PK BH 1992/693
PK BH 1992/693
1992.11.01.
Fűtési díj megállapítása szempontjából figyelembe vehető helyiségek [2/1966. (III. 31.) ÉM r. 15. § (4) bek., 4. § (1) bek.].
Az alperes, a perbeli társasházban központi fűtést üzemeltet. A felperesek öröklakásában, a szobákban levő fűtőtesteken kívül a lakásnak az előszobájában is van fűtőtest, de az ezzel egybenyíló, ajtóval el nem látott gardrób-helyiségben nincsen. A gardrób-helyiség fűtését a vele egybenyíló előszobában levő fűtőtest szolgáltatja.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a fűtési költség felosztásánál nem vehető számításba a felperesek 18,8 légköbméteres közlekedőhelyisége (gardrób).
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította: a 2/1966. (III. 31.) ÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 15. §-ának (4) bekezdése alapján a gardróbot a fűtési díj kiszámításánál fűthető térfogatként kell számításba venni. Az ennek számításon kívül hagyása iránti kereseti kérelem ezért alaptalan.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy a fűtési költségek felosztásánál a felperesek terhére a szekrényes közlekedőhelyiség (gardrób) nem vehető figyelembe. Ítéletének indokolása szerint az R. 15. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében a fűtési díj elszámolásánál csak a fűtőtesttel ellátott helyiségek vehetők számításba. A gardrób nincsen fűtőtesttel ellátva, és az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával sem tekinthető fűthetőnek, mert ez a rendelet egymásba nyíló szobákról rendelkezik, és a másodfokú bíróság álláspontja szerint azt más helyiségre alkalmazni nem lehet. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az R. 15. §-ának (4) bekezdését tévesen alkalmazta, mert ez a rendelkezés a beépített szekrényre tartalmaz előírást.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróságok az ügy elbírálása szempontjából a tényállást annyiban helyesen állapították meg, hogy az előszobában van fűtőtest. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az egymásba nyíló, ajtóval el nem választott, azonos légterű helyiség közül csak annak a helyiségnek a fűtött térfogatát kell számításba venni, ahol a fűtőtestet elhelyezték. A fűthetőség megállapítása szempontjából nem ügydöntő az, hogy a lakásbérlet szabályozása körében az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése olyan félszobát említ, amelyet a szomszédos lakószobától ajtóval el nem látott falnyílás választ el. Ez a rendelkezés a lakószobává minősítés szempontjából lényeges, mert - egyéb előfeltételek megléte esetén - a lakásbérleti jogszabályok alkalmazásánál csak a fűthető helyiséget lehet lakószobának minősíteni. Mindebből azonban nem következik az, hogy az egyéb lakóhelyiségeket illetően [amelyek közé tartoznak az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja értemében a lakószobán kívül többek között - az előszoba és gardrób is] annak nincs jelentősége, ha a helyiségek ajtóval való elválasztás nélkül egymásba nyílnak. Nyilvánvaló, hogy az azonos légterű két ilyen helyiség hasonló helyzetű, mint a két azonos légterű lakószoba, következőleg az ilyen helyiségek térfogatát rendeltetésüktől függetlenül (kivéve a WC-t és a kamrahelyiségeket) együttesen kell számba venni. Az ilyen esetekben, az egyik lakóhelyiségben elhelyezett fűtőtestről nagyobb mértékű hőleadás történhet, mintha csak azt a helyiséget fűtené, amiben elhelyezték. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen vizsgálta azt, hogy az előszobában levő fűtőtest alkalmas-e mindkét helyiség fűtésére. E körben azonban a tényállás az eddig rendelkezésre álló peradatokból nem állapítható meg egyértelműen. Az igazságügyi szakértő véleményében megállapítja ugyan, hogy az előszobába beépített fűtőtest hőleadása az előszoba és a gardrób együttes hőigényének kielégítésére alkalmas, a felperesek azonban azt állították, a szakértő az előszoba alapterületét helytelenül állapította meg, és tévedett a hőigény kiszámításánál is. Állításuk szerint a szakértő által meghatározott 4,83 m2 alapterülettel szemben az 5,7 m2 alapterületű, ezért a hőszükséglete is 18%-kal több mint azt a szakértő számította. A valóságos méreteket figyelembe véve az előszoba hőszükséglete 887 watt, szemben a szakértő által megállapított 752 watt hőszükséglettel. Az elsőfokú bíróság nem nyilatkoztatta meg a szakértőt a felperesek észrevételeire, és a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy a felperesek fellebbezésükben kifejezetten e körülményeket sérelmezik, nem tisztázta a tényállást e körben. Megalapozatlanul állapították meg tehát a bíróságok, hogy az előszobában elhelyezett fűtőtest alkalmas a vele egybenyíló, de ajtóval el nem látott gardrób fűtésére is.
A tényállást e körben - elsősorban a szakértő meghallgatásával -, illetőleg az alapító okiratban szereplő alapterületek figyelembevételével tisztázni kell. (P. törv. II. 20 398/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás