Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1992. évi LXXXIV. törvény

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről1

2023.01.01.

Az Országgyűlés — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben2 foglaltakra figyelemmel — az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:

I.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és

b) az Egészségbiztosítási Alapon


(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.

(2)3 Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei.

(3)4

2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 4—5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b)5

c)6 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

(2)7

(3)8 Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

(4)9

3. § (1)10

(2)11

(3)12

(4)13

(5)14

(6)15 Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását.

(7)16

A Nyugdíjbiztosítási Alap

4. § (1)17 A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.

(2)18 A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.

(3)19 A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a)20 a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;

b)21 a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1.22 az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,

2.23 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

3.24

4.25

5.26

6.27

7.28 a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;

d)29 a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;

f)30 a központi támogatások;

g)31 a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg,

h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i)32 a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j)33

k)34

l)35 törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.

(4)36

(5)37 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Az Egészségbiztosítási Alap

5. §38 (1) Az Egészségbiztosítási Alap

a)39

b)40 az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást és tizenharmadik havi ellátást,

c)41 a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,

kiadásainak fedezetére szolgál.

(2)42 Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál.

(3)43 A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a)44 a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;

b)45 a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

c)46 egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1.47 az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

2.48 az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,

3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

4.49 az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

5.50 az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

6.51

d) az egészségügyi hozzájárulás;

e)52 az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f)53 a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,

4.54 a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,

5.55 egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;

h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i)56 az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j)57 a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;

k)58

(4)59

5/A. §60

5/B. §61

5/C. §62

Az Alapok tartalékai

6. § (1)63

(2)64

(3)65 Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.

(4)66

7. § (1)67

(2)68

(3)69

(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.

8. §70

9. §71

Működési költségvetés

10. §72 (1)73 A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb – az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó – bevételei.

(3)74 A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik.

Egyéb rendelkezések

11. § (1)75

(2)76 Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,

mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.

(3)77 A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:

a)78

b)79

c)80

d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.

Az a)–c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.

(3a)81 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3b)82 E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni.

(4)83 Az Alapok és kezelőik – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.

(5)84

(6)85

(7)86

(8)87

(9)88 A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

(10)89

(11)90

(12)91

(13)92

11/A. §93 (1)94 A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra.

(2)95 Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(3)96 A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére.

II.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

12. §97

13. §98

14. §99

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

15. §100

16. §101

17. §102

18. §103

19. §104

20. §105

Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok

Háziorvosi szolgálat

21. §106

22. §107

Egészségügyi szakellátás

23. §108

24. §109

25. §110

26. §111

27. §112

28. §113

29. §114

30. §115

A teljesítményfinanszírozásba
be nem vont feladatok

31. §116

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

31/A. §117

A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása

32. §118

A finanszírozás szabályai

33. §119

Működési költségvetés

34. §120

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

35. §121

Vegyes rendelkezések

36. §122

37. §123

38. §124

39. §125

Záró rendelkezések

40. §126

41. §127

1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez128

2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez129

3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez130

4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez131

5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez132

6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez133

7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez134

8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez135

9. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez136

10. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez137

11. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez138

12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez139

13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez140

1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol

1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti – bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.

1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.

1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. december 30.

2

Az 1991: LXXXIV. törvényt hatályon kívül helyezte az 1998: XXXIII. törvény.

3

Az 1. § (2) bekezdése az 1993: CXV. törvény 15. §-ával megállapított, valamint a 2009: CIX. törvény 52. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110.§ (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 2. § (1) bekezdésének b) pontját az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésénel o) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 84. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdését az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésénel o) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 2. § (3) bekezdését az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének o) pontja módosította.

9

A 2. § (4) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 3. § (1) bekezdését az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 3. § (2) bekezdését az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 3. § (3) bekezdését az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

13

A 3. § (4) bekezdését az 1993: CXV. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

14

A 3. § (5) bekezdését az 1996: CXXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

15

A 3. § (6) bekezdése az 1998: XCI. törvény 25. §-a, a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (1) bekezdése a 2017: CLXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2020: LXXVIII. törvény 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 4. § (2) bekezdése a 2017: CXXI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2018: XL. törvény 9. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

19

A 4. § (3) bekezdése az 1999: CIX. törvény 17.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 4. § (3) bekezdés b) pontja a 2020: LXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

22

A 4. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontja a 2020: LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 4. § (3) bekezdés c) pont 2. pontja a 2010: CLIII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 4. § (3) bekezdés c) pont 3. alpontját a 2015: LXXII. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontját a 2013: CCIII. törvény 11. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

26

A 4. § (3) bekezdés c) pontjának 5. alpontját a 2004: CV. törvény 209. §-ának 3. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja.

27

A 4. § (3) bekezdés c) pont 6. alpontját a 2010: CLIII. törvény 12. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

28

A 4. § (3) bekezdés c) pont 7. pontját a 2010: CLIII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 4. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVI. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 4. § (3) bekezdés f) pontja a 2014: XCIX. törvény 191. §-ával megállapított szöveg.

31

A 4. § (3) bekezdésének g) pontja a 2006: CXXI. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 2007: CXLVI. törvény 28. § d) pontja, a 2012: CXII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 4. § (3) bekezdésének i) pontja a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 4. § (3) bekezdés j) pontját a 2017: CXXI. törvény 5. §-a hatályon kívül helyezte.

34

A 4. § (3) bekezdésének k) pontját a 2006: CXXI. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXLVI. törvény 28. § d) pontja.

35

A 4. § (3) bekezdés l) pontját a 2010: CLIII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 33. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 4. § (4) bekezdését az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 33. § – 2011: CXCIV. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított – (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja.

37

A 4. § (5) bekezdését a 2012: CXL. törvény 3. §-a iktatta be.

38

Az 5. § az 1998: XCI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

39

Az 5. § (1) bekezdésének a) pontját a 2006: CXXI. törvény 29. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

40

Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CLXXVIII. törvény 2. §-ával megállapított, a 2018: CXVII. törvény 3. § (2) bekezdése, a 2020: LXXVIII. törvény 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

41

Az 5. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: CIX. törvény 52. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

43

Az 5. § (3) bekezdése az 1999: CIX. törvény 17.§-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

44

Az 5. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCIII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

45

Az 5. § (3) bekezdés b) pontja a 2019: CXXII. törvény 111. § 2. pontjával megállapított szöveg.

46

Az 5. § (3) bekezdésének c) pontja a 2006: LXI. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.

47

Az 5. § (3) bekezdése c) pontjának 1. alpontja a 2007: CXLVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

48

Az 5. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja a 2011: CLXVI. törvény 33. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

49

Az 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja a 2010: CLIII. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

50

Az 5. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontját a 2015: LXXII. törvény 40. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: LXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

51

Az 5. § (3) bekezdése c) pontjának 6. alpontját a 2006: CXXI. törvény 2. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXLVI. törvény 28. § d) pontja.

52

Az 5. § (3) bekezdés e) pontja a 2011: CLXVI. törvény 33. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

53

Az 5. § (3) bekezdés f) pontja a 2015: LXXII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

54

Az 5. § (3) bekezdése g) pontjának új 4. pontját a 2000: CXXXIII. törvény 84. §-ának (4) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti 4. pontot 5. pontra változtatta.

55

Az 5. § (3) bekezdése g) pontjának új 5 — eredetileg 4.— pontja a 2000: CXXXIII. törvény 84. §-ának (5) bekezdésével megállapított és a 2003: CXVI. törvény 107. § (1) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

56

Az 5. § (3) bekezdésének i) pontja a 2009: CIX. törvény 51. § (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

57

Az 5. § (3) bekezdés j) pontja a 2013: CCIII. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

58

Az 5. § (3) bekezdés k) pontját a 2011: CLXVI. törvény 33. § (12) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja.

59

Az 5. § (4) bekezdését az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

60

Az 5/A. § -t az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének o) pontja hatályon kívül helyezte.

61

Az 5/B. § -t az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének o) pontja hatályon kívül helyezte.

62

Az 5/C. § -t az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének o) pontja hatályon kívül helyezte.

63

A 6. § (1) bekezdését az 1996: CXXI. törvény 58. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

64

A 6. § (2) bekezdését az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésénel o) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 6. § (3) bekezdése az 1998: XCI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

66

A 6. § (4) bekezdését az 1998: XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésénel o) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 7. § (1) bekezdését az 1996: CXXI. törvény 58. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

68

A 7. § (2) bekezdését az 1996: CXXI. törvény 58. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

69

A 7. § (3) bekezdését az 1996: CXXI. törvény 58. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

70

A 8. §-t az 1996: CXXI. törvény 58. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

71

A 9. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

72

A 10. § a 2017: CXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

73

A 10. § (1) bekezdése a 2018: XL. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

74

A 10. § (3) bekezdése a 2022: XXII. törvény 38. §-a szerint módosított szöveg.

75

A 11. § (1) bekezdését a 2011: CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

76

A 11. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 11. § (3) bekezdése az 1998: XXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 11. § (3) bekezdésének a) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 110.§ (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

79

A 11. § (3) bekezdésének b) pontját a 2000: CXXXIII. törvény 110.§ (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

80

A 11. § (3) bekezdésének c) pontját a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

81

A 11. § (3a) bekezdését a 2016: CIV. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

82

A 11. § (3b) bekezdését a 2016: CIV. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

83

A 11. § (4) bekezdése az 1998: XXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 11. § (5) bekezdését a 2018: XL. törvény 9. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

85

A 11. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 194. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

86

A 11. § (7) bekezdését az 1997: XLVIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

87

A 11. § (8) bekezdését az 1998: LXX. törvény 18. §-ának (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

88

A 11. § (9)–(13) bekezdését az 1996: XIV. törvény 14. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.

89

A 11. § (10) bekezdését az 1998: XXXIX. törvény 12. §-ának f) pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 11. § (11) bekezdését az 1998: XXXIX. törvény 12. §-ának f) pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 11. § (12) bekezdését a 2016: CIV. törvény 15. § (5) bekezdés hatályon kívül helyezte.

92

A 11. § (13) bekezdését az 1997: XLVIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

93

A 11/A. §-t az 1998: XCI. törvény 31. §-a iktatta be a törvénybe. A 11/A. § jelenlegi szövegét az 1999: CIX. törvény 17.§-ának (7) bekezdése állapította meg.

94

A 11/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 33. § (13) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 15. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 12. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

98

A 13. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

99

A 14. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

100

A 15. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

101

A 16. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

102

A 17. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 18. §-t az 1994: L. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

104

A 19. §-t az 1994: L. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

105

A 20. §-t az 1994: L. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

106

A 21. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

107

A 22. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

108

A 23. §-t az 1994: L. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

109

A 24. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

110

A 25. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

111

A 26. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

112

A 27. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

113

A 28. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

114

A 29. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

115

A 30. §-t az 1994: L. törvény 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

116

A 31. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

117

A 31/A. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) és (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

118

A 32. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

119

A 33. §-t az 1995: LXXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

120

A 34. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

121

A 35. §-t a 2014: XCIX. törvény 194. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

122

A 36. §-t az 1993: CXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

123

A 37. §-t az 1993: CXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

124

A 38. §-t az 1993: CXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

125

A 39. §-t az 1993: CXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

126

A 40. §-t az 1993: CXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

127

A 41. §-t a 2020: LXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

128

Az 1. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

129

A 2. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

130

A 3. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

131

A 4. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

132

Az 5. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

133

A 6. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

134

A 7. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

135

A 8. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

136

A 9. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 10. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

138

A 11. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

139

A 12. számú mellékletet a 2014: XCIX. törvény 194. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

140

A 13. számú melléklet a 2020: LXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére