GK BH 1992/712
GK BH 1992/712
1992.11.01.
A javítási költség viselésének megosztása a tervező és kivitelező tevékenységet végző vállalkozók, alvállalkozók között a megrendelővel szemben fennálló értesítési, illetve figyelmeztetési kötelezettségükre tekintettel [Ptk. 392. § (2) és (3) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az Sz. város K. u. 18. szám alatti társasház liftaknája és gépháza szellőzési és hőmérsékleti viszonyainak kijavítására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság az újabb eljárásban szakértői vélemény alapján hozott ítéletével a II. r. alperest 30 napon belül javítási terv szolgáltatására, az I. r. alperest további 60 napon belül a kijavítási terv alapján javításra kötelezte. Az ítélet a javítási költség viselésére 5%-ban az I. r. alperest, 95%-ban a II. r. alperest kötelezte azzal, hogy az értéknövekedést a felperes viseli; a III. r. és a IV. r. alperesek elleni kereseteket elutasította.
Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a hiba fennáll, az tervezői eredetű. Ennek ellenére a kivitelező is észlelhette a felvonó és liftakna fűtésének és szellőzésének teljes megoldatlanságát, de erre a tényre az érdekeltek figyelmét nem hívta fel. A III. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította; az altervezési szerződés ugyanis a liftakna és gépház szellőzésére és fűtésére vonatkozó tervezési kötelezettséget a III. r. alperesre nem hárított. A IV. r. alperessel szemben pedig a keresetet azért utasította el, mert a hiba a IV. r. alperes tevékenységével nincs összefüggésben.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. és a II. r. alperesek fellebbeztek.
Az I. r. alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az ellene előterjesztett kereset elutasítását kérte, többek között arra hivatkozva, hogy - a szakértői vélemény szerint - a hibát nem ismerhette fel, a hiba tervezői eredetű.
A II. r. alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte, előadva, hogy a liftakna és gépház szellőzési és hőmérsékleti viszonyainak megoldása a III. r. alperes feladatát képezte, mivel nevezett a szakvállalat. Kérte továbbá a költségek viselésének mérséklését; azok arányát túlzottnak tartotta.
Az I. r. alperes fellebbezése alapos, a II. r. alperes fellebbezése nem megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perbeli épület tervezője - a felperessel kötött szerződés alapján - a II. r. alperes volt, amely vállalat altervezőként igénybe vette a III. r. alperest a felvonó terveinek elkészítése céljából. A III. r. alperes a terveket elkészítette, azokat átadta a II. r. alperesnek, de egyben felhívta a figyelmét arra, hogy a felvonó végleges kivitelezéséhez, illetve működtetéséhez hőmérséklet szabályozó berendezés tervezésére és kivitelezésére is szükség van.
A II. r. alperes és a III. r. alperes közt vita alakult ki arra nézve, hogy a hőmérséklet-szabályozó berendezés megtervezésének feladata melyik vállalatot terheli. Végül is a III. r. alperes a részlettervek nélkül adta át a tervdokumentációt, a II. r. alperes pedig azt hallgatólagosan elfogadta, ami abból következik, hogy a terveket továbbadta megbízójának, a felperesnek. A felperes e tervek alapulvételével kötött kivitelezési szerződést az I. r. alperessel, amely vállalat alvállalkozói szerződést kötött a IV. r. alperessel a felvonó szerelésére és más gépészeti, villamossági szerelési munkákra nézve.
Tény tehát, hogy a III. r. alperes a felvonó hőmérséklet-szabályozó rendszerét nem tervezte meg, de az is tény, hogy ennek szükségességére kifejezetten felhívta a II. r. alperes figyelmét, ami a III. r. alperes részéről megfelelt a Ptk. 392. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A II. r. alperes nem járt el kellő gondossággal azáltal, hogy a kérdés megoldását nélkülöző terveket továbbadta az I. r. alperesnek. A II. r. alperesnek vagy ki kellett volna egészítenie a terveket, vagy mást kellett volna a tervezői feladatokkal megbíznia akkor is, ha álláspontja szerint a III. r. alperessel kötött szerződés szerinti alvállalkozói díj e részletterveket magában foglalta, és emiatt a III. r. alperessel szemben követelését érvényesíteni kívánja. A III. r. alperes felelősségét mindezért a részlettervek hiányáért megállapítani nem lehetett. A II. r. alperesi magatartás viszont, hogy a hiányos terveket a felperesnek átadta, nem teszi lehetővé felelőssége alóli kimentését.
A perbeli felvonó esetében a liftakna a szokásostól eltérően az épületen kívül helyezkedik el, kivéve az első két szintet. A téli időszakban ezért az ottani hőmérséklet +5 C-fok alá hűl le, a nyári időszakban pedig +40 C-fok fölé is emelkedik, sőt elérheti a 60-70 C-fokot is azáltal, hogy a liftaknában a napsugárzás folytán üvegházhatás alakulhat ki. Ezt a várható állapotot a III. r. alperes felismerte, és ezért hívta fel a hőmérséklet-szabályozó rendszer tervezésére és kivitelezésére a II. r. alperes figyelmét, de a felek közötti további eljárás a fentiek szerint nem járt eredménnyel; a megfelelő tervek nem készültek el.
A felperestől, illetve az I. r. alperestől - ez utóbbinak kifejezetten építési tevékenysége folytán - nem volt elvárható, hogy a perbeli felvonónál felmerülő különleges hőmérséklet-szabályozó rendszer szükségességét felismerje, mert ez a tevékenységi kör távol áll az I. r. alperes működésétől. Ez tette indokolttá, hogy az I. r. alperes még a gépészeti és villamossági szerelést sem vállalta, arra nézve a IV. r. alperessel kötött szerződést.
A IV. r. alperesnek azonban szakmai ismeretei folytán bizonyos mértékben fel kellett volna ismernie a tervek hiányosságát, ami következik a gépészeti, villamossági szerelési tevékenységéből, annak ismeretéből, hogy a felvonó működési feltételei csak +5 C-fok és +40 C-fok közt valósulnak meg, a felvonók villanymotorjai működés közben melegét is termelnek, amit a külső hatás felfokoz stb. A IV. r. alperes tehát nem járt el kellő gondossággal és körültekintéssel, amikor a tervek hiányosságára az I. r. alperes figyelmét - a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére - nem hívta fel, ezért a javítási költséggel kapcsolatban, kisebb arányban felelősség terheli.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, az I. r. alperessel szemben a keresetet elutasította, és a IV. r. alperest kötelezte a javítási költség 5%-ának viselésére.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét abban a tekintetben is megváltoztatta, hogy a javítási tervek alapján a kivitelezési munkálatokat nem az I. r., hanem a IV. r alperes köteles elvégezni. A javítási tevékenység ugyanis teljes egészében gépészeti jellegű, ami a IV. r. alperes működési körébe esik. (Legf. Bír. Gf. III. 31 946/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás