MK BH 1992/799
MK BH 1992/799
1992.12.01.
Ha a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződéstől és az abban foglalt munkaköri kötelezettségektől független — a polgári jogi anyagi jogszabályok körében meghatározott — tevékenység elvégzésére kötnek megállapodást, az ebből keletkezett anyagi igény jogosságának elbírálása — a munkaviszony ellenére — az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 45. § (2) bek.].
A felperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében 477 160 forint és ennek járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mert a 12 lakásos társasház alapozási munkáinak elvégzésére jogosultság nélkül, iparengedély hiányában vállalkozott az alperes megbízása alapján. Az alapozási munkákat elvégezte, a végszámla benyújtására nem volt lehetősége, mert ellene időközben büntetőeljárás indult. Az 1 035 181 forint értékű munkából az alperes a keresetben megjelölt összeget nem fizette meg.
A városi bíróság jogerős végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügy iratait a hatáskörrel rendelkező munkaügyi bírósághoz tette át. A bíróság álláspontja szerint a per tárgya a felperes munkaviszonyával függ össze, annak elbírálására nincs hatásköre.
A munkaügyi bíróság végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg, és a felmerült nemleges hatásköri összeütközés folytán az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. Ezt azzal indokolta, hogy a felperes műszaki vezetői beosztásban 1986. március 1-jétől 1988. szeptember 18-ig ugyan az alperes alkalmazottja volt, de munkaköri feladatain túl meghatározott eredmény létrehozására vállalkozott a társasház alapozási munkáival, amelyeknek a költségeit megelőlegezte. Követelése vállalkozási szerződésből ered, amely független a munkaviszonyától, illetve a munkaköri feladataitól. Az érvényes munkaszerződésen túl a felek között egy munkaszerződéssel leplezett vállalkozási szerződés jött létre, és az ebből eredő követelés elbírálására az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre.
A munkaügyi bíróság álláspontja a helytálló.
A felperes és társai ellen a városi bíróság előtt folyamatban volt büntetőügyben fellelhető a felperes munkaszerződése és munkaköri leírása. Ezek szerint az alperes a felperest 1986. március 1-jén műszaki vezetői munkakörben alkalmazta. Feladata volt többek között minden műszaki ügyintézés, az építési tevékenység megszervezése, a tervszerű kivitelezés lebonyolítása, a karbantartási, felújítási és üzemelési tevékenység irányítása, a kivitelezők megbízása, munkájuk ellenőrzése, az építési szerződések megkötése stb. Nem volt hatásköri feladata a tényleges építkezés. Az alperes ennek ellenére megbízta a társasház alapozási munkálatainak kivitelezésével úgy, hogy a munkáltató előlegét Sz. B. nevére utalványozta, aki a felvett 636 667 forint összeget a felperesnek adta át. Ez történt 1986 szeptembere és novembere között a társasház alapozási munkálatainál is, amelynek értéke 770 000 forint volt. A felperes az alperestől "ezen munkákra összesen 533 180 forintot vett fel részben úgy, hogy 450 000 forint előleget kapott ismét Sz. B. nevére, részben pedig úgy, hogy utólag az alapozásnál dolgozó emberek egy részével 1987. január végén visszamenőleg mellékfoglalkozású munkaszerződést íratták alá, és a részükre kifizetett munkabért az emberek az I. r. vádlottnak (a felperesnek) visszaadták, tekintettel arra, hogy a munkák elvégzésének idején ezeket az összegeket már az I. r. vádlottól (a felperestől) felvették". Az időközben meginduló vizsgálat miatt a társasház-alapozásról már nem készült végszámla.
A tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes keresettel érvényesített igénye nem munkaviszonyból ered, ez a jogviszony nélkülözte a munkaviszony legfontosabb tartalmi elemét, a munkáltató széles körű utasítási jogát. A felperes vállalkozott a társasház alapozási munkáinak elvégzésére, anyagot vásárolt, dolgozókat alkalmazott, a költségeit maga fizette, majd miután ún. kontár munkáról volt szó, más néven számolt el az alperessel. Ez a jogviszony vállalkozási szerződés létrejöttére utal, és az ebből eredő igény elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a hatásköri összeütközést az általános hatáskörű bíróságnak a további eljárásra való kijelölésével szüntette meg. (Legf. Bír. Mpk. II. 10 231/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás