Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

PK BH 1992/763

PK BH 1992/763

1992.12.01.
Az L. Polgármesteri Hivatal felperesként történő megjelölésével és az önkormányzat jegyzőjének aláírásával 1991. szeptember 17-én benyújtott keresetlevéllel a felperes, mint első fokú gyámhatóság az alperesek házasságából 1988. január 6-án született kk. Cs. J. nevű gyermek Sz. E. lakosnál történő elhelyezése iránt pert indított a szülők, az alperesek ellen. A keresetlevélben a felperes képviselőként a gyámügyi előadót jelölte meg.
A városi bíróság az 1992. január 28-án megtartott tárgyaláson hozott 3. sorszámú végzésével a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a Ptk. 8. §-ának (1) bekezdése, valamint a Ptk. 26. §-ának (1) és (2) bekezdése és 28. §-a értelmében a természetes személy, az állam és a jogi személy jogképes. Minthogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint csak az önkormányzat jogi személy, így csak az önkormányzat jogképes. Ebből következik, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező polgármesteri hivatal a Pp. 48. §-a alapján perbeli jogképességgel nem rendelkezik. Ezért a bíróság a Pp. 157. §-ának a) pontja értelmében - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakra - a pert megszüntette. A végzés fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermek elhelyezése iránt a szülő, a gyámhatóság, illetőleg az ügyész indíthat pert. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 9. §-ának (19) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. A (2) bekezdés szerint az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el. Az Ötv. 38. §-a akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Bár a törvény az önkormányzat egyes szerveinek jogi személyiségéről nem szól, ez nem jelenti azt, hogy csak az önkormányzat jogi személy.
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi. II. törvénynek az 1990. évi CIV. törvény 53. §-ával megállapított 38. §-a (1) bekezdése ugyanis a költségvetési szervek között sorolja fel a helyi önkormányzati költségvetési szerveket. A (3) bekezdés szerint pedig a helyi önkormányzati költségvetési szervek közé tartozik - egyebek mellett - a polgármesteri hivatal is. A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel kimondja, hogy a költségvetési szerv jogi személy. E rendelkezésekből következően tehát a polgármesteri hivatal jogi személy.
Tévedett ezért a városi bíróság akkor, amikor a polgármesteri hivatal nevében az önkormányzat jegyzője által indított pert a polgármesteri hivatal jogi személyiségének hiányában megszüntette.
A új önkormányzati szervezetben azonban a gyámhatósági feladatokat és hatásköröket nem a polgármesteri hivatal gyakorolja. Az Ötv. 7. §-a (1) bekezdésének második fordulata úgy rendelkezik, hogy törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. Az Ötv. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint pedig a jegyző dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló - és 1990. november 22-én hatályba lépett - 1990. évi LXXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a megszűnt tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei az önkormányzat hivatalaiként tovább működnek, és ellátják azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján - 1990. szeptember 30-án - a szakigazgatási szerv, a megyei, városi hivatal vagy azok vezetői láttak el. E törvény 3. §-ának b) pontja szerint pedig az első fokon a tanács szervei vagy tisztségviselői részére megállapított államigazgatási hatósági hatáskörökben - az 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig - a titkár, a szakigazgatási szerv, a megyei, városi hivatal vagy azok vezetőjének hatásköre esetében a jegyző, illetőleg a főjegyző jár el.
A városi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az L.-i Polgármesteri Hivatal nevében a keresetlevelet aláíró jegyző figyelmét felhívja arra, hogy a keresetet az önkormányzat jegyzőjeként saját nevében jogosult előterjeszteni, majd a felperes pontos megjelölése végett nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a felhívás után a jegyző a felperes személyét helyesen megjelölve keresetét fenntartja, a városi bíróságnak a továbbiakban azt kellett volna vizsgálnia, hogy a községi önkormányzat jegyzője, mint gyámhatóság a gyermekelhelyezés iránt per indítására hatáskörrel rendelkezik-e.
A keresetlevél benyújtásának, illetőleg a végzés meghozatalának idején ugyanis még hatályban volt a gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról szóló 12/1987. (VI. 29.) MM rendeletnek (továbbiakban: Gyer.) a 19/1990. (V. 14.) SZEM rendelettel módosított 2. §-a (2) bekezdése, amely egyes gyámhatósági feladatok ellátását - így egyebek mellett a gyermekelhelyezés iránti per indítását - első fokon a községekre is kiterjedően a városi és a megyei városi gyámhatóságok hatáskörébe utalta.
A kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló (előbb idézett) 1990. évi LXXXIII. törvény a hatásköri szabályokon nem változtatott. E kérdésben tehát továbbra is irányadó volt a tanácsokról szóló, többször módosított 1971. évi I. törvény (továbbiakban: Tt.) 15. §-ának h) pontjában foglalt rendelkezés, melynek értelmében a megyei tanács tanácsi rendelettel közvetlen megyei irányítás alá vonhatta a községi, nagyközségi tanácsi szervek tevékenységét. A Tt. 65. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig a közvetlen megyei irányítású községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének első fokú hatósági jogköre megegyezik a városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének első fokú hatósági jogkörével. E rendelkezés helyes értelmezése kapcsán a Legfelsőbb Bíróság már rámutatott arra, hogy a megyei irányítás alá vont községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve - mint gyámhatóság -, hatósági jogkörében eljárva jogosult a Gyer. 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt ügyekben eljárni (BH. 1989/4. 151. sz. jogeset).
Ezért a városi bíróságnak fel kellett volna hívnia a felperest annak igazolására, hogy L. község működését a korábban közvetlen megyei irányítás alá vonták-e vagy sem. Amennyiben a község közvetlen megyei irányítás alá tartozott, a keresetlevelet érdemben kellett volna tárgyalni, ellenkező esetben pedig a pert a Gyer. 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kellett volna a perbeli jogképesség hiánya miatt megszüntetni.
Az időközben bekövetkezett jogszabályi rendelkezés tekintettel azonban ma már ennek vizsgálata szükségtelen. 1991. július 23-én ugyanis hatályba lépett a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény. Az e törvényben kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló - és 1992. február 15-én hatályba lépett - 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 9. §-a kimondta, hogy a települési önkormányzat jegyzője az e rendeletben foglalt kivétellel mindazon feladat- és hatásköröket első fokon gyakorolja, amelyeket jogszabály a gyámhatóságok feladat- és hatáskörébe utalt. (A kivételt a kormányrendelet 11. §-ának e) pontja tartalmazza, mely szerint a köztársasági megbízott dönt az örökbefogadhatónak nyilvánításról, valamint a szülők kapcsolattartásának ezzel összefüggő korlátozásáról vagy szüneteltetéséről, valamint az örökbefogadás engedélyezéséről és felbontásáról.) A kormányrendelet a fenti rendelkezéssel egyidejűleg a Gyer. 2. §-át hatályon kívül helyezte.
Mindezekből következik, hogy a kormányrendelet hatálybalépését követően a községi önkormányzat jegyzője is jogosult gyámhatósági jogkörében eljárva gyermekelhelyezés iránt pert indítani.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 556/1992. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére