BK BH 1992/89
BK BH 1992/89
1992.02.01.
Ha a sorkatonai szolgálatát töltő terhelt által elkövetett nem katonai bűncselekményt a bíróság nem a katonai, hanem a rendes büntetőeljárásban bírálja el, bűnösségének kimondása vagy szabálysértésért való felelősségének megállapítása esetén őt kell kötelezni a bűnügyi költség megfizetésére [Be. 217. § (1) bek., 330. §, 343. §].
A városi bíróság ítéletével a terheltet súlyos testi sértés büntette és rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül 10 hónapi - a végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Kimondta, hogy az eljárás során felmerült 1480 forint bűnügyi költség az államot terheli.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A sorkatonai szolgálatát teljesítő terhelt a vádbeli napon az ABC-üzletben az őt lopáson tetten érő bolti dolgozók egyikének alkarját megcsavarta, aki ennek következtében 8 napon túl gyógyuló ujjcsonttörést szenvedett.
A terhelt a sértett bántalmazását követően a bolt irodájának üvegablakát betörte, és ezáltal a boltot üzemeltető ÁFÉSZ-nek 5980 forint kárt okozott.
A városi bíróság ítélete ellen a bűnügyi költségről szóló rendelkezése ellen emelt törvényességi óvásban kifejtettek lényege szerint az adott esetben - a büntetőeljárás általános szabályait alkalmazva - a terheltet kellett volna a bűnügyi költség megfizetésére kötelezni.
A törvényességi óvás elutasítására irányuló indítványban kifejtettek szerint a jogszabály történeti és nyelvtani értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy a sorállományú katonával szemben indított büntetőeljárásban a költségeket akkor is az állam viseli (a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve), ha az eljárás a Be. általános szabályai és nem a katonai büntetőeljárás szabályai szerint folyik le.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta.
A Be. 221. §-ának (1) bekezdése alapján szerkesztett ítéletből megállapíthatóan a bíróság határozatának a bűnügyi költségek viselésére vonatkozó rendelkezését a Be. 343. §-ára alapította, mely szerint a sorállományú katonával szemben indult büntetőeljárásban a bűnügyi költséget - a meghatalmazott védőnek, továbbá a sértett képviselőjének készkiadása és díja, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott szabadságvesztéssel felmerült költség kivételével - az állam viseli.
A rendelkezés szóhasználata valóban arra utal, hogy az adott esetben "személyi minőséghez", vagyis a sorállományú katonakénti elkövetéshez fűződik a költségek alóli mentesítés.
Ez a felsorolás azonban szemben áll a Be. 330. §-ában megfogalmazott és a katonai büntetőeljárás mint külön eljárás egészére vonatkozó főszabállyal. Eszerint a Be. 343. §-ában írt, a bűnügyi költségről speciális rendelkezést tartalmazó szabály - csakúgy mint a szóban levő külön eljárás többi rendelkezése - kizárólag a katonai büntetőeljárásban alkalmazható.
A B e .-nek az 1990. március 1. napján hatályba lépett 1989. évi XXVI. törvény 25. §-ával módosított 331. §-a (1) bekezdése szerint - a korábbi helyzettől eltérően - katonai büntetőeljárásnak kizárólag a katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény esetén van helye. Az ilyen személy által elkövetett, nem katonai bűncselekmények miatt tehát a büntetőeljárás általános szabályai szerint kell eljárni. Az említett törvény nem módosította a Be. már idézett rendelkezését, mely szerint a katonai büntetőeljárás szabályai csak az erre rendelt külön eljárásban alkalmazhatók.
Ebből pedig okszerűen az következik, hogy ha a sorállományú katona által tényleges szolgálati viszonya alatt elkövetett nem katonai bűncselekmény miatt a Be. általános szabályai szerint járnak el, a bűnügyi költség tekintetében is ez utóbbi rendelkezéseket, vagyis az általános előírásokat kell alkalmazni. Ez az általános előírás a Be. 217. §-ának (1) bekezdése, amely szerint a terheltet kell a bűnügyi költség megfizetésére kötelezni, ha őt bűnösnek mondja ki a bíróság vagy szabálysértésért a felelősségét megállapítja. A kivételeket e rendelkezés alól a Be. 217. §-ának (2)-(4) bekezdései és a Be. 218. §-a tartalmazzák.
Az adott ügyben ez utóbbi kivételes rendelkezések nem alkalmazhatók, tehát a bűnügyi költség megfizetésére a - bűnösnek kimondott - terheltet kellett volna kötelezni.
A Legfelsőbb Bíróság - a kifejtettekre tekintettel - megállapította, hogy a megtámadott ítéleti rendelkezés törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, melynek során a terheltet 1480 forint, valamint az esetleg ezután felmerülő bűnügyi költségnek az állam részére történő megfizetésére kötelezte. (B. törv. III. 793/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás