KK BH 1992/721
KK BH 1992/721
1992.11.01.
Társadalmi szervezet (párt) bejegyzését meg kell tagadni, ha választott neve sérti a névkizárólagosság elvét [1989. évi II. tv. 7. § (2) bek.].
A párt elnöke kérte az elsőfokú bíróságtól a Magyar Liberális Párt nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta az alapszabályt, az alakuló ülés jegyzőkönyvét és a tisztségviselők nyilatkozatát. A megyei bíróság hiánypótlást követően elrendelte a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét. A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezett. Az indokolás rámutatott, hogy már nyilvántartásba vette egy ugyanilyen néven működő pártot, és e szervezetnek a pénzügyi mérlege meg is jelent a Magyar Közlönyben. A fellebbezés szerint a kérelmező tagjai a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt nem nyilvánították ki, hogy a törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A megyei bíróság nem követelte meg az alapító tagoktól és a tisztségviselőktől a magyar állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot sem. A fellebbezés rámutat arra is, hogy a becsatolt jegyzőkönyvből nem állapítható meg a tisztségviselők választásának módja. A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartotta. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. Az Etv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell. Az Etv. 11. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése irányában titkos szavazással kell megválasztani. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 1. sz. állásfoglalása értelmében a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Igazolni kell, hogy legalább 10 alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását, s vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemeinek a meglétét. Az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjainak nyilatkozniuk kell az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétéről és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától. A bíróságnak vizsgálnia kell a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megválasztásának törvényességét, továbbá hogy a társadalmi szervezet működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik-e.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. 1. §-a értelmében a törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy a törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a - minimális törvényi követelményként meghatározott - szervezeti rendnek a szervezet alapszabálya megfelel-e, továbbá hogy az ügyintéző és képviseleti szerveket a törvénynek megfelelően választották-e meg. Tisztázni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy már korábban nyilvántartásba vettek egy ugyanilyen nevű pártot, és ezért a kérelmező bíróság nyilvántartásba vételét meg kell tagadni.
Ezen túlmenően a nyilvántartásba vétel több feltétele is hiányzott. Az 1991. szeptember 29. napján kelt jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy a kérelmező tisztségviselőit törvényesen választották-e meg. A kérelmező elmulasztotta a törvény által előírt nyilatkozatok becsatolását is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező társadalmi szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét megtagadta. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 464/1991. sz.)
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. tv. 1. §-a értelmében a törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy a törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a - minimális törvényi követelményként meghatározott - szervezeti rendnek a szervezet alapszabálya megfelel-e, továbbá hogy az ügyintéző és képviseleti szerveket a törvénynek megfelelően választották-e meg. Tisztázni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy már korábban nyilvántartásba vettek egy ugyanilyen nevű pártot, és ezért a kérelmező bíróság nyilvántartásba vételét meg kell tagadni.
Ezen túlmenően a nyilvántartásba vétel több feltétele is hiányzott. Az 1991. szeptember 29. napján kelt jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy a kérelmező tisztségviselőit törvényesen választották-e meg. A kérelmező elmulasztotta a törvény által előírt nyilatkozatok becsatolását is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező társadalmi szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét megtagadta. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 464/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás