BK BH 1992/7
BK BH 1992/7
1992.01.01.
A haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság elhatárolása [Btk. 244. § (1) bek. c) pont, (2) bek., 326. § (1) bek.].
A kerületi bíróság az I. r. vádlottat többrendbeli vagyon elleni és más bűncselekmény miatt halmazati büntetésül mint különös visszaesőt 4 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Az irányadó tényállás szerint a II. r. vádlott a használtcikk-szövetkezet üzletének bejárati ajtaját - az ott tárolt vagyontárgyak megszerzése érdekében - felfeszítette, és onnan műszaki cikkeket és ruhaneműket hozott el, összesen 265 050 forint értékben. A tárgyak egy részét a II. r. vádlott maga értékesítette, a másik részét az I. r. vádlott segítségével adta el úgy, hogy a kapott pénzen megosztoztak. Az okozott kár egy része lefoglalással, illetve a biztosítótársaság révén megtérült.
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottnak a tényállásban rögzített cselekményét - az ügyészi vádtól eltérően - lopás büntette helyett a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdése szerint bűnpártolás bűntettének minősítette, mivel nem nyert bizonyítást, hogy a vagyontárgyak eltulajdonításában az I. r. vádlott is részt vett.
Az ítélet a jogi indokolásában arra utalt, hogy az adott esetben az I. r. vádlott nem a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározott orgazdaság vétségét valósította meg, mert annak ellenére, hogy részesült a lopott tárgy értékesítése során befolyt összegből, a közreműködését nem az anyagi haszonszerzési célzat, hanem a vádlott-társához fűzött baráti viszony motiválta, és ezen az alapon részesült az értékesítésből befolyt összegekből. Kifejtette azt is, hogy az elhatárolásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utólagos bűnkapcsolat ilyen esetében az elkövető a saját vagy az alapcselekményt elkövető társ érdekében cselekszik, ehhez képest minősül a tényállásban rögzített cselekmény orgazdaságnak, illetve bűnpártolásnak.
A másodfokú bíróság az I. r. vádlottnak a bűnpártolás bűntetteként értékelt cselekményét a Btk. 326. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette.
A tényállást az iratok tartalma alapján azzal egészítette ki, hogy az I. r. vádlott a vádlott-társa által eltulajdonított tárgyak egy részének értékesítésében működött közre, és ezek értéke a 20 000 forintot meghaladta, de a 200 000 forintot nem érte el.
A vagyoni előny szerzése céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság - amennyiben ez utóbbi a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alapbűncselekmények tekintetében valósul meg - törvényi tényállása fedi egymást, ezért látszólagos alaki bűnhalmazat valósul meg. A törvény helyes értelmezése és az ezzel egyező bírói gyakorlat egységes abban, hogy minden olyan esetben, mikor az elkövető a saját vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében működik közre, a Btk. 326. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében vagy elidegenítésében, orgazdaságot kell megállapítani, mivel ez a bűncselekmény a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti bűnpártolás bűntettének kiemelt speciális esete.
A felsorolt bűncselekményekhez járuló tárgyi bűnpártolás sohasem minősülhet a Btk. 244. §-ának (2) bekezdése szerint, mert a vagyoni haszonszerzési célzat ezeket a cselekményeket orgazdasággá minősíti. (Fővárosi Bíróság 21. Bf. V. 8211/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás