74/1992. (XII. 28.) AB határozat
74/1992. (XII. 28.) AB határozat1
1992.12.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a művelődési és közoktatási miniszternek az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmány 60. §-ában biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, valamint az egyház és az állam elválasztása nem zárja ki a népesség vallási hovatartozására vonatkozó, az önkéntességet és anonimitást biztosító, közérdekű, illetve tudományos felmérést.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A művelődési és közoktatási miniszter — az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 21. § (6) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében előterjesztett indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság az ABtv. 1. § g) pontjában meghatározott hatáskörében értelmezze ,,a Magyar Köztársaság Alkotmányát, különösen annak 60. § (2) bekezdését abból a szempontból, hogy rendelkezéseit sérti-e a magyarországi népesség vallási megoszlásának felmérésére irányuló reprezentatív — önkéntességen alapuló — vizsgálat''.
Az indítványozó az ABtv. 22. § (2) bekezdésére hivatkozva pedig azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság ,,állapítsa meg azt, hogy a magyarországi népesség vallási megoszlásának felmérésére irányuló reprezentatív — önkéntes adatszolgáltatáson alapuló — felmérés nem sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát''.
II.
Az ABtv. 1. § g) pontja szerinti alkotmányértelmezésre — amint ezt az Alkotmánybíróság a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatban kifejtette — akkor kerülhet sor, ha az indítvány az ABtv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek valamelyikétől származik; ha nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma feltárása miatt kezdeményezi az indítványozó az Alkotmány ugyancsak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését és ha az adott alkotmányjogi probléma — más jogszabály közbejötte nélkül — levezethető az Alkotmányból. Az indítvány a fentieknek megfelelt, ezért az Alkotmánybíróság a kezdeményezett alkotmányértelmezést elvégezte.
Az Alkotmány 60. §-a a következőket tartalmazza.
,,(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.''
Az Alkotmány 8. §-ának (4) bekezdése a 60. §-ban megállapított jogokat azok közé az alapvető jogok közé sorolja, amelyek gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel és nem korlátozható.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 2. §-a többek között a következőket állapítja meg.
,,E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
2. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a bűntetett előéletre vonatkozó személyes adat;
3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat;
4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.''
Az Avt. 3. § (2) bekezdése szerint pedig ,,Különleges adat akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli''.
III.
Az indítványozónak elvont alkotmányértelmezésre vonatkozó kérelme alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Alkotmány 60. §-ában foglalt rendelkezések közül a népesség vallási megoszlására vonatkozó felmérés tekintetében mi a tartalma és követelménye annak a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának összetevőjét alkotó alapvető jognak, amely szerint vallását és más meggyőződését mindenki akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthatja vagy kinyilvánítását mellőzheti. Hangsúlyozandó tehát, hogy — a vizsgált indítvány alapján — az Alkotmány fenti rendelkezésének értelmezését kizárólag a magyarországi népesség vallási megoszlására vonatkozó közérdekű, illetve tudományos — hivatalos statisztikai adatgyűjtésnek nem minősülő — felmérés alkotmányossága tekintetében végezte el az Alkotmánybíróság. Ennek eredményeként a rendelkező részben foglaltakat a következőkkel indokolja.
1. A vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítása vagy kinyilvánításának mellőzése alapvető szabadságjog, ezért e jog gyakorlásának önkéntességét és anonimitását a közérdekű, illetve tudományos felmérés keretében biztosítani kell.
2. Az indítványozott tárgykör tekintetében a fentieken kívül figyelembe kell venni az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált információs önrendelkezési jognak, a 61. § (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási és információszabadságnak, a 70/G. §-ában meghatározott tudományos szabadságnak a vizsgált tárgykört érintő összefüggéseit, valamint az Alkotmány 59. §-a és 61. §-a alapján elfogadott Avt-t.
3. A vallás és más lelkiismereti meggyőződés az emberi méltóság és önrendelkezés egyik legbensőbb ügye, az információs önrendelkezési jog különösen érzékeny tárgya. Ezért az egyház saját híveire vonatkozó vallási tárgyú adatgyűjtésén kívül, más szervezett adatgyűjtés számára a vallási hovatartozás, illetve egyéb lelkiismereti megyőződés az adatalany írásba foglalt hozzájárulása nélkül nem lehet személyes adat. Személyes adattá az egyént érintő információt a személyi azonosítás, illetve azonosíthatóság teszi.
4. A vallási vagy más lelkiismereti meggyőződés, valamint ennek kinyilvánítása az emberi minőség szerves része, enélkül a személyiség szabad kibontakozása elképzelhetetlen. Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozata szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Ezért e határozat kinyilvánította, hogy ,,a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni''. Ez a megállapítás értelemszerűen vonatkozik a vallás és más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánításának szabadságára is.
5. A népesség vallási megoszlására vonatkozó — a rendelkező részben foglaltaknak megfelelő — közérdekű, illetve tudományos felmérés összesített adatai állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésébe kerülése esetén közérdekű adatoknak minősülnek, ezért ezeket a polgárok információszabadságának keretében — az Avt. előírásainak megfelelően — mindenki számára hozzáférhetővé és megismerhetővé kell tenni.
6. Az Alkotmánybíróság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kidolgoztatott, a 3/1992. (II. 21.) OGY határozatban említett felmérés alkotmányosságát nem vizsgálta, mert ennek elvégzése már kívül esnék az elvont alkotmányértelmezés hatásköri jogosítványán. Az Alkotmánybíróság ugyanis figyelemmel volt a 36/1992. (VI. 10.) AB határozat indokolására is, amely rámutatott a következőkre. ,,Az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indítványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Az egyedi problémákhoz túl szorosan kötődő kérdésre nem is adható megfelelő elvontságú, a jövőben is minden esetben kötelezően alkalmazandó válasz.'' Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgált esetben is csak elvont alkotmányértelmezést végzett.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 809/G/1992/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás