KK BH 1992/720
KK BH 1992/720
1992.11.01.
I. A társadalmi szervezet képviselőjének a bírósági nyilvántartásban szereplő személyt kell tekinteni, amíg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok közhitelesek [1989. évi II. tv. 4. § (1) bek.].
II. Az országgyűlési képviselői megbízás megszüntetésekor az új képviselő nevének bejelentésére a pártot képviselő személy jogosult [1989. évi XXXIV. tv. 46. § (3) és (5) bek.].
B. M. országgyűlési képviselő, 1992. július 31. napján elhalálozott. Az elhalálozott képviselőt a K. Párt a megyei területi listán állította országgyűlési képviselőnek. Az elhalálozás folytán megüresedett képviselői helyre ezért a párt jogosult új képviselőt állítani. A képviselői hely betöltésére két különböző személy megjelölésével érkezett javaslat. A K. Párt Országos Elnöksége, Országos Vezetősége, valamint a párt megyei szervezetének elnöksége felhatalmazása alapján T. J. országos pártelnök I. M.-re tett javaslatot, míg a K. Párt Ideiglenes Központja nevében N. B. főtitkár A. L.-t jelölte országgyűlési képviselőnek.
A megyei területi választási bizottság a jelöléseket megvizsgálva úgy döntött, hogy egyik bejelentett személy részére sem adja át az országgyűlési képviselői megbízói levelet, mert kétségesnek ítélte a párt képviseletére jogosult megállapítását, és így a képviselő-állítás jogának gyakorlását. A döntés ellen az érintettek kifogással éltek. Az Országos Választási Bizottság határozatával T. J. pártelnök kifogásának helyt adott. Elrendelte, hogy a megyei választási bizottság I. M. részére az országgyűlési képviselői levelet adja ki, N. B. főtitkár kifogását elutasította. N. B. főtitkár az Országos Választási Bizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kérte az Országos Választási Bizottság határozatának megváltoztatását, és az általa mint a párt képviselője által megjelölt A. L. országgyűlési képviselőként való jelölésének elfogadását. A jogorvoslati kérelmében foglaltak szerint az Országos Választási Bizottság tévesen állapította meg a párt képviselőjének személyét. Előadta, hogy T. J.-t pártelnöki minőségében felfüggesztették, amely felfüggesztő határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. T. J. tehát nem elnöke a pártnak. Előadta továbbá, hogy T. J.-t az Országos Elnökség fegyelmi határozattal kizárta a párt tagjai sorából, és a pártelnököt mindennemű párttisztségétől megfosztotta. Ez ellen a kizáró határozat ellen T. J. nem jelentett be fellebbezést, ezért az a jogorvoslati kérelem előadása szerint jogerős. E tényekre hivatkozással N. B. kérelmező álláspontja szerint a főtitkár mint a párt elnöki jogokat gyakorló képviselője jogosan terjesztette elő az országgyűlési képviselő személyére javaslatát. Előadta továbbá, hogy a párt alkotmánya hiányos, nem ad iránymutatást arra az esetre, amikor megüresedett országgyűlési képviselői mandátumra kell jelölést tenni. Jogilag rendezetlennek ítéli az alkotmányt e tekintetben, amely rendezetlenségét az Országos Választási Bizottság is észlelte, azonban úgy ítélte meg, hogy az Országos Választási Bizottságnak nincs hatásköre a párt alkotmányos rendelkezéseit felülvizsgálni. A kérelmező ezt az álláspontot is tévesnek ítélte azzal, hogy az alkotmányos rendelkezés hiányában megalapozott döntés nem hozható.
A jogorvoslati kérelem nem alapos. Az Országos Választási Bizottság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 46. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint járt el, amikor az országgyűlési képviselő megbízásának megszűnésekor a mandátumot - a listákon eredetileg is szereplő pártjelöltek közül - a párt által megnevezett személy részére rendelte kiadni. A Vjt. rendelkezése szerint a párt a területi listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén 30 napon belül köteles bejelenteni az új képviselő nevét. Az Országos Választási Bizottság eljárása során a bíróság jogerős végzésének adatait figyelembe véve T. J. képviseleti jogát fogadta el azzal, hogy a párt képviseletét illetően még változást jogerős végzés nem jegyzett be a nyilvántartásba.
A társadalmi szervezetek és ezen belül pártok működésére az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.), valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései irányadók. E rendelkezések értelmében a társadalmi szervezetek - ezen belül a pártok is - önkormányzattal rendelkező autonóm közösségek, amelyek maguk határozhatják meg működésük szabályait és e szabályok megsértésének következményeit is. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet - ezen belül a párt is - alapszabályában - az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően - biztosítja a szervezet demokratikus önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Ezért sem a bíróság, sem az Országos Választási Bizottság a kérelmező társadalmi szervezet alapszabályával kapcsolatos és a főtitkár által előterjesztett kifogásokra érdemi vizsgálatot nem folytathat - választási kifogás elbírálása során - a Vjt. 42. §-ának (2) bekezdésében és a Vjt. 44. §-ának (3) bekezdésében foglalt 3 napos eljárási határidőre is figyelemmel. Az alapszabály megállapítása és módosítása az Etv. 12. §-ának (19) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik.
Az Etv. 4. § (19) bekezdése szerint a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. A nyilvántartásba vett adatok között a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 1. sz. melléklete szerint szerepel a társadalmi szervezet képviselőjének neve. Az adatok bejegyzése és a bejegyzett adatok változásának átvezetése a bíróság végzésével történik. Mindaddig, míg a bíróság végzéssel meg nem változtatja a bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erővel bírnak, közhitelesek.
Ezért helyesen járt el az Országos Választási Bizottság, amikor a párt bejegyzett képviselője által tett bejelentést az országgyűlési képviselő jelölésére elfogadta, és rendelkezett a jelölt személy országgyűlési képviselői mandátumának kiadásáról. A Vjt. 46. §-ának (3) bekezdése értelmében az időközi választásra értelemszerűen alkalmazni kell az általános választások szabályait. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Vjt. 43. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörben a Vjt. 44. §-ának (3) bekezdése szerint az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 342/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás