1993. évi X. törvény
1993. évi X. törvény
a termékfelelősségről1
Magyarország részvétele a nemzetközi gazdasági integrációban, az áruforgalom biztonsága, a fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a termékek korszerűsítésének fokozása és minőségük javításának követelménye szükségessé teszi, hogy a modern termelési feltételek mellett a gyártót a hibás terméke által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje.
Az Országgyűlés e célok érdekében, figyelembe véve a termékfelelősségre vonatkozó európai jogegységesítési eredményeket is, a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában
(1)2 termék: minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált –, valamint a villamos energia;
(2) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;
(3) importáló: a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó;
(4) kár:
a) valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár;
b)3 a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
2. § (1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.
(2) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
3. § (1) E törvény szabályai szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért.
(2) Import termék esetén e törvénynek a gyártóra vonatkozó rendelkezéseit az importálóra is megfelelően alkalmazni kell. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényét.
4. § (1)4 Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály import termék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.
(2) A forgalmazó ezt a nyilatkozatát legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.
5. § Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
6. § A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani.
7. § (1) A gyártó csak akkor mentesül az e törvényben meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem hozta forgalomba, vagy
b) a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy
c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy
d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy
e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
(2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy
b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.
8. § (1) A gyártó nem mentesül a felelősség alól a károsulttal szemben, ha a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.
(2) A gyártónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható közrehatásából származott. A károsult terhére esik mindazok tevékenysége vagy mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
9. § A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.
10. § (1) A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről.
11. § A gyártót az e törvényben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli, kivéve, ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.
12. § Ez a törvény nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló, vagy külön jogszabályban meghatározott igényérvényesítési lehetőségeit.
13. § (1) A termékfelelősség körében a gyártóra nézve a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 339. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
(2) A Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, így különösen a halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás esetén a kártérítés mértéke, a nem vagyoni kár, közös károkozók egymás közötti felelőssége, az elévülés nyugvása és megszakadása tekintetében.
14. § (1) Ez a törvény 1994. január hó 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azonban csak a hatálybalépését követően forgalomba hozott termékekre lehet alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezései nem alkalmazhatók
a)5
b)6 az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek.
(3)7 Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetében a gyártó a 7. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.
15. §8 Ez a törvény – az 1999. május 10-i 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés az 1993. február 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. március 2. A törvényt a 2013: CLXXVII. törvény 67. § e) pontja hatályon kívül helyezte 2014. március 15. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 2002: XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 28. § (5) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a terméket 2003. január 1-jét követően hozták forgalomba.
Az 1. § (4) bekezdésének b) pontja a 2002: XXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 28. § (4) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
A 4. § (1) bekezdése a 2002: XXXVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdésének a) pontját az 1998: XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1999. január 1. napjával.
A 14. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 68. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdését a 2005: XCV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. §-t a 2002: XXXVI. törvény 13. §-a iktatta be, szövegét a 2005: XCV. törvény 29. § (2) bekezdése állapította meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás