PK BH 1992/771
PK BH 1992/771
1992.12.01.
I. A társaságból való kizárást tartalmazó határozat végrehajtásának felfüggesztése, továbbá a jogi képviselőnek a perből való kizárása olyan eljárás során hozott végzés, amely ellen nincs helye fellebbezésnek [Pp. 233. § (3) bek., 237. §].
II. A társaság és a társaságból kizárt tag közötti perben a társaságot nem képviselheti az az ügyvéd, aki a kizárt társasági tagnak a társaság működésével kapcsolatban ügyfele volt, és képviselőkénti eljárását ezért kifejezetten sérelmezték. A perből emiatt kizárt ügyvéddel szemben pénzbírság téves kiszabása [1983. évi 4. tvr. 9. § (4) bek.; Pp. 5. § (2) bek.].
A felperes keresetében az alperes taggyűlése által 1991. január 18-án meghozott, a felperest kizáró és ügyvezetői tisztségéből visszahívó határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a határozat felperest kizáró részének a végrehajtását felfüggesztette. Az alperes jogi képviselőjét a perből kizárta, és 5000 forint pénzbírsággal sújtotta.
Végzése ellen fellebbezést engedett.
A végzés ellen az alperes fellebbezéssel élt, kérve a végzés valamennyi rendelkezésének mellőzését.
A fellebbezés részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kizárási határozat végrehajtásának felfüggesztése, valamint a jogi képviselő perből való kizárása olyan, az eljárás folyamán hozott végzésnek minősül, amely ellen a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében nincs helye fellebbezésnek. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor végzését ebben a keretben fellebbezhetőnek minősítette. Helyes jogi álláspont mellett az alperes fellebbezésének ezt a részét a Pp. 237. §-a alapján már az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania. Mivel ez nem történt meg, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 240. § (1) bekezdés szerint a Legfelsőbb Bíróság e körben a fellebbezést hivatalból elutasította.
Alapos volt viszont a fellebbezés a jogi képviselő bírságolását illetően.
A Pp. 5. §-ának (2) bekezdése alapján bírságot kiszabni a fél képviselőjével szemben lehet. A bírságolt ügyvéd azonban a perben az alperes jogi képviselőjeként nem járhatott el. Az 1983. évi 4. tvr. 9. §-a (4) bekezdésének második mondata értelmében ugyanis az ügyvéd korábbi ügyfelével szemben megbízást csak akkor vállalhat el, ha az nem sérti volt ügyfele érdekeit. A felperes, mint az alperes alapító tagja nem vitásan a bírságolt ügyvéd korábbi ügyfele volt, az ügyvédnek a perben képviselőként való eljárását pedig kifejezetten sérelmezte, egyebek között az Ügyvédi Kamaránál is. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor az ügyvédet nem fogadta el az alperes perbeli képviselőjeként. Ennek következtében azonban vele szemben pénzbírságot sem szabhatott volna ki.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján akként változtatta meg, hogy e rendelkezést mellőzte. (Legf. Bír. Pf. III. 20 053/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás