1993. évi CXI. törvény

1. §² Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés

kiadási főösszegét 1 648 319,1 millió forintban,

bevételi főösszegét 1 308 359,6 millió forintban,

hiányának összegét 339 959,5 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kibocsátandó államkötvényekből 69 226,0 millió forint a hiteltörlesztések, illetve a lejáró államkötvények miatti költségvetési adósság megújítását szolgálja.

(3) Ha a pénzpiaci viszonyok az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál kisebb összegű államkötvény kibocsátását teszik lehetővé, akkor a kieső forrás pótlására átmenetileg legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki.

(4) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó államkötvényekből a Magyar Nemzeti Bank — figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 22. § (1) bekezdésében foglaltakat — úgy vásárolhat, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állományának növekedése — az 1993. december 31-i állományhoz képest — 1994. év egyetlen napján se haladja meg a 80 milliárd forintot.

(5) A Magyar Nemzeti Bank a (4) bekezdésben szereplő hitelállomány növekedési korlát eléréséig a kibocsátandó állami értékpapírok tekintetében a központi költségvetés számára értékesítési garanciát nyújt.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból és az Egészségbiztosítási Alapból teljesített kiadásokhoz a 27. §-ban vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében — az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéken felül — kincstárjegyet bocsásson ki.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére legfeljebb 800 millió forint erejéig előlegezze meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megrendezésével összefüggő kiadások azon részét, amelynek megtérítésére a részt vevő országok kötelezettséget vállalnak.

(8) A bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére a pénzügyminiszter hitelkonszolidációs államkötvényt bocsáthat ki legfeljebb 125 milliárd forint összegben. Az így keletkező adósság az államadósságot növeli.

4. § (1)⁴ A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 1 709,6 millió forint.

(2) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez

(3) A központi költségvetési szerveknél 2000 millió forint, az önkormányzati költségvetési szerveknél 1000 millió forint a köztisztviselők 1994. évi béremelésére szolgáló előirányzat. Az önkormányzatok az e bekezdésben meghatározott keretüket saját forrásból kiegészítik.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosításokra — ideértve a 39. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előirányzatok kiegészítését is — a Kormány jogosult.

(5) A (2) bekezdésben szereplő előirányzatok magukban foglalják a béralaphoz kapcsolódó járulékokat is, figyelembe véve a munkaadói járulék központi finanszírozásának rendjét.

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

6. § (1) Az Állami Vagyonügynökség az ideiglenes állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 4000 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2) Az ÁV Rt.-hez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1994. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után 1994. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Az ÁV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1993. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁV Rt. 8000 millió forintot, továbbá a MATÁV privatizációjából származó bevételből 28 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(4) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.

(5)⁸ Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 22 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 8500 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 12 500 millió forint.

(6) Az Állami Vagyonügynökség az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál kamatozó elkülönített számlán betétként köteles elhelyezni.

(7)⁹

(8)¹⁰

7. § A Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél (a továbbiakban: KVSz), az Állami Vagyonügynökségnél, az ÁV Rt.-nél, az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaságnál, valamint a 6. § (4) bekezdés szerinti állami tulajdon vagy részének értékesítéséből származó bevételt olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1) A KVSz kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel — ha törvény másként nem rendelkezik — a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ingatlanok hasznosítása esetén az adósságteherrel, tartalékkal és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot — ezen belül Budapesten 50—50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot — és a központi költségvetést illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont — ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja — 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat — amennyiben törvény másként nem rendelkezik — hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg — ha törvény másként nem rendelkezik — legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)—c) pontjaiban megjelölt esetekben — a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után — a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a)—c) pontokba tartozó hasznosítás Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt.

(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

12. § A 9—11. §-okban foglalt értékhatárok általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

13. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított — eredményének 36%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az 1994. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1994. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított előirányzatok — következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt — pénzmaradványa — külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa — a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül:

15. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képzett előirányzat felhasználásáról — a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével — a felsőoktatási intézmény dönt.

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését, valamint az 1993. év során végrehajtott központi bérpolitikai intézkedés 1994. évi összegét önkormányzatonként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) Az 1993. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdései alapján az 1994-ben támogatható célok körét a következők szerint szűkíti és rangsorolja:

(3)

(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1994. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(5) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt — általános forgalmi adó nélkül — meghaladó kivitelezéseknél, gép- és műszerbeszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézetet.

(6) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásának, valamint címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából lemondással felszabaduló összeg a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet a 6. számú mellékletben foglalt feltételek alapján.

19. § (1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jogszabályban megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet 5., 7—23. és 27. pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további — az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő — kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)—(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az (1)—(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím), illetve Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím) növelik.

(7) Ha a helyi önkormányzat az ÁHT 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról és a havi pénzforgalomról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

20. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1992. évre bevallott — az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott — személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege — az 1992. január 1-jei állandó népességet számítva — nem éri el a 3936 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően — az e törvény hatálybalépéséig városi rangot szerzett — városi önkormányzatnál a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadó-részt 5400 forint/fő összegig, de legfeljebb 24 millió forinttal kiegészíti.

(3) Az átengedett személyi jövedelemadó és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kiegészítő állami hozzájárulás településenkénti összegét a 16. § (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

21. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

22. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak — az Állami Vagyonügynökség által történő — értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, a bevételi részesedésének mértéke 20%.

23. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által az 1994. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig — a (3)—(5) bekezdésben meghatározottak szerint — az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap kijelölt számlájára ¹¹ köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből — az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján — az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város — Pest megyében Cegléd város —, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel — beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is — (a továbbiakban: költségek) csökkentett összegéből

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye — ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város — területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges — megállapodásnak megfelelő — költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25-ig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

25. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17—19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni annak továbbutalásáról.

26. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó — a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított — eredményének 36%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az 1994. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

27. § A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha éven belül az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltéréséből adódó hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon, valamint valamennyi, a társadalombiztosítási feladatok ellátásához kapcsolódó elszámolási és célelszámolási számlákon meglévő pénzeszközök terhére már nem finanszírozható. Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevétele esetén, annak időtartama alatt az Alapok rövid lejáratú értékpapírt nem vásárolhatnak. A megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt az Alapok a befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

28. § Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap által átmenetileg járulékbevételből finanszírozott mezőgazdasági járadékok tényleges kiadása meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még 1994-ben sor kerül, akkor az a a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

29. § Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1994. évi összege 7000 millió forint.

30. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.

31. §¹² A költségvetési szerveknél — kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket —, valamint a normatív állami támogatásban részesülő szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, 1994. évben 12 000 millió forint átalányösszegben folyósítja..

32. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy

(3) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31-ig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) E törvény hatálybalépését követően létrehozott nem állami egyetem, illetőleg főiskola 1994. december 31-ig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV—V. fejezetében megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló — többször módosított — 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás érvényessége megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat — a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő — új elosztására az országgyűlési képviselő-választást követően a költségvetési törvény módosításával kerülhet sor.

34. § A nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím) felhasználásáról az Országgyűlés — az általa kijelölt bizottság javaslata alapján — dönt.

35. § Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

36. § A nem állami intézmények — kivéve a pártokat —, valamint más társadalmi szervezetek — a 32—35. §-okban foglalt támogatásokon felül — a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

37. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúlyviszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások 1994. évi esedékes együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia, valamint az 1993. évi IL. törvényben meghatározott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági célú beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) Amennyiben a központi költségvetéssel szemben az (1) bekezdésben meghatározott kezesi helytállás összege meghaladja az előirányzatot, a különbözet az általános tartalékot terheli.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(6) A helyi önkormányzatok megalakulása előtt a volt tanácsok által — az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján, állami garancia mellett — kibocsátott lakossági kötvények esetén, ha a garancia érvényesítésére sor kerül, akkor a garancia alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzat(ok)nak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzato(ka)t.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Államnak a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötendő hitelszerződéseinél — az ezen intézmények által megkívánt formában —, továbbá az Exportgarancia Rt. által kötendő külföldi hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére 2000 millió forint összeghatárig a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon.

38/A. §¹³ (1) 1994. december 31-ig a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 15 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1994. december 31-ig 2000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható politikai kockázatok¹⁴ elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1994. december 31-ig 45 000 millió forint lehet. Az állomány forintértékének az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a fenti keret automatikusan megemelkedik.

39. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok évközbeni megváltoztatására:

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt — fejezetek között átcsoportosítható — előirányzatok a következők:

(5) A közforgalmú autóbusz-közlekedés állam által támogatott rekonstrukciós programjának megkezdéséhez (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím) a központi költségvetésből 1994-ben legfeljebb 1000 millió forint használható fel. A rekonstrukciós programhoz igényelhető állami juttatás mértékét és feltételeit a Kormány 1994. március 31-ig rendeletben szabályozza.

(6) A koncessziós díjbevételekből a kiemelt termelő infrastrukturális beruházások finanszírozására legfeljebb 6000 millió forint fordítható. A koncessziós díjbevételek elmaradása esetén a kiemelt infrastruktúra-fejlesztés (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 12. kiemelt előirányzat) kiadásait arányosan csökkenteni kell.

40. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

(2) A 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

41. § (1) A Kormány az 5. § (1) bekezdés a)—e) pontjaiban megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között — a felhasználás iránti igény figyelembevételével — átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcímének felhasználásáról a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt — figyelemmel az Alkotmány 39/B. §-ára is — a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásával kapcsolatos rendelet megalkotására.

42. § (1)¹⁷ A központi költségvetési szerv 14. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja. A fejezet 14. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(2) A központi költségvetési szervek bevételeit az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés részére, amelynek teljesítésére a felügyeleti szerv a költségvetési szerveit kötelezni jogosult. Amennyiben e befizetési kötelezettség nem teljesül, ezzel azonos összeggel a fejezet támogatása csökken.

43. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának — mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének — tervezési, előirányzat-módosítási és -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, 16. cím: Állami Vagyonügynökség, a 17. cím: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a 18—24. cím: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a 31. cím: Magyar Rádió, a 32. cím: Magyar Televízió költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27—30. címek).¹⁸

(2)¹⁹ A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül az (1) bekezdésben említett címek fölött a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettséget és jogot a Kormány kijelölt tagja gyakorolja.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az 1—17. címekre, illetve a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és 2. alcím 3., 5. kiemelt előirányzatára terjed ki.

44. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságok kiadásainak helyi önkormányzatok részére történő megtérítésének mértékét és módját rendeletben szabályozza.²⁰

45. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez — az állami forgóalap átmeneti megterhelésével — a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1995. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1994. december 27-én folyósítható, s azt az 1995. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

46. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

47. § (1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § b) és c) pontjában, 40. § (2) bekezdésében, 81—82. §-aiban foglaltakat 1994-ben is alkalmazni kell.

(2) A 71/1990. (X. 17.) Korm. rendelet alapján az 1990. évi aszály miatt felvett célhitelek állam által megvásárolt részét nem kell visszafizetni.

(3) A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1979. (X. 1.) MT, a 45/1984. (XI. 6.) MT, valamint a többször módosított 39/1987. (X. 12.) MT rendeletek alapján 1993. december 31-én még fennálló, meliorációs beruházásokhoz igénybe vett visszterhes forráskiegészítést nem kell megfizetni.

48. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1994-ben 18 000 forint.

49. § A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján 1994-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 5000 Ft.

50. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az agrárgazdasági termelési támogatások 1994. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.

51. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, az 1991. évi XCI., az 1992. évi LXXI. és az 1993. évi LVIII. törvénnyel módosított 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: FAT) 1. számú melléklete az e törvény 10. számú melléklete, a FAT 2. számú melléklete az e törvény 11. számú melléklete szerint módosul.

52. §²¹

53. §²²

54. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Tv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1994-ben 34,4%.

55. § A tv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

56. § A tv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

57. § (1) A tv. 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A tv. 3. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A tv. 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A tv. 3. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(5) A tv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

58. § (1) A tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A tv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

59. § (1) A tv. 11. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A tv. 11. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

60. § A tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

61. §²³

62. § (1)²⁴

(2) A módosított 1991. évi IL. törvény 3. § a) pontja alá tartozó gazdálkodó szervezetek 7,5%-os munkaadói járulékot kötelesek fizetni. A 7,5%-os munkaadói járulékból 0,3%-ot a Bérgarancia Alap javára — annak létrejöttéig — el kell különíteni és zárolt számlán tartani.

(3) A Bérgarancia Alap létrejöttével a munkaadói járulék mértéke 7,2%.''

(2) Az Flt. 41. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

63. § Az Flt. 43. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

64. § Az Flt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

65. § (1) Az Alaptv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) Az Alaptv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Alaptv. 11. §-a az alábbi (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:

(4) Az Alaptv. 60. § (3), (4) és (5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(5) Az Alaptv. 64. § d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(6) Az Alaptv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

66. § A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

67. §²⁵

68. §²⁶

69. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló, az 1993. évi LXX. törvénnyel módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA Tv.) 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(2)²⁷

70. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

71. §²⁸

72. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az ,,A'' fizetési osztály első (a továbbiakban: A1) fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1994. január 1-jétől 8000 Ft/hó/fő összegben állapítja meg.

(2)²⁹ A Kjt. 1994. január 1-jei végrehajtása miatt az 1993. december 31-i és az (1) bekezdés szerinti új munkabér és járulékai különbségeként felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek részére 8200 millió forint a központi költségvetés céltartalékán belül elkülönített előirányzat.

(3)³⁰ Az Egészségbiztosítási Alap által érintett körben az (1) bekezdés alapján felmerülő többletkiadásokat — amelyeknek kiegészítésére a központi költségvetés 1994-ben 5400 millió forintot biztosít — mind a központi, mind a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza az Alap 1994. évi költségvetéséről szóló törvény szerint.

(4) A helyi önkormányzatoknál a (3) bekezdésben foglaltakon túl a többletkiadások finanszírozása a következő:

(5) Az (1) bekezdés szerinti A1 fizetési fokozat (8000 Ft/hó/fő) alkalmazásával felmerülő többletkiadás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

(6) A Kjt. végrehajtásával összefüggő többletkiadások felmérésének és a központosított előirányzat igénybevételének, elszámolásának rendjére a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter útmutatót ad ki.

(7) Az útmutató alapján a helyi önkormányzatok 1994. január 10-ig adatot szolgáltatnak a TÁKISZ³²-ok (FÁKISZ) részére. A Belügyminisztérium 1994. február 15-ig összesíti, és a Pénzügyminisztériumnak, valamint a számlavezető pénzintézetnek átadja a Kjt. hatálybalépésével összefüggő — előzőek szerinti — többletkiadás és ennek végleges forrásmegoszlása önkormányzatonkénti listáját. A TÁKISZ-ok (FÁKISZ) e törvény, az útmutató és a rendelkezésükre álló információk alapján felülvizsgálják a többletkiadás és támogatási igény számításának helyességét. Szükség esetén helyszínen egyeztetnek az önkormányzatokkal.

(8) A központi költségvetési szervek körében a Kjt. hatálybalépésével összefüggő (5) bekezdés szerinti többletkiadásokat — a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter által kiadott útmutató alapján — a fejezetek mérik fel és annak összegét 1994. február 15-ig közlik a Pénzügyminisztériummal.

(9) Támogatás nem igényelhető

— azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek költségvetési támogatásban,

— a központi költségvetési szerv azon munkavállalója után, akinek foglalkoztatása nem költségvetési támogatásból történik,

— a felsőoktatási intézmények egyes oktatói (főiskolai tanár, egyetemi docens, egyetemi tanár) részére a miniszteri rendelet alapján fizethető, az A1 fizetési fokozat 100%-át meghaladó illetménypótlékok miatti többletekre.

(10)³³ A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos támogatás igénybevételéről az éves költségvetési beszámolóban el kell számolni. Nem illeti meg a helyi önkormányzatokat az év közben önkormányzati körön kívülre történő feladatátadásból adódó, a központi költségvetési szerveket az évközi központi feladat-megszüntetéssel vagy feladatátadással járó létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatás, ezért annak összegét a központi költségvetésbe az elszámolás alapján — legkésőbb az 1994. évi zárszámadást követően — vissza kell fizetni.

(11) A költségvetési szerveknél a 13. havi illetmény kifizetési kötelezettsége megelőzi a béralap terhére fizetendő jutalmakat.

(12) A helyi önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek a Kjt. végrehajtásaként 1994. január 1-jei hatállyal kell intézkedniük az érintett közalkalmazottak illetményének megállapítására.

73. § (1) A törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 1. számú melléklet XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím 1. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatban szereplő 6 milliárd forint keretösszeg felhasználásával rendeletben határozza meg a családi pótlék egyszeri kiegészítésére jogosultság részletes szabályait.

(4) A családi pótlék egyszeri kiegészítése juttatásának határideje 1994. május 31. Egyszeri kiegészítésben az a családi pótlékra jogosult részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj juttatáskori legkisebb összegének kétszeresét. Az egyszeri kiegészítés iránti igény érvényesítésére a családi pótlékról szóló, többször módosított 1990. évi XXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az érintett család egy főre jutó jövedelméről a jogosult írásban nyilatkozik.

74. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága — a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával — 1994. december 31-ig a bankkonszolidációban részt vevő pénzintézetnél a pénzintézetekről szóló1991. évi LXIX. törvény 28. §-ában meghatározott, minősített hitellel rendelkező adós kérelmére, az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj- és kamattartozása — a helyi adótartozás kivételével — fejében tulajdonrészt (üzletrész, részvény) fogadhat el, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyezség feltétele, hogy az adós reorganizációs tervét a hitelezők képviselői elfogadják.

(3) Ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az (1) bekezdés szerint tulajdonrészt (üzletrész, részvény) nem fogad el, az adós kérelmére az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj- és kamattartozásról — a helyi adó tartozás kivételével — a pénzügyminiszter hozzájárulásával megállapodásban lemondhat.

(4) A Központi Műszaki Fejlesztési Alapot megillető visszatérítési kötelezettséggel adott kölcsöntartozás tekintetében az (1)—(3) bekezdésben foglalt jogokat az ott meghatározott feltételek mellett az Alap felett rendelkezni jogosult gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy megállapodásához a pénzügyminiszter hozzájárulása nem szükséges.