BK BH 1992/752
BK BH 1992/752
1992.12.01.
I. A külföldi állampolgárságú terhelt által a pénzbüntetés megfizetése érdekében letett biztosíték részére történő visszaadásának van helye, ha a bíróság a terhelttel szemben a büntetőeljárást közkegyelem folytán megszünteti [Be. 393/B. § (4) bek. b) pont, 1990. évi XXXIX. tv. 6. § (1) bek. b) pont].
II. A külföldi részére a biztosíték visszaadását a külföldiek forintszámlájára történő átutalással kell teljesíteni [Be. 393/B. § (4) bek. b) pont, 1/1974. (I. 17.) PM r. 5. mell. II/A. pont i) alpont, 26/1988. (VI. 28.) PM r. 8. §].
A kerületi ügyészség vádiratával a külföldi állampolgárságú I. R. terhelttel szemben folytatólagosan elkövetett csempészet büntette [Bt. 312. § (1) bek. és (2) bek. c) pontja] és az 1974. évi 1. tvr. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt rendelkezés megszegésével megvalósított jelentős értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésének büntette [Bt. 309. § (1) bek. és (3) bek. a) pont] miatt emelt vádat.
A terhelt a cselekményeket 1986 októberében és 1988 februárjában követte el.
A nyomozati eljárás során a főügyészség határozatával a terhelt kérelmére a Be. 393/A. §-ának (1) bekezdése alapján 160 000 forint értékű biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, mely a Budapesti 62. számú Postahivatalnál került befizetésre.
A kerületi bíróság végzésével a II. r. terhelttel szemben indított büntetőeljárást közkegyelem folytán megszüntette [1990. évi XXXIX. tv. 6. § (1) bek. b) pont], és megállapította, hogy a terhelt által letétbe helyezett 160 000 forint biztosíték az állam tulajdonába kerül.
A terhelt javára a kerületi bíróság végzése ellen ama rendelkezés miatt, hogy a terhelt által letétbe helyezett 160 000 forint összegű biztosíték az államra száll, törvényességi óvás emelésére került sor.
A törvényességi óvás alapos.
A Be.-nek az 1987. évi IV. tv. 70. §-ával kiegészített 393/A-B §-ai szabályozzák a biztosíték letétbe helyezésének eljárásjogi kérdéseit. A Be. 393/A. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosíték összegét a terhelttel szemben az előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, a megállapítandó vagyoni előny, az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés és a felmerült bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben állapítja meg az ügyész, illetőleg a bíróság.
A főügyészség határozatában a 160 000 forint biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, de nem jelölte meg, hogy a biztosíték letételének engedélyezése a törvényben foglalt melyik joghátrány fedezetéül szolgál. Az eljárás adatai azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy az adott esetben a biztosíték csakis a kiszabandó pénzbüntetés biztosítására szolgált, ugyanis a csempészet folytán belföldre behozott vámáruk lefoglalásra kerültek, a bíróság a végzésével valamennyi vámárut - a Bt. 314. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján - elkobozta, így az adott esetben fel sem merült a Bt. 314. §-ának (4) és (5) bekezdésben foglalt elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés biztosítása.
A Be. 393/B. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a biztosíték a terheltnek visszajár, ha a bíróság a terheltet felmentette, illetőleg az eljárást megszüntette, kivéve, ha megállapította, hogy a terhelt a bűncselekményt elkövette. Az adott esetben az eljárási kegyelem alkalmazásával a büntetőeljárásnak a Bt. 32. §-ának c) pontja felhívásával a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján történő megszüntetése kizárttá tette, hogy a bíróság a terhelt terhére a bűncselekmény elkövetését megállapíthatta. Ezt a másodfokú bíróság a határozatában - helyesen - észlelte is, de a fellebbezési eljárás során nem volt módja az elsőfokú bírósági végzés említett téves rendelkezésének a helyesbítésére.
A Be. 393/B. §-a (4) bekezdése b) pontjának utolsó fordulata alapján a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a letétbe helyezett biztosíték az állam tulajdonába kerül, ha a lefolytatott büntetőeljárás alapján a büntetőeljárás megszüntetése a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b), d) vagy e) pontja alapján történik. Természetesen fennáll ez a feltétel olyan esetekben is, amikor a terhelt bűnösségének kimondására nem kerül sor, de a bíróság a terhelttel szemben - bűncselekmény megvalósulása folytán - joghátrányt alkalmaz (pl. tárgyalás mellőzésével büntetés kiszabása, próbára bocsátás alkalmazása).
Minthogy az adott esetben a büntetőeljárás megszüntetésére eljárási kegyelem alkalmazása folytán került sor anélkül, hogy a II. r. terhelt tekintetében a bíróság a terhére rótt bűncselekmények elkövetését megállapította volna, a kerületi bíróság törvénysértő módon állapította meg, hogy a terhelt által letétbe helyezett 160 000 forint összegű biztosíték az állam tulajdonába kerül.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a törvényességi óvással megtámadott rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a 160 000 forint összegű biztosítékot a II. r. terhelt részére kiadni rendelte.
Tekintettel arra, hogy a II. r. terhelt a devizajogszabály alkalmazása szempontjából külföldi, a részére kiadott 160 000 forintot a 26/1988. (VI. 28.) PM rendelet 8. §-a alapján a külföldiek forintszámlájára rendelte átutalni, mely követelést a felhatalmazott pénzintézetnek az 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 5. melléklete II/A pontjának i) alpontja értelmében külön devizahatósági engedély nélkül kell jóváírni. A forintszámlán levő összeget a tulajdonos, illetve a számlatulajdonos engedélyével közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], szülőjének testvére és annak gyermeke - a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével - belföldön szabadon felhasználhatja. (B. törv. III. 491/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás