1992. évi LXXIX. törvény
1992. évi LXXIX. törvény
a magzati élet védelméről1
Az Országgyűlés annak tudatában, hogy
— a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;
— a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége;
— a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;
— a családtervezés a szülők joga és felelőssége
a következő törvényt alkotja:2
1. § A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.
A támogatás és védelem eszközei és módozatai
2. § (1) Az egészség és az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a felelősségteljes párkapcsolatokról, az emberhez méltó családi életről, az egészségre ártalmatlan születésszabályozási módszerekről szóló oktatás az alap- és középfokú oktatási intézményekben történik.
(2)3 Az állami családvédelmi szolgálat vagy az egészségügyi államigazgatási szervhez bejelentett családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését.
(3)4 Az állam
a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;
b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;
c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;
d) a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről;
e) valamint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében
3. § (1)5 Térítésmentes terhesgondozásra jogosult
a)6 a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
c)7 az a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik.
(2) A terhesgondozás keretében
a) a gyermeket váró nőt tájékoztatják a magzat egészséges fejlődése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról;
b) elvégzik a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és a gyermeket váró nő egészségvédelmét biztosító szűrővizsgálatokat;
c) segítséget adnak a gyermeket váró nőnek a szülésre, szoptatásra, csecsemő- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.
(3)8
4. §9
A terhesség megszakítása
5. §10 (1) A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
(3) A terhesség a 20. hetéig — a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig — szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
7. § (1) A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.
(2)11 A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül az a külföldi is kérheti
a) aki érvényes tartózkodási engedéllyel több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén,
b) aki menekültkénti elismerését kérelmezte,
c) akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint
d) aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján – a külön törvény szerint – az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza.
8. § (1)12 Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
(3) Cselekvőképtelen személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes képviselője terjeszti elő.
9. §13 (1) A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően – lehetőleg a magzat apja jelenlétében –, tiszteletben tartva az állapotos nő érzéseit és méltóságát, a magzat megtartása érdekében tájékoztatja őt, illetve – a 8. § (3) bekezdésében meghatározott esetben – a törvényes képviselőt
a) a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;
b) az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;
c) az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről;
d)14 a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez, egyidejűleg tájékoztatást nyújt a gyermeknek a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egészségügyi intézménynél elhelyezett inkubátorban, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről;
e)15 a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;
f) a terhességmegszakítás szándékának fenntartása esetére a családvédelmi tanácsadáson történő ismételt megjelenés szükségességéről, leghamarabb az a)–e) pontok szerinti tájékoztatást követő 3. napon.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére a kérelmező a terhességmegszakítás iránti kérelmét továbbra is fenntartja, a munkatárs – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, legkorábban az (1) bekezdés f) pontja szerinti időtartam elteltével – tájékoztatja
a) a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
b) a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról;
c) a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint
d)16 a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével;
e) a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően a munkatárs a terhességmegszakítás iránti kérelmet írásban rögzíti. A kérelmet a kérelmező, illetőleg – lehetőség szerint – a magzat apja aláírja és megnevezi(k) a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt.
(4) A kérelmet a munkatárs ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek.
(5) A munkatárs az ellenjegyzett írásbeli kérelem másolatát – a kérelemnek a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül – megküldi a választott egészségügyi intézménynek.
(6) A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.
(7) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglalt, a tanácsadás tartalmára, és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.
(8) A tanácsadás során – a terhességmegszakítás iránti kérelem kiállításáig – az állapotos nő személyazonosító adatainak személyazonosságának megismerésére alkalmas módon történő átadására nem kötelezhető.
10. § (1)17 Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben. Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül a terhesség megszakításáról tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat.
(2)18
(3) Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti.
(4) Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.
(5) Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.
(6)19 A szakmai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét a miniszter rendeletben szabályozza.20
(7) A felülvizsgálati eljárás során jóváhagyott beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben kell elvégezni.
11. § (1) Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.
(2) Azt az állapotos nőt
a) akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve
b) aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton
veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.
12. § (1) Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
(2) A magzatnál fennálló egészségi okot a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapítja meg.
(3)21 A véleményeltérés esetén szükséges szakmai felülvizsgálatra jogosultak körét a miniszter rendeletben szabályozza.22
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egészségi okokat az országos szakintézet vagy kollégium módszertani útmutatói alapján kell megállapítani.
(5)23 Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak gyanúját a büntető ügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja.
(6)24 A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve – cselekvőképtelensége esetén – törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Az állapotos nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a családvédelmi szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani.
A terhességmegszakítást végző intézmények
13. § (1) A terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely ehhez a jogszabályban megállapított feltételekkel rendelkezik.
(2) A szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető állami és önkormányzati intézményekben biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoport működését.
(3)25 Azokat az egészségügyi intézményeket, amelyekben a 12. hetet meghaladó terhesség megszakítható, a miniszter rendeletben határozza meg.26
14. § A terhességmegszakítás elvégzésére, illetve az abban való közreműködésre — az állapotos nő életét veszélyeztető ok kivételével — orvos és egészségügyi szakdolgozó nem kötelezhető.
15. §27 Tilos bármilyen eszközzel terhességmegszakításra ösztönözni vagy azt népszerűsíteni.
16. § (1) A beavatkozás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkező állapotos nőnél vagy magzatánál fennálló egészségi ok miatt kerül sor.
(2)28 Az (1) bekezdésben nem említett esetben a terhességmegszakításért fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. A díj megfizetésének részletes szabályait – ideértve a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét is – a miniszter rendeletben határozza meg.29
(3)30 Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás társadalombiztosítás finanszírozás szerinti összegét megelőlegezi a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézménynek. A megelőlegezett összegnek azt a részét, amelyet a befizetendő díj nem fedez, a költségvetés megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak.
16/A. §31 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami családvédelmi szolgálatot rendeletben jelölje ki.32
(2)33 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a családvédelmi szolgálat bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.
(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a fogamzásgátló eszközök és készítmények rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételének feltételeit rendeletben meghatározza.
(4)34 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a várandósgondozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.35
17. § (1)36 Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.
(2)37
Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. §38 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 17-i ülésnapján fogadta el.A kihirdetés napja: 1992. december 23.
A preambulum a 2011: CLXXVI. törvény 161. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 1.§-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdés c) pontja, a 2019: CX. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2.§ (3) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 1.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2007: I. törvény 99. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 161. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés c) pontja a 2023. évi XC. törvény 305. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. §-t az 1995: XLVIII. törvény 68. §-ának (2) bekezdése, majd az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5.§ a 2000: LXXXVII. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.
A 7.§ (2) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9.§ a 2000: LXXXVII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének d) pontja a 2005: XXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése e) pontjának a 2000: LXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szövege e törvény 8. §-ának (2) bekezdése értelmében 2001. január 1-jén lépett hatályba.
A 9. § (2) bekezdésének d) pontja a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10.§ (1) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.
A 10.§ (2) bekezdését a 2000: LXXXVII. törvény 8.§-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (6) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 23. §-a szerint módosított szöveg.
A 12.§ (6) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 6. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 107. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § a 2008: XLVIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított, második mondata a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2000: LXXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. §-t a 2006: CIX. törvény 104. §-a iktatta be.
A 16/A. § (2) bekezdése a 2019: CX. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (4) bekezdését a 2013: CXXVII. törvény 9. §-a iktatta be.
A 17. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát az 1995: XLVIII. törvény 68. §-ának (2) bekezdése, majd az 1996: XXII. törvény 36. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdését az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.
A 18. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás