PK BH 1992/765
PK BH 1992/765
1992.12.01.
A származási perekben jelentős egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek a vér szerinti apával kerüljön jogilag is rendezett szülő-gyermeki kapcsolatba, ezért a bíróságoknak a tényállás megnyugtató felderítésére hivatalból is törekedniük kell, és az ellenérdekű felek egymással ellentétes vallomásában tapasztalható ellentmondások okából nem lehet eltekinteni a megalapozott döntéshez szükséges élettani vizsgálatoktól [Csjt 38. § (2) bek.].
Az 1989. június 14. napján kk. B. M. anyától született kk. felperes eseti gondnoka útján előterjesztett keresetében az alperes apaságának megállapítását és születésétől kezdődően tartásdíj fizetésére történő kötelezését kérte. Előadta, hogy az anya 1988. szeptember és október hónapokban összesen három alkalommal közösült az alperessel P. S. üresen álló lakásában, amelyhez az alperes kulccsal rendelkezett. Az anyának az alperesen kívül mással egyáltalán nem volt nemi kapcsolata.
Az alperes az anyával létesített nemi kapcsolat tényét tagadta, ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A peres adatok szerint a kk. felperes éretten és kihordottan, 3250 g születési súllyal jött világra, a fogantatás vélelmezett időszaka 1988. augusztus 19. és december 15. napja közé esik. Az anyának más férfival folytatott kapcsolatára a perben nem merült fel adat.
A tanúként kihallgatott anya úgy nyilatkozott, hogy a terhességét maga sem vette időben észre, ezért arról a szülésig senkinek nem beszélt. Az alperest általános iskolás kora óta ismerte, köztük érzelmi közeledés 1988 szeptemberében történt, majd 1988. október első szombatján egy diszkórendezvény után P. S. lakásba mentek, ahol köztük nemi kapcsolat létesült. Ezt követően még két hét végén, azonos körülmények között közösültek, majd kapcsolatuk különösebb indok vagy szakítás nélkül véget ért. Az anya a szülés után gyermeke apjaként következetesen az alperest nevezte meg, az alperessel azonban a gyermek származásáról személyesen nem beszélt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében a kereseti állításon túl azt is tagadta, hogy a kérdéses időben B.-n szórakozott, és az anyával egyáltalán találkozott. H. É., F. M. és M. M. tanúk szerint az 1988 őszén tartott diszkórendezvényeken az anya és az alperes együtt szórakoztak, és M. M. arról is tudott, hogy az anya az alperessel együtt volt P. S. lakásán.
A B.-i Művelődési Ház igazgatója által közölt adatok szerint 1988. október 9-én, november 12-én és december 30-án volt zenés rendezvény a művelődési házban.
A fenti adatok birtokában a városi bíróság az ügyben a feleken és az anyán foganatosítandó vér- és szérum-csoportvizsgálatot rendelt el. A szakértői intézet több ízben idézte az érintetteket vérvételre, ahol az anya gyermekével együtt minden alkalommal megjelent, az alperes távolmaradása miatt azonban a vizsgálat elvégzésére nem volt lehetőség.
A városi bíróság ítéletével megállapította, hogy a kk. felperes apja az alperes, és kötelezte őt tartásdíj fizetésére.
Indokolása szerint az anya egyedülálló vallomása határozott és következetes volt a kapcsolatra vonatkozóan, a szülés után apaként mindvégig az alperest nevezte meg, a kihallgatott tanúk vallomása pedig közvetett módon az anya állításait erősítette meg a nemi kapcsolat tényét illetően. Ilyen körülmények között az alperesre kedvező döntés csupán az élettani vizsgálat kizáró eredménye alapján lett volna meghozható, az alperes azonban ennek a vizsgálatnak nem vetette alá magát, ezt a magatartását a bíróság az alperes terhére értékelte, és az apaságát megállapította.
Az alperes által megfellebbezett ítéletet a megyei bíróság ítéletével megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az anyának a közösülések időpontjaira tett nyilatkozatai eltéréseit emelte ki, valamint utalt azokra a tanúvallomásokra, melyek szerint az alperes 1988. október elején, hét végén más elfoglaltsága miatt az anyával nem találkozhatott. P. S. tanúvallomásának azt a részét, amely szerint az anya és az alperes neki nem szóltak arról, hogy a lakásban jártak, valamint G. J.-né tanúnak azt az időponthoz nem kötött előadását, hogy az anyát B. T. meg akarta szöktetni, úgy mérlegelte, hogy ezek az adatok az anyának a nemi közösülésre vonatkozó szavahihetőségét megdöntik, ennélfogva az élettani vizsgálatok elvégzése szükségtelen, mivel a per eldöntése szempontjából azoknak jelentősége nincs.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A felhívott jogszabályokból következően az apaság bírói megállapításának tényállása kettős bizonyítást kíván: bizonyítani kell azt, hogy az apaként megjelölt férfi és az anya között a vélelmezett fogamzási időben volt nemi érintkezés, és ez esetben egyéb bizonyítékokkal, így elsősorban élettani vizsgálatokkal kell alátámasztani azt, hogy a gyermek származása abból a kapcsolatból alaposan következtethető.
Az alperes tagadása esetén az ilyen ügyek bizalmas jellegére tekintettel az anya vallomásának kiemelkedő jelentősége van, különösen akkor, ha a közösülésre utaló egyéb bizonyítékok a perben nem állnak rendelkezésre. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban általában az anya vallomásában tapasztalható kisebb eltérések az eset összes körülményeivel egybevetve, önmagukban még nem alkalmasak az anya szavahihetőségének teljes megdöntésére. Az alapul szolgáló ügyben az anya a fogamzási időben alig múlt 14 éves. Az alperest régóta ismerte, így az első nemi kapcsolatra vonatkozó 1-2 hetes eltérés az időpont megjelölésében szavahihetőségét még nem cáfolja. Nem lehet döntő jelentőséget tulajdonítani annak sem, hogy az anya az egyes közösüléseket megelőző szórakozások helyéül diszkót vagy esetleg más szórakozóhelyet jegyzett meg.
1988. október 8-a szombati, október 9-e vasárnapi napra esett. Az okirat szerint nem kétséges, hogy a diszkó rendezvény október 9-én volt, az alperes pedig egyéb elfoglaltságát október 8-ára igazolta, annak pedig nincs döntő súlya, hogy az anya a hét végi napok közül szombatot vagy vasárnapot jegyzett meg a kapcsolat létesítésének időpontjául. Mindezek a pontatlanságok az anya szavahihetőségét a per kimenetelét egyoldalúan befolyásoló bizonyítékként nem értékelhetők.
Jelentősége van ezzel szemben P. S. tanúvallomásainak. Ezekből ugyanis nyilvánvaló, hogy a tanú által nem használt lakás szélesebb körben ismert találkahely volt, ahová többen jártak, a kulcsot a tanú hozzáférhető helyen tartotta. P. S. az anyát csak látásból ismerte, ugyanakkor az alperes az 1988. évi szilvesztert nála töltötte, így a vele való ismeretsége közelebbi volt. Ugyancsak nem rontja le az anya szavahihetőségét az, hogy félelemből vagy tudatlanságából terhességéről senkinek nem szólt, mert a gyermek születése után apaként következetesen és kizárólag az alperest jelölte meg.
Az alperes ezzel szemben tanúvallomásokkal megcáfolt valótlanságot állított, amikor előadta, hogy 1988 őszén az anyával nem is találkozott, és P. S. lakásán soha nem járt. A származási perekben jelentős egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek vér szerinti apjával kerüljön jogilag is rendezett szülő-gyermeki kapcsolatba, ezért a bíróságnak a tényállás megnyugtató felderítésére hivatalból is törekedniük kell.
Amennyiben a gyermek vélelmezett fogantatásának időszakára eső nemi kapcsolatot valószínűsítő peradatok állnak rendelkezésre, nem elégséges a nemi kapcsolat tényét tagadó alperesi védekezés az objektív bizonyítékokat szolgáltató orvos szakértői vizsgálat elrendelésének a mellőzéséhez. Ennek indokoltsága ugyanis csak akkor állapítható meg, ha az anya részéről állított, de az alperes részéről tagadott nemi kapcsolat létrejöttének a lehetetlensége egyértelmű. Ilyen esetben a nemi kapcsolat kizártságának bizonyítottsága teszi szükségtelenné a származási perekben egyébként elengedhetetlen orvos szakértői bizonyítást, az ellenérdekű felek egymással ellentétes vallomásában tapasztalható ellentmondások okából azonban nem lehet eltekinteni a megalapozott döntéshez szükséges élettani vizsgálatok elvégzésétől. Ezek a vizsgálatok ugyanis támogató bizonyítékot jelenthetnek valamelyik fél tényállítása vonatkozásában.
Az alapul szolgáló ügyben az anya kétségen kívül eltérő előadásokat tett az állított nemi érintkezések időpontjaira vonatkozóan. Lényeges körülmény azonban, hogy a megjelölt időpontok a fogantatás vélelmezett időszakára esnek, és tanúvallomások támasztják alá az anyának azt a nyilatkozatát, hogy az alperes - a tagadás ellenére - többször is találkozott az anyával az említett időszakban. Közvetett bizonyítékok erősítik meg továbbá az anyának azt az előadását, hogy 1988 őszén az alperessel együtt járt P. S. lakásán, amely a faluban közismert találkahely volt. Ilyen peradatok mellett nélkülözhetetlen a fogantatási legvalószínűbb időpontjának a gyermek születéskori adataira figyelemmel történt orvos szakértői megállapítása. Értékes adatokat szolgáltathat a tényállás megalapozott megállapításához, továbbá az anya részletes megnyilatkoztatása arra vonatkozóan, hogy a művelődési ház által közölt dátumoktól eltérő időpontokra tett táncos rendezvényekhez kötött találkozásait az alperessel mire alapítja.
A feltárt adatok ismeretében elvégezendő vércsoportvizsgálat és annak eredményéhez képest az antropológiai és a kromoszómavizsgálat eredményei is lényeges adatokat szolgáltathatnak a tényállás megnyugtató megállapításához, mert az objektív bizonyítékul szolgáló vizsgálati eredmények erősíthetik, illetőleg gyengíthetik az egymással szemben álló érdekeltek ellentétes állításait.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte a Pp. 274. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 305/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás