1992. évi LXXX. törvény

1. §² Az Országgyűlés az 1993. évi központi költségvetés

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában foglalt hiány finanszírozására

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz a 27. § (4) bekezdésében vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében likviditási kincstárjegyet bocsásson ki.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó és a bankprivatizációt lehetővé tevő hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére speciális államkötvényt bocsásson ki, amely az államadósságot növeli; vagy állami résztulajdonú szervezetek hitelkonszolidációjával kapcsolatos kötvénykibocsátásra állami kezességet vállaljon.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1992. évi LXII. törvény 19. §-ában foglalt kezességvállalással alátámasztott, a Magyar Nemzeti Bank mérlegében szereplő államközi megállapodásokon alapuló szállítások és nemkereskedelmi elszámolások eredményéből adódó, az illető országok meghatalmazott bankjai által elismert, 1991. december 31-i rubelviszonylatú követelés, illetőleg az ugyanezen országok felé fennálló, 1991. december 31-i rubelviszonylatú tartozások egyenlegeként adódó — 1,8 milliárd rubelnek megfelelő — 48,3 milliárd forint összegű Magyar Nemzeti Bank-i nettó követelést az államadósság terhére tartozásként átvállalja. A tartozás fedezetéül hosszú lejáratú államkötvény-kibocsátás szolgáljon.

4. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 13.500 millió forint.

(2) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez

(3)⁴ A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül további céltartalékot képez a pénzbeli juttatások 1993. évi kiegészítő kerete 6 500 millió forint összegben, melynek rendeltetése az általános forgalmi adó rendszerében bekövetkező változások lakossági terheinek enyhítése a legrászorultabb rétegeknél.

(4) A (2)—(3) bekezdésben foglalt céltartalékok felosztására és a szükséges előirányzat-átcsoportosítások végrehajtására — ideértve a 41. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt előirányzatok kiegészítését és a társadalombiztosítási alrendszer Egészségbiztosítási Alapja és működési költségvetése részére átadást is — a Kormány jogosult.

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

6. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság⁵ az ideiglenesen állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 5.150 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2)⁶ Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RészvénytársaságÁhoz (a továbbiakban: ÁPV Rt.)⁷ tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁPV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1993. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasá kezelésében lévő részvények után az 1993. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3)⁸ Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 14.350 millió forint bevétel.

Ebből a működési költségvetés előirányzata 1350 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 6810 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 6000 millió forint, a Miniszterelnökség számára nemzeti tájékoztatási feladataihoz és országpropagandához átadandó összeg 190 millió forint.

(4) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kamatozó elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(5) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság az 1993. évi privatizációs bevételekből a 12.000 millió forintot a Foglalkoztatási Alap, 6.000 millió forintot a Területfejlesztési Alap, 4.000 millió forintot a Mezőgazdasági Átalakítási és Újjáépítési Alap feltöltésére köteles közvetlenül átutalni. Amennyiben a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosítja az alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére átmenetileg az alapok támogatása megelőlegezhető. A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.

(6)⁹ Az ÁPV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1992. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁPV Rt. 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(7) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet¹⁰ 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeket a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles a központi költségvetésbe befizetni.

7. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel — ha törvény másként nem rendelkezik — a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítéséből származó bevételét olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1)¹¹ A csapatkivonással kapcsolatos elszámolásra vonatkozó államközi megállapodás teljesítése után a tartalékolt összeget a költségvetés és az önkormányzatok között a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján kell megosztani.

(2) Az ingatlanok ideiglenes hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot —, kétharmada a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az ingatlanok végleges hasznosítása esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot — és a központi költségvetést illeti meg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(5) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az (1) bekezdés alapján képzett tartalékot elkülönített számlán köteles tartani és az elszámolások lezárásáig államilag garantált rövid lejáratú értékpapírba fektetheti. A kamatbevételek a tartalékot növelik.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó- és ingatlanvagyont — ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja — 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat — amennyiben törvény másként nem rendelkezik — hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő állami ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg — ha törvény másként nem rendelkezik — legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)—c) pontjában megjelölt esetben — a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után — a bevétel visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, -felújítására és -rekonstrukciójára fordítható.

(5) A (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben a bevétel felhasználásáról az engedélyező rendelkezik.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

12. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított — eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

13. § (1) A központi költségvetési szervek 1993. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletbevétele, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok — következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt — pénzmaradványa, valamint a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül

14. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65.000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képződő előirányzat felhasználásáról — a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével — a felsőoktatási intézmény dönt.

15. § (1) A központi költségvetés a XI. Népjóléti Minisztérium fejezetben társadalom- és szociálpolitikai pénzbeli juttatásokra az alábbi összegeket irányozza elő:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások folyósítási költségeinek megtérítése címén a központi költségvetés az ellátási kiadások 0,5%-át fizeti, ennek előirányzata 600 millió forint.

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulásokat a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult. A helyi önkormányzat részére a normatív állami hozzájárulás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium — a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett — intézkedik.

(4) Az 1992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt meghaladó kivitelezéseknél és gép-műszer beszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézet képviselőjét.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel, továbbá — befejeződő fejlesztés esetén — a címzett és céltámogatást csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH)¹² útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium — a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett — intézkedik.

(4) A (3) bekezdésben foglalt lemondással felszabaduló költségvetési előirányzat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt központosított előirányzat tartalékát növeli.

(5) A folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan 1993. évre jóváhagyott címzett és céltámogatási előirányzat igénybevételének feltétele, hogy a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést kössön:

(6) A számlavezető bank a céltámogatás fedezetét a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten¹⁴ keresztül igényli. Az Állami Fejlesztési Intézet, illetve a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a címzett vagy céltámogatást — a külön törvényben meghatározott támogatási mérték érvényesítésével — a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján veszi igénybe. Fővállalkozói előleg a címzett vagy céltámogatásból nem folyósítható.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt finanszírozási szerződésben az önkormányzat felhatalmazza a pénzintézetet, hogy a számla kiegyenlítésekor az önkormányzat számláját megterhelje az önkormányzat költségvetéséből fizetendő összeggel.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásáról, a feltételek betartásáról és a feladatok teljesítéséről az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolás keretében kötelesek elszámolni.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat — felhasználási kötöttség nélkül — kiegészítő támogatásban részesül az alábbiak szerint:

19. § (1) Az önkormányzat az állami hozzájárulásokkal és a támogatásokkal az ÁHT 64. § (1)—(3) bekezdésében foglaltak szerint számol el.

(2) Az önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás a 16. § (2) bekezdése szerinti rendelettel közzétett és a 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosított előirányzat.

(3) Az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának a TÁH-hoz¹⁵ történő benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza.

(4) Az önkormányzatot az elszámolás alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁH¹⁶ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.

(5) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vette igénybe, köteles a túllépés összege után a (3) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet d), f)—t) pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(6) A központi költségvetés a (4) bekezdésben megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető, a (2) bekezdésben meghatározott összegnél.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(8) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a (3) bekezdésben megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(9) Az (5)—(8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím), illetve Vegyes kiadását (23. cím 2. alcím) növelik.

(10) Ha az önkormányzat az éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az ÁHT 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 19. § (6) bekezdése szerinti kamat nem illeti meg.

20. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1991. évre bevallott — az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott — személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege — az 1991. január 1-jei állandó népességet számítva — nem éri el a 3400 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően — az 1992. július 1-jei állapot szerint — városi önkormányzatnál a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 4650 forint/fő összegig, de legfeljebb 20 millió forinttal kiegészíti.

(3) Az átengedett személyi jövedelemadó és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kiegészítő állami hozzájárulás településenkénti összegét a 16. § (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

21. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

22. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak — az Állami Vagyonügynökség által történő — értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, a bevételi részesedésének mértéke 20%.

23. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

24. § (1) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből — az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai alapján — az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város — Pest megyében Cegléd város —, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből

(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges — megállapodásnak megfelelő — költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(7) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből az (1) bekezdésben megjelölt és a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(8) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (6) bekezdésben foglaltakkal egyidőben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell utalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25-ig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

25. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17—19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni annak továbbutalásáról.

26. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított — eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

27. § (1) Az 1991. évi XCI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében vállalt garancia teljesítésére 3.000 millió forint az előirányzat. Ha a központi költségvetés e garanciális kötelezettsége az előirányzatot meghaladja, a különbözet a költségvetés általános tartalékát terheli. A garanciális kötelezettség teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap(ok) 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(2) A központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak 1%-a erejéig fizetési garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban az Országgyűlés által elfogadottnál nagyobb hiány keletkezik.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap birtokában lévő Lakásalap-fedezeti kötvények után 1993-ban a központi költségvetés — a XXXI. Belföldi Államadósság fejezet előirányzatai terhére — 3.520 millió forint kamatot fizet.

(4) A Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha a bevételek és kiadások eltéréséből adódó pénzhiányt az alapok hiányának finanszírozására jóváhagyott értékpapír-kibocsátás útján befolyó bevétel már nem fedezi. A megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt az alapok befolyó bevételeiből soron kívül kell törleszteni.

(5) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap 1992. és 1993. évi hiányát finanszírozó értékpapír tőketörlesztésére a központi költségvetés garanciát vállal.

(6) Ha a társadalombiztosítási alapok által átmenetileg járulékbevételből finanszírozott szociális jellegű ellátások tényleges kiadása meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a társadalombiztosítási alapoknak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1993-as költségvetési évben sor kerül, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

28. § Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1993. évi összege 5.800 millió forint.

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtása során az alap kezelője a kiadási és bevételi előirányzatoktól — az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve — az alap működését szabályozó törvény keretei között eltérhet.

30. § A költségvetési szerveknél — kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket —, valamint az egyházak által fenntartott szociális és oktatási-nevelési intézményekben foglalkoztatottak bérét terhelő 7% munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, a Szolidaritási Alap 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatásának részeként, 1993-ban 17.553 millió forint átalányösszegben folyósítja.

31. § (1) A belföldi gépjárművek utáni adóbevétel 25%-a az Útalap javára átengedett bevétel.

(2)¹⁷ A külföldön nyilvántartott gépjárművek után központilag beszedett adó 50%-a az Útalap, a központi költségvetést megillető 50%-ából 684 millió forint a Környezetvédelmi Alap javára átengedett bevétel. Amennyiben a központi költségvetést megillető összeg nem éri el a 684 millió forintot, a Környezetvédelmi Alapot az alacsonyabb összeg illeti meg.

32. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy a működés személyi és dologi kiadásaira és azok fedezetére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat között a feladat ellátására létrejött megállapodást a szakminisztériumhoz benyújtott támogatásigényléshez csatolják.

(3) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31-ig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1993. december 31-ig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

32/A. §¹⁸ Azon gazdálkodó szervezetek részére, amelyek oktatási-nevelési közfeladatokat főtevékenységként látnak el, és ezért az 1992. évi költségvetésről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az 1992/93. tanév kezdetétől normatív állami hozzájárulásban részesültek, a támogatás arányos hányadát az 1992/93. tanév végéig folyósítani kell.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártszékházak felújítására szolgáló külön támogatási keret (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) felhasználásáról a parlamenti képviselettel rendelkező pártok állapodnak meg.

34. § A nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím) felhasználásáról az Országgyűlés — az általa kijelölt bizottság javaslata alapján — dönt.

35. § Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

36. § (1) A fejezet költségvetésében társadalmi önszerveződés (párt, társadalmi szervezet, egyház, alapítvány) címzett támogatására szolgáló előirányzat, valamint a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának kedvezményezettje számára megállapítható támogatás a fejezetért felelős szerv által

(2) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány támogatása évente két alkalommal folyósítható.

(3) A 32—35. §-okban megállapított támogatás költségvetési fedezetét a Pénzügyminisztérium — az (1)—(2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kialakított — pénzellátási terv alapján bocsátja az előirányzatot tartalmazó fejezet rendelkezésére.

(4) A pártok és az egyházak részére jóváhagyott felújítási célú támogatásokat pénzellátási terv alapján kell folyósítani.

37. § A nem állami intézmények — kivéve a pártokat —, valamint más társadalmi szervezetek — a 32—35. §-okban foglalt támogatásokon felül — a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

38. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúlyviszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások 1993. évi esedékes együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) Amennyiben a központi költségvetéssel szemben érvényesített kezességbeváltás összege meghaladja az előirányzatot, a különbözet az általános tartalékot terheli.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(6) Az önkormányzatok megalakulása előtt a volt tanácsok által — az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján, állami garancia mellett — kibocsátott lakossági kötvények esetén, ha a garancia érvényesítésére sor kerül, akkor a garancia alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzat(ok)nak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzato(ka)t.

39. §¹⁹ Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti felsőoktatás fejlesztés céljaira — világkiállítási előhasznosítással — a Petőfi és a Lágymányosi hidak között a budai oldalon kijelölt területen létesítendő építmények, valamint a honfoglalás 1100. éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatos múzeumi rekonstrukciók finanszírozási forrása megteremtése érdekében kibocsátandó kötvények visszafizetésére kötelezettséget vállaljon az alábbi feltételek mellett:

40. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal — az ezen intézmények által megkívánt formában — és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy az 1990. évi CIV. törvény 64—68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshiteleknek még fennálló állományára — amelyek a lakásalap megszűnése következtében, a lakásalap kötvények ellenében az azokat kezelő pénzintézetek tulajdonába kerülnek —, szerződésben vállaljon kötelezettséget, hogy a behajthatatlanná váló kölcsön összeget és járulékait a pénzintézetnek megtéríti.

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt — fejezetek között átcsoportosítható — előirányzatok a következők:

42. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

(2) A 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

43. § (1) A Kormány az 5. § (1) bekezdés b)—e) pontjában megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között — a felhasználás iránti igény figyelembevételével — átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím 2. kiemelt előirányzatának felhasználásáról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közösen dönt.

44. § A központi költségvetési szerv 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja. A fejezet 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának — mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének — tervezési, előirányzatmódosítási és -felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, 16. cím: Állami Vagyonügynökség, a 17. cím: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a 18—24. címek: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a 31. cím: Magyar Rádió, a 32. cím: Magyar Televízió költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt és tartalékelőirányzatokra (27—30. címek).

(2) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 31—32. címek fölött a tervezési, előirányzatmódosítási és -felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettséget és jogot a Kormány gyakorolja.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az 1—16. címekre, illetve a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és 2. alcím 3. kiemelt előirányzatára terjed ki.

46. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy azon központi költségvetési szervek részére, amelyek a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben előírt tizenharmadik havi bérfizetési kötelezettségüknek 1993. január hónap folyamán tesznek eleget, e jogcímen — igénylés alapján — az időarányost meghaladó költségvetési támogatást folyósítson.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti tartozásátvállalásból eredő költségvetési követelés ellentételeként beérkező szállítások értékével azonos összeget — az Országgyűlés által jóváhagyandó pótköltségvetés alapján — a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeként számolja el, egyidejűleg a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetési támogatási és kiadási előirányzatát azonos összeggel emelje fel.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1994. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez — az állami forgóalap átmeneti megterhelésével — a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1994. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1993. december 27-én folyósítható, s azt az 1994. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

47. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

48. § (1) Az elkülönített állami pénzalapoknak a törvény 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatása 1993. március 31-e után, az alap működését szabályozó törvény hatálybalépéséig nem folyósítható.

(2) Az elkülönített állami pénzalap 1993. március 31-i pénzmaradványából, pénz- és értékpapírkészletének, kintlévőségének (hitel, előírt tartozás) 1993. évi visszatérüléséből, az alap működését szabályozó törvény — ÁHT 125. § (1) bekezdése alapján — hatálybalépéséig, illetve megszűnő alap esetében a Kormány által megjelölt időpontig, kizárólag az alap terhére 1993. március 31-ig vagy korábban vállalt, de pénzügyileg nem teljesített kötelezettségek finanszírozhatók.

(3)²⁰

(4) Az Országgyűlés felkéri a pénzügyminisztert, hogy 1993. március 31-ig számoljon be a Vám- és Pénzügyőrségnél folyó, az azonnali vámkiszabás informatikai feltételeit megteremtő munkálatokról.

49. § A 10. §-ban foglalt szabályok nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-ig engedélyezett ingatlaneladásokból származó bevételekre.

50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1993. évben 18.000 Ft.

51. § A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti szabályairól szóló — többször módosított — 1990. évi CIV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

52. §²¹

53. § A működő szénhidrogénmezők kőolaj, földgáz és gáztermék kitermeléséből és értékesítéséből származó jövedelem után fizetendő, a 111/1988. (XII. 31.) MT rendelet²² 1. és 2. §-aiban megállapított bányajáradék mértéke 40%-ra változik.

54. §²³

55. §²⁴

56. §²⁵

57. §²⁶

58. §²⁷

59. §²⁸

60. § (1) A TV. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

(2) A TV. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

61. § A TV. 11. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

62. § A TV. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

63. § A TV. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

64. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a TV. 5. § (3) bekezdése hatályát veszti.

65. § A Flt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

66. § A Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

67. § (1) A Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Flt. 26. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

68. § (1) A Flt. 27. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Flt. 27. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Flt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

69. § (1) A Flt. 32. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Flt. 32. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c) pont megjelölése d) pontra változik:

70. § A Flt. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

71. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

72. § A Flt. 41. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

73. § A Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

74. §²⁹

75. § A Flt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

76. § A Flt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

77. § A Flt. a következő 51/A.-sal egészül ki:

78. § A Flt. 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)—(7) bekezdés számozása (7)—(8) bekezdésre változik:

79. § A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően megállapított juttatások tekintetében kell alkalmazni; a hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Flt. 36. §-ának (1) bekezdése, az 1991. évi LXXXIX. törvény 11. §-ának a Flt. 26. §-ának (5) bekezdését megállapító része, 12. §-ának (1)—(2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a Flt. 27. §-ának (4) bekezdését megállapító része, továbbá 19. §-a és 20. §-a.

80. §³⁰

81. § A Magyar Nemzeti Bank felé fennálló belföldi államadósság kezelésével kapcsolatban az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

82. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezései szerint átalakult új szövetkezetnek, jogutódnak, kivált szervezetnek vagy magánszemélynek nem kell megfizetni az 1992. március 26-át megelőzően

— mint kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságnak visszafizetési kötelezettséggel adott fejlesztési támogatást,

— a Szanálási Alap terhére folyósított veszteségrendezési, illetve szanálási hitelt és kamatait,

ha fizetési kötelezettségüket a 132/1992. (IX. 11.) Korm. rendelettel módosított 58/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-a alapján felfüggesztették, vagy azt egyéb okból nem teljesítették.

(2) A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény végrehajtása során az átalakulásra vonatkozó bejelentésnek az Állami Vagyonkezelő Szervezethez történő benyújtása után az állami vállalatnak, jogutódjának, a kivált szervezetnek vagy magánszemélynek az (1) bekezdés szerinti tartozásait, kamatait nem kell megfizetniük.

83. § (1) A törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

84. §³² Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 72. §-ában foglaltakat 1993. évben az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről 1993. március 20-ig az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.