GK BH 1992/778
GK BH 1992/778
1992.12.01.
A szállító hibás teljesítés címén nem kötelezhető kötbér fizetésére, ha a használati-kezelési útmutatón a termék rendeltetését nem tüntette ugyan fel, de a termék rendeltetése magából a termékből egyértelműen megállapítható [7/1978. (II. 1.) MT r. 10. §, 19. § (1) bek.; 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM r. 2. § (1) és (2) bek.].
Az alperes az iratokhoz csatolt jegyzőkönyvből megállapíthatóan a G. vállalat részére szállított flanel ágykabátok és hálóingek vásárlási tájékoztatóján a termék rendeltetését („ágykabát”és „pizsama”) nem tüntette fel. A felperes ezt a G. Vállalat, mint megrendelő megbízásából végzett vizsgálat során az 1989. október 28. napján felvett jegyzőkönyvben rögzítette, majd a fentiek miatt - miután az alperes a kötbérbejelentés ellenére nem fizette meg a 145 500 Ft kötbéralap után érvényesített 8%-os mértékű, 11 640 Ft összegű hibás teljesítési kötbér - 1990. augusztus 6. napján keresetet terjesztett elő az alperes ellen. A felperes keresetében a fenti összegű kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperes rámutatott arra: az alperes kötbérfizetési kötelezettségén nem változtat az, hogy a hiányt utóbb, 1989. október 31-én pótolta; a vásárlói tájékoztatón feltüntette az „ágykabát” és „pizsama” megjelöléseket.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperessel a szállításkor közösen felvett jegyzőkönyvben, 1989. október 28-án támasztott felperesi kifogás alapján lényegében az átadás közben pótolta a hiányosságot; a vásárlói tájékoztatón feltüntette a leszállított termék rendelkezését. Erre nézve szükség esetén tanúbizonyítást indítványozott.
Az elsőfokú bíróság a fenti adatok alapján meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy az alperes a termék rendeltetését az átadás során (október 28.) vagy azt követően (október 31.) tüntette-e fel a vásárlói útmutatáson. A termék rendeltetésének feltüntetése fontos követelmény ugyan, de nem kapcsolódik olyan szorosan a szolgáltatás tárgyához, hogy annak elmaradása hibás teljesítésnek minősülne. A hiányos adatszolgáltatási kötelezettség jogkövetkezménye az, hogy a megrendelő e kötelezettség teljesítésének pótlását követelheti, ennek pedig az alperes eleget tett. A hibás teljesítési kötbér iránti igényt ezért a bíróság alaptalannak találta.
A ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása, a keresetének helyt adó határozat meghozatala érdekében. Fellebbezésében megismételte az első fokú eljárás során előadottakat.
Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Korábbi védekezését azzal egészítette ki, hogy hibás teljesítés már csak azért sem történhetett, mert a teljesítés október 31-én (keddi napon) volt - amikor a kifogást megszüntette -, nem pedig a felperes által megjelölt időpontban, 1989. október 28-án. Ez a nap ugyanis szombati napra esett, amikor mindkét félnél munkaszünet volt.
A felperes nem vitatta, hogy szombati napon nem dolgoznak, a jegyzőkönyv felvételének körülményeire nézve bizonyítást indítványozott.
A fellebbezés nem alapos.
A jogvita elbírálásánál, annak megítélésénél, hogy történt-e hibás teljesítés, az alábbiakból kell kiindulni.
A 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 10. §-a értelmében a szállító köteles a terméket - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - az azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, és a termék rendeltetésszerű használatához a tájékoztatást (használati utasítást stb.) megadni. Köteles tovább a termék minőségét a kötelezően előírt és a szerződésben vállalt módon tanúsítani. A használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet 2. §-ának (1) bekezdés szerint a vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságától függően írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatának, kezelésének módjáról (minőségtanúsítás). A 2. § (2) bekezdése értelmében a használati-kezelési útmutató a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket tartalmazza.
A fentiekből kiindulva olyan esetben, amikor a termék rendeltetése magából a termékből egyértelműen megállapítható, a termék megnevezésének a használati-kezelési útmutatón való feltüntetés nem minősül az előbb részletezett, a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó követelménynek, annak elmulasztása tehát nem tekinthető hibás teljesítésnek. Az adott esetben a termék rendeltetése, amelynek fel nem tüntetését a felperes a hibás teljesítési kötbérigénye alapjául szolgáló szerződésszegésként megjelölte: flanel ágykabát, illetve flanel hálóing volt, ezt pedig a vásárló a termékből kétségtelenül megállapíthatta. Egyetért tehát a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az adott esetben az alperes nem követett el a vevő tájékoztatása terén szerződésszegést, a vele szembeni hibás teljesítési kötbérigény [7/1978. (II. 1.) MT rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja] tehát alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletét a fentiek alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. A kifejtett álláspontjára tekintettel annak ellenére nem látta indokoltnak a bizonyítási eljárás kiterjesztését a teljesítés időpontjára, hogy 1989. évben október 28-a nem vitásan szombati napra esett, amikor a felek egyike sem dolgozott. (Főv, Bír. 28. G. 49 555/1990. sz. Legf. Bír. Gf. IV. 32 296/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás