BK BH 1992/749
BK BH 1992/749
1992.12.01.
Az a lehetőség, hogy a kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül van helye fellebbezésnek, nem jelenti azt, hogy a fellebbezésre jogosultnak e határidőn belül bármikor előterjesztett, a határozatot sérelmező kérelmét — függetlenül a korában tett, azzal ellentétben álló nyilatkozatától — minden esetben joghatályos fellebbezésnek kellene tekinteni;
ezért el kell utasítani a bv.-intézetben a büntetését töltő elítélt fellebbezését, ha az összbüntetési ítélet kézhezvétele után úgy nyilatkozik, hogy az ítélet ellen nem kíván fellebbezni, majd utóbb kelt beadványában mégis fellebbezést jelent be [Be. 243. §, 247. § (1) bek., 395. § (2) bek.].
A megyei bíróság ítéletével összbüntetésbe foglalta az elítélttel szemben a megyei bíróság összbüntetési ítéletével megállapította 14 év 11 hónapi börtönbüntetést, illetőleg a megyei bíróság ítéletével kiszabott 10 hónapi börtönbüntetést, és az összbüntetés tartamát 15 év 5 hónapi fegyházbüntetésben állapította meg azzal, hogy az elítélt többszörös visszaeső és feltételes szabadságra nem bocsátható.
A megyei bíróság végzésével az összbüntetési ítélet ellen a terhelt által bejelentett fellebbezést elutasította.
A fellebbezést elutasító végzés ellen az elítélt jelentett be fellebbezést.
A legfőbb ügyész a megyei bíróság végzésének és az összbüntetési ítélet jogerősítési záradékának a hatályon kívül helyezését indítványozta azzal, hogy a megyei bíróság a fellebbezés elbírálása céljából az ügy iratait terjessze fel.
A fellebbezés és az ügyészi indítvány nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen utasította el a Be. 247. §-ának (1) bekezdése értelmében a terhelt fellebbezését. Az iratokból kitűnően a megyei bíróság az összbüntetési ítéletet a fogva levő elítélttel a bv.-intézet parancsnoka útján, kézbesítéssel szabályszerűen közölte. A kézbesítési ív tanúsága szerint az elítélt az összbüntetési ítéletet 1992. február 20. napján átvette. Ezzel egyidejűleg az elítélt a formanyomtatvány "terhelt nyilatkozata" rovatában biztosított lehetőségek - a) a határozat ellen fellebbezést jelentek be; b) a határozat ellen nem jelentek be fellebbezést; c) a határozat elleni esetleges fellebbezésem ügyében még nem tudok nyilatkozni, igénybe veszem a törvényben biztosított nyolcnapi határidőt közül választva a megfelelő szövegrész aláhúzásával akként nyilatkozott, hogy a határozat ellen fellebbezést nem jelent be. Ez a nyilatkozat az adott esetben egyértelmű, kétséget nem támaszt, félreértésre okot nem ad. Ezt követően azonban a terhelt a Sz.-i Büntetés-végrehajtási Intézetben 1992. február 27. napján érkezett beadványában az összbüntetési ítélet ellen mégis "fellebbezéssel" élt.
A legfőbb ügyészi álláspont szerint a Be. 243. §-a értelmében a kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A nem az ítélet kihirdetésekor bejelentett fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A terhelt fellebbezése a törvényben írt ennek a követelménynek megfelel, figyelemmel arra is, hogy a büntetőeljárási jog - ellentétben a polgári perrendtartással - nem ismeri a fellebbezési jogról történő lemondás intézményét. Ezért a törvényben biztosított 8 napon belül az elsőfokú bírósághoz megküldött írásbeli fellebbezési nyilatkozatot függetlenül az elítélt korábban tett nyilatkozatának tartalmától joghatályosnak kell tekinteni.
Ez az okfejtés téves.
A Be. 395. §-a egyértelmű szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróság ítélet mikor tekintendő jogerősnek. A hivatkozott törvényhely (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták;
b) A fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el;
c) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, vagy a fellebbezést elutasította.
E törvényi rendelkezés általános jellegű - eltérő szabályozás hiányában -, azt a kézbesítés útján közölt ítélet esetében is alkalmazni kell. A hivatkozott törvényhely értelmében a fellebbezésre jogosultnak ahhoz a nyilatkozatához, hogy "fellebbezni nem kíván", az ítélet jogerőre emelkedése, végrehajthatóvá válása fűződik. Ebből pedig az következik, hogy ezt a nyilatkozatot nem lehet nem létezőként figyelmen kívül hagyni. A törvény ugyanis a fellebbezésre jogosultakat nem hatalmazza fel arra, hogy e nyilatkozattól utóbb eltérjenek, azt megváltoztassák. A Be. 243. §-ában biztosított az a lehetőség, hogy a kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, nem jelenti azt, hogy a fellebbezésre jogosultnak e határidőn belül bármikor előterjesztett, a határozatot sérelmező kérelmét minden esetben - függetlenül a korábban tett, azzal ellentétben álló nyilatkozatától is - joghatályos fellebbezésnek kell tekinteni. Ilyen értelmezés ellentétben állna a Be. 395. §-ában írt szabályokkal és a bírói gyakorlattal is.
Ezért a szóban forgó nyilatkozat megtételét követően bejelentett "fellebbezést" akkor sem lehet joghatályosnak tekinteni, ha az a Be. 243. §-ában írt követelményeknek megfelel, vagyis azt a törvényben biztosított határidőn belül az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtották.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 259. §-a (1) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. I. 636/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás