti az Ötv. 15. § (2) bekezdésének idézett előírását. A törvénysértő rendelkezést pedig az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie.
2.2 Az SzMSz 44. § (2) bekezdésének c) pontja az rrt, a rövidítést mellőzve: a részletes rendezési terv közgyűlési módosításához ugyancsak nem kívánja meg a képviselők több mint felének egyetértő szavazatát. Ez a határozathozatali szabály ma már szintén törvénysértő. Az Ét. végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése ugyanis 1992. február 15. napjától kezdődően hatályon kívül helyezte az eredeti rendelet 5. §-át, amely egymástól eltérően határozta meg az általános, a jelentősebb és a kisebb jelentőségű részletes rendezési tervek elfogadásának rendjét. Az Ét. 6. §-ának — az 1991. évi XX. törvény 75. §-ával kiegészített — (4)—(5) bekezdése azonban egységesen már csak a rendezési tervek jóváhagyásáról és a képviselő-testületi jóváhagyásuk előtti egyeztetési és ismertetési kötelezettségről tesz említést. Ugyanúgy a Korm. rendelet módosított 4. §-a is csupán a rendezési tervek megkülönböztetés nélküli jóváhagyási mechanizmusának meghatározására ad felhatalmazást az illetékes miniszternek. Az építésügyi jogszabályok idézett módosulásaiból, az Ét. 54. § (3) bekezdéseként beiktatott abból az új rendelkezésből, hogy a képviselő-testület ,,az építésügyi igazgatás körébe tartozó helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeletet alkothat'', továbbá az Alkotmánybíróság 42/1992. (VII. 16.) AB határozatának megállapításaiból okszerűen következik, hogy ha részletes rendezési terv készítésére kerül sor, azt elfogadni csak rendelettel lehet, s a rendelet megszavazásához pedig az Ötv. 15. §-ában meghatározott minősített többség szükséges.
2.3 Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Egyes hatáskörök a 9. § (3) bekezdésének diszpozíciója alapján a képviselő-testület bizottságaira is átruházhatók. Az Ötv. megszorító feltételt szab azonban az önkormányzati hatáskörök körében az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházására vonatkozóan. Hatósági hatáskört ugyanis az Ötv. 23. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület a bizottságainak csak önkormányzati rendeletben állapíthat meg. A SzMSz 44. § (2) bekezdésének d) pontja ilyen megkülönböztetést nem tesz. Egyformán a jelenlevő képviselők kétharmadának egyetértő szavazatát igényli mindenfajta közgyűlési hatáskör bizottságok részére történő átruházásához, noha azt a hatósági hatáskörök esetében csak rendeleti úton, azaz minősített szavazati többséggel teheti meg. A differenciálás elmaradása miatt ez az SzMSz szabály is törvénysértő; így ezt a pontot is megsemmisítette.
3. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. §-a szerint az Alkotmánybíróság jogszabály (jogszabályhelyek) megsemmisítéséről hozott döntése a határozatának közzététele napján veszti hatályát. Ezért a közzététel napjától a megsemmisített SzMSz szabályok nem alkalmazhatók.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1039/H/1992.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás