BK BH 1992/73
BK BH 1992/73
1992.02.01.
Sikkasztás esetén az eltulajdonított dolog értékesítése folytán a terhelthez került érték nem a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, ezért erre nézve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésre nincs törvényes alap [Btk. 77. § (1) bek. b) pont, (4) bek.].
Az I. r. terheltet a városi bíróság ítéletével jelentős kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás büntette, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamísítás vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 30 000 forint pénzmellékbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a sértett vállalat raktárosa volt; a II-VII. r. terheltek pedig ugyanennél a vállalatnál árukísérőként dolgoztak.
A II-VII. r. terheltek és az I. r. terhelt között létrejött előzetes megállapodás értelmében a boltokba történő áruszállítás során megmaradó, ún. "visszárut" nem szállították vissza a vállalat raktárába, hanem azt más kereskedelmi egységekben értékesítették.
A II-VII. r. terheltek a cselekményből származó haszonból rendszeres anyagi előnyt juttattak az I. r. terheltnek, aki a megállapodásuknak megfelelően, terhelttársaik cselekményének leplezése érdekében, munkáltatóját tévedésbe ejtette oly módon, hogy a visszárujegyzéken aláírásával hamisan azt igazolta, hogy az áruk visszakerültek a vállalat raktárába, holott ez a valóságban nem történt meg.
A terheltek a cselekményükkel 238 849 forint kárt okoztak a sértett vállalatnak.
A városi bíróság az I. r. terhelt javára enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletét, a két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodást, a tényfeltáró beismerő vallomását, terhére súlyosító körülményként vette figyelembe a bűnhalmazatot, a cselekmény elkövetése során a kezdeményező szerepet, valamint azt, hogy cselekményét a társadalmi tulajdon sérelmére követte el.
Az ítélet ellen az I. r. terhelt és védője a téves minősítés, a tényállás téves megállapítása miatt és enyhítésért fellebbezett, a megyei főügyészség indítványozta, hogy a megyei bíróság az I. r. terhelt büntetésének mértékét csökkentse, és a Btk. 89. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetés végrehajtását próbaidőre függessze fel.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: az I. r. terhelt vagyon elleni cselekményét jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszövetségben és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének minősítette, a börtönbüntetés mértékét 1 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást 2 évre enyhítette. A mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezést mellőzte és a terheltet 30 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság a bűnösségi körülmények körében a terhelt javára értékelte a kár részbeni megtérülését és az eljárás jelentős elhúzódását. Mellőzte a súlyosító tényezők közül azt a körülményt, hogy a terhelt a társadalmi tulajdont károsította. Álláspontja szerint az I. r. terhelt kétségtelenül kezdeményező és vezető szerepet játszott a bűncselekmény elkövetésében, ezért vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása és a közügyektől eltiltás a 200 000 forintot meghaladó elkövetési értékre figyelemmel mindenképpen indokolt. Mindezek alapján a Btk. 87. §-a (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásával enyhítette az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetést. További indoklása szerint a hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett az I. r. vádlottnak pénzmellékbüntetésre kötelezése eleve téves, ezért e rendelkezést mellőzte, és a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a (4) bekezdése alapján - részletesebben kifejtett indokolás nélkül - 30 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság ítélete a 30 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelező rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a terheltet a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése alapján elkobzás alá első érték megfizetésére kötelezte. A Btk. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján ugyanis azt a dolgot kell elkobozni, amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Ennek a feltétele azonban az, hogy a dolog közvetlenül a bűncselekmény elkövetése révén jöjjön létre. A bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolgot meg kell különböztetni attól a dologtól, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában kifejtette, hogy nem a bűncselekmény elkövetése útján jön létre pl. a lopásnál, sikkasztásnál az eltulajdonított dolog. Mindezek alapján a Btk. 77. §-ának (4) bekezdése értelmében az adott ügy elkövetőjét a dolog értékének megfizetésére nem lehetett volna kötelezni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és az elkobzás alá első érték megfizetésére kötelezést mellőzte. (B. törv. I. 326/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás