MK BH 1992/734
MK BH 1992/734
1992.12.01.
A Munka Törvénykönyve a munkáltató anyagi felelősségére vonatkozó általános szabályokat határozza meg, ami a munkaviszony keretében okozott kár minden esetére – így a munkanélküli segély megállapításához szükséges munkáltatói igazolás jogellenes visszatartásával a dolgozónak okozott kárra is – kiterjed. Az ilyen kártérítésre irányuló jogvitát eldöntő elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye a megyei bírósághoz [Mt. 62. §; Pp. 358. §; 114/1988. (XII. 31.) MT r. 8. § (2) bekezdés].
Az alperes kőműves vállalkozó. A felperes 1989. május 16. napjától 1990. február 28. napjáig állt művezetőként az alkalmazásában. 1990. március 2-án a B. úti üdülő építkezésénél levő munkahelyen az alperes életveszélyesen megfenyegette, és tettleg bántalmazta a felperest. Ekkor a felperes közölte, hogy felmond, s kéri a munkaviszonya megszüntetését. Ezt követően az alperes 1990. március 14. napján kiadta a felperes munkakönyvét azzal a bejegyzéssel, hogy a munkaviszonya 1990. február 28. napjával megszűnt.
A felperes ezután megpróbált elhelyezkedni, de sikertelenül. 1990. március 21. napján a munkaügyi hivatal irodájához fordult elhelyezkedésének elősegítése céljából. Miután a munkaügyi hivatal sem tudott számára megfelelő munkahelyet biztosítani, munkanélküli segély megállapítását kérte. A munkaügyi hivatal irodájának vezetője felhívta, hogy csatolja be a munkáltatója igazolását az átlagkeresetéről. Az alperes azonban sem a felperes kérésére, sem a munkaügyi hivatal telefonon, illetve írásban adott megkeresésére nem adta ki a munkanélküli segély megállapításához szükséges munkáltatói igazolást. Emiatt a felperes nem részesült munkanélküli segélyben az 1990. június 13-i elhelyezkedéséig.
Ezt követően a Polgármesteri Hivatal Munkaügyi Döntőbizottsága a felperes kérelmét elutasította. A döntőbizottság álláspontja szerint nem volt bizonyítható, hogy a felperes a volt munkáltatójának hibájából nem tudott dolgozni. A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a bírósághoz. 1990. március 15. napjától 1990. június 12. napjáig terjedő időre kártérítés megfizetését kérte, arra hivatkozva, hogy munkanélküli segélyre ebben az időben azért nem volt jogosult, mert az alperes a törvényben leírt kötelezettségét nem teljesítette, ugyanis felszólítás ellenére sem adta ki a munkaügyi központnak a szükséges igazolást. Erre figyelemmel kérte a vonatkozó szabályok szerint neki erre az időre megállapítható 31 080 forint összegű munkanélküli segély megfizetésére kötelezni az alperest.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, arra nézve azonban érdemi védekezést nem adott elő, hogy a munkáltatói igazolást miért nem állította ki.
A munkaügyi bíróság ítéletével a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelően marasztalta az alperest. Az ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes a 114/1988. (XII. 31.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében írt kötelezettségét megszegte, amikor a felperes, illetve a munkaerő-közvetítő szerv megkeresésére nem adta ki a dolgozó részére a munkanélküli segély megállapításához szükséges igazolást. Mivel az alperes e mulasztása miatt a felperes 1990. március 15. napja és 1990. június 12. napja között munkanélküli segélyt nem kapott, ezért kártérítés címén 31 080 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítéletében a feleket úgy tájékoztatta, hogy az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fellebbezés lehetőségéről, annak kizártságáról szóló tájékoztatást tartalmazó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a perben az alperessel szemben kártérítési igényt érvényesített. Igényét az alperesnek arra a jogellenes magatartására alapította, hogy kérés ellenére sem adta ki a munkanélküli segély megállapításához szükséges igazolást. Emiatt nem részesülhet munkanélküli segélyben, így jelentős kár érte.
A Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezésnek abban az esetben van helye, ha a perben érvényesített igény a vállalat anyagi felelőssége tárgyában hozott határozat ellen irányul.
A munkáltató anyagi felelősségére vonatkozó anyagi jogi szabályokat az Mt. 62. §-a tartalmazza, amely az anyagi felelősség általános szabályait határozza meg. Ez kiterjed a munkaviszony keretében okozott kár minden esetére. Nem tartoznak azonban e szabály hatálya alá a munkáltató anyagi felelősségének azon kivételes formái, amelyek a Munka Törvénykönyvének vagy végrehajtási rendeletének egyéb konkrét rendelkezésén alapulnak.
Minthogy a munkanélküli segély megállapításához szükséges igazolás jogellenes visszatartásával a dolgozónak okozott kár megtérítéséről a Munka Törvénykönyve külön szabályozást nem tartalmaz, az Mt. 62. §-ának alapul a munkáltató felelőssége azért a kárért is, amelyet a dolgozónak e jogellenes magatartásával okozott. Mivel a felperes kártérítési igényének alapossága tehát csak az Mt. 62. §-ában foglalt szabály alapján bírálható el, ennélfogva a munkaügyi bíróság nem zárhatta volna ki az ítélet ellen a fellebbezés lehetőségét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének a fellebbezés kizártságáról szóló tájékoztatását hatályon kívül helyezte, és a feleket úgy tájékoztatta, hogy a munkaügyi bíróság ítélete ellen az e határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a munkaügyi bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. (M. törv. I. 10 060/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás