KK BH 1992/722
KK BH 1992/722
1992.11.01.
I. A párt valamely testülete eljárásának törvényességét csak úgy lehet bíróság előtt vitássá tenni, ha pontosan megjelölik a támadott határozatokat [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek.].
II. A társadalmi szervezet törvénysértő határozatát a szervezet törvényes képviselője is megtámadhatja [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek.].
A felperesek keresetükben az alperes párt 1991. december 14-én tartott választmányi ülésének határozatait támadták, és annak megállapítását kérték, hogy az ülésen hozott határozatok érvénytelenek, azoknak semmiféle jogkeletkeztető hatásuk nincs. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy az 1991. december 14-én tartott ülés nem minősül választmányi ülésnek.
Az Sz. Párt az eljárás felfüggesztését kérte, mivel álláspontja szerint a felperesek keresetükben a választmányi ülés olyan határozatát támadták, amellyel összefüggő ügyben már a bíróságon per van folyamatban. Hivatkozott továbbá arra, hogy a választmányi ülésen hozott határozatok jogszabályt nem sértettek, ezért másodlagos kérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság az 1992. március 4-én megtartott tárgyaláson a feleket meghallgatta, majd végzésével a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján felfüggesztette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a per I. r. felperes, B. T. az alperesi párt törvényes képviselője. Az alperesi törvényes képviselő személye és a felperes személyének egybeesése folytán, továbbá arra tekintettel, hogy a párt korábbi elnökének felfüggesztése kérdésében hozott határozat megtámadása iránt per van folyamatban, a bíróság ennek a pernek a jogerős befejezéséig a per tárgyalását felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek. Az alperes ugyancsak új eljárás lefolytatására kérte utasítani az elsőfokú bíróságot.
A fellebbezés alapos. A felperesek keresetükben nem jelölték meg pontosan, hogy az alperes 1991. december 14-én megtartott választmányi ülésének mely határozatai támadják, keresetükhöz a támadott határozatokat nem csatolták. Keresetükben hivatkoztak arra, hogy az 1991. december 14-én tartott választmányi ülés összehívása nem felelt meg a párt szervezeti és működési szabályzatának, továbbá azon a választmányi tagok nem vettek részt.
Tévesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a tárgyalás kitűzése előtt a felpereseket hiánypótlásra nem szólította fel. A kereseti kérelem elbírálásához ugyanis elengedhetetlenül szükséges a támadott határozatok pontos megjelölése és becsatolása, továbbá a határozatokat hozó szerv üléséről készült jegyzőkönyv vizsgálata és a jelenlevők személyének a jelenléti ívből történő pontos megállapítása. Mindezek hiányában az elsőfokú bíróság nem állapíthatta meg, hogy az alperes támadott határozataival összefüggésben van-e per folyamatban a bíróságon, illetve hogy a folyamatban levő peres ügyek a jelen per elbírálására kihatnak-e [Pp. 130. § (1) bek. d) pont]. Ennek folytán nem tisztázta azt sem, hogy a támadott határozattal szemben a felperesek esetleges jogorvoslati lehetőségüket kimerítették-e.
Nem megalapozott az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában foglalt hivatkozás az I. r. felperes törvényes képviseleti jogával kapcsolatban sem. A Pp. 49. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. A (3) bekezdés alapján a törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez, egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - így a képviseletre jogosult tisztségviselő is - a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. Amennyiben tehát a per I. r. felperese az alperesi párt törvényes képviselője is egyben, az alperes törvényes képviseletére a Pp. 49. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ennek alapján az alperes szervezeti és működési szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók, hogy ki jogosult a párt törvényes képviseletére. Ezeket a kérdéseket az alperes szervezeti és működési szabályzatának 60. és 61. §-a szabályozza. Nem függeszthető fel a per tárgyalása a Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy a jogi személy fél törvényes képviselővel nem rendelkezik, illetőleg annak személye nem állapítható meg, mert ez esetben a Pp. 49. §-ának (2) bekezdése és 74. §-a alapján ügygondnok kirendelésének van helye.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Pp. 124. §-ában, illetve a 95. §-ában foglaltak szerint kell a felpereseket a hiánypótlásra felhívni, és a perben a hiánypótlás eredményétől függően kell újabb tárgyalást tartani, illetőleg törvényes képviselő hiányában az alperes részére ügygondnokot kirendelni. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 119/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás