KK BH 1992/727
KK BH 1992/727
1992.11.01.
Az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítványba bevitt vagyon felől az arra jogosult rendelkezett-e [Ptk. 74/B. § (1) bek.
A megyei bíróság az alapítványt a bírósági nyilvántartásba bejegyezte. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett. Álláspontja szerint jogszabályt sértő módon került sor az alapítvány nyilvántartásba vételére, mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezet nevében az alapító okirat aláírói nem igazolták, hogy az aláírásra jogosultak-e. A bíróság nem vizsgálta, hogy a termelőszövetkezet által felajánlott ingatlan használati jogának átengedéséről a termelőszövetkezet közgyűlése az alapítványban miként rendelkezett. Törvénysértő továbbá, hogy az alapító és az alapítvány kezelő szerve nem különül el, illetve nem minden alapítónál rögzíti az alapító okirat a vagyoni hozzájárulás mértékét, és az alapító okirathoz csatolt vagyoni kimutatást az alapítók nem írták alá. Ezért a főügyészség indítványozta a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
A Legfőbb Ügyészség a főügyészség fellebbezését azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy törvénysértő az alapító okirat, mivel csak utal az alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyonra, de a ténylegesen átadott vagyont nem tünteti fel, illetve az alapítók közül csak K. B. írta alá a bejegyzési kérelmet.
A fellebbezés alapos. Az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Az alapító okiratot alapítóként más alapítók mellett a B. mezőgazdasági termelőszövetkezet K. nevében N. F.-né főkönyvelő és L. M. főmezőgazdász írta alá. A termelőszövetkezet vállalta, hogy az alapítvány rendelkezésére bocsátja a K. meghatározott ingatlan használati jogát. Az 1967. évi III. törvény 7. §-ának bekezdése értelmében a termelőszövetkezetet az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli. A (3) bekezdés értelmében más tag vagy alkalmazott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a termelőszövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján járhat el. Ilyen meghatalmazást az elnök adhat. Az 1990. évi IX. tv.-vel módosított 1987. évi I. tv. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében a szövetkezet tulajdonában álló ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat a közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon gyakorolja.
Az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályi rendelkezésekre nem volt figyelemmel. Az alapító okiratnak a termelőszövetkezet részéről történő aláírásánál az aláírókat nem hívta fel írásbeli meghatalmazás csatolására. Nem hívta fel továbbá a szövetkezetet annak közlésére sem, hogy az ingatlan használatba adásának lehetőségéről és módjáról a termelőszövetkezet közgyűlése az alapszabályban miként rendelkezett. A Ptk. 74/B. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító okiratban meg kell jelölni többek között az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Helyesen mutat rá a fellebbezés, hogy az alapító okirat csak utal az alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyonra, de a ténylegesen átadott vagyont nem tünteti fel.
Az alapító okirat az alapítvány vagyona és annak felhasználási módja című fejezetében akként rendelkezik, hogy az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásáról az alapító és a kuratórium hoz döntést. A kuratórium kizárólagos döntési jogkörébe tartozik minden olyan döntés, amelyet az alapítók a kuratórium hatáskörébe utalnak. A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító okiratban az alapító kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügydöntő és képviselő szerve. E feladatokat az alapító nem láthatja el, így az alapító az alapítvány kezelője egyben nem lehet, mert törést szenvedne az az alapvető jogelv, hogy az alapítvány létrehozása után az alapító - a számára esetleg adókedvezményt is nyújtó vagyonnal - a továbbiakban nem rendelkezhet sem kizárólagosan, sem oly módon, hogy akár közvetlenül, akár közvetett módon az alapítványi vagyon felhasználásáról való döntésben meghatározó szerepet játszik.
A Ptk. 74/A. §-ának (4) bekezdésére tekintettel nyilvántartásba vétel iránti kérelmet vagy valamennyi alapítónak kell kérnie, vagy maguk közül egy személyt meghatalmaznak az eljárásra. A bejegyzés iránti kérelmet csak K. B., az egyik alapító írta alá anélkül, hogy a többi alapító ehhez részére meghatalmazást adott volna.
Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás során hiánypótlási eljárás keretében kell a hiányzó törvényi feltételek pótlásáról gondoskodnia.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 483/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás