PK BH 1992/696
PK BH 1992/696
1992.11.01.
Építőközösségi szerződéssel kapcsolatos perekre kikötött kizárólagos illetékesség nem terjed ki a szerződéssel össze nem függő igények érvényesítésére [Pp. 41. § (2) bek., 43. § (1) bek.].
A peres felek 1982. október 12-én építőközösségi társasági szerződést kötöttek négylakásos épület felépítésére. A szerződéssel kapcsolatos esetleges perekre kikötötték a Budapesti XX. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
Az építkezést megkezdték, de az a további költségek előlegezésével kapcsolatos vita miatt félbeszakadt. A felperes saját költségén folytatta az építkezést, és az ennek folytán felépült lakrészre ideiglenes használatbavételi engedélyt kapott.
Az építőközösség tagjai a fűtést saját kazán kialakításával tervezték. 1988-ban lehetőség nyílt helyi erőből az utcai gázvezeték kiépítésére. A felperes az I. és a II. r. alperesekkel, valamint a perben nem szereplő további három személlyel külön építőközösséget létesített az utcai gázvezeték kiépítésére. Ez olyan módon valósult meg, hogy az utcai ingatlanon a telekhatártól számított egy méteren belül alakították ki a rácsatlakozási lehetőséget. Az utcai gázvezeték kiépítése után a felperes a telekhatáron belül a saját költségére gerincvezetéket épített ki, amely a bíróság külön perben hozott ítéletével pótolta az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát. Az így kialakított vezetékre a felperes lakásának a fogyasztó-berendezése csatlakozik.
A felperes módosított keresetében az alpereseket személyenként 13 875 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az alperesek részére nem jelent vagyoni előnyt az, hogy a felperes a rácsatlakozás lehetőségével építette meg a csatlakozó gázvezetéket.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasította. Döntését azzal indokolta, hogy az általános illetékességi szabályok alapján eljáró elsőfokú bíróság a perben nem volt illetékes, mivel a felek az építőközösségi szerződéssel kapcsolatos perekben a Budapesti XX. kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 43. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékessége hiányát az alperesek ellenkérelmének előterjesztése után is hivatalból kellett volna figyelembe vennie.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A becsatolt okiratból kitűnően a peres felek az építőközösségi szerződéssel kapcsolatos perekre kötötték ki a Budapesti XX. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét [Pp. 41. § (2) bek.].
A felperes követelését nem a szerződésre, hanem a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira alapította. Ez az igény jogilag nincs értékelhető kapcsolatban az építőközösségi szerződéssel, hanem attól független. A perben ugyanis azt kellett elbírálni, hogy az alperesek, mint az ingatlan, illetve egyes épületrészek tulajdonosai jutottak-e vagyoni előnyhöz a felperes saját költségén való gázvezeték építése folytán, illetve, hogy az előnyszerzés jogalap nélküli és az a felperes rovására történt-e. Ez pedig nincs kapcsolatban az építőközösségi szerződés rendelkezéseivel, így erre a perre az illetékesség kikötése nem vonatkozik.
Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor az ügy érdemében való döntés helyett azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság illetékességének hiánya miatt nem járhatott volna el, hanem a keresetlevelet át kellett volna tennie a Budapesti XX. kerületi Bírósághoz.
Téves a másodfokú bíróságnak az a megállapítása is, amely szerint az elsőfokú bíróság illetékességének hiánya miatt nem járhatott volna el, és az illetékesség hiányát az alperesek ellenkérelmének előterjesztése után is hivatalból kellett volna figyelembe vennie: csak a törvényben kikötött kizárólagos illetékesség szabályától nem térhetnek el a felek, az alávetés a felek rendelkezése, amelytől egyező akarattal bármikor eltérhetnek. Ezért a kikötésen, alávetésen alapuló illetékesség esetében a bíróság a Pp. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az illetékesség hiányát hivatalból nem veheti figyelembe.
A kifejtettekre figyelemmel az érdemi döntés meghozatala érdekében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság végzését, és ugyanezt a bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (P. törv. I. 20 650/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás