1993. évi CXV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről ¹

1998.01.01.

Az Országgyűlés — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84—86. §-ában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény figyelembevételével — a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1994. évi költségvetését 371 949 millió forint bevételi, 371 107 millió forint kiadási előirányzattal, 842 millió forint szufficittel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szufficitet a likviditási tartalékba kell helyezni.

(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek összege 363 848 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 274 294 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 034 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 69 810 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 3310 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1400 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 14 409 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 14 098 millió forint.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 2304 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az állam által vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 8931 millió forint.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(6) A bevételek összegét a Ny. Alap és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal csökkenti. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának — ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat — az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(7) A működési ár- és díjbevétel 48 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 70 millió forint. Az E. Alaptól kapott, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 359 020 millió forint.

(2) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások Ny. Alapot terhelő részére 918 millió forint irányozható elő.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 18 millió forint.

(4) Az (1)—(3) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket — ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is — akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(6) A Ny. Alap működési kiadásának előirányzata 7551 millió forint. Ez tartalmazza az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

(7)² A (6) bekezdésben meghatározott előirányzatból

a) 5430 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése) végzéséhez szükséges — arányos részében az E. Alapból biztosított — kiadásokat;

b) 2121 millió forint — a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan — az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.

A tartalékok alakulása

4. § A Ny. Alap 1994. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

5. § (1)³ Az Országgyűlés az E. Alap 1994. évi költségvetését 341.801 millió forint bevételi, 341.801 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

6. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 283 822 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 218 316 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 11 966 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulékbevétel 46 540 millió forint. Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a központi költségvetés által — utólagos elszámolással — fizetett járulék 1994. évi előirányzata 7000 millió forint.

(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvetéstől átvett összeg 5500 millió forint. Ebből 2500 millió forint a terhesgondozás, 3000 millió forint a közgyógyellátás költségeinek megtérítése. A közgyógyellátás tényleges kiadásairól az 1994. évi zárszámadás keretében el kell számolni, és az 1995. évi költségvetésben e kiadás már nem része a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 14 141 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10 862 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 650 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 690 millió forint. 300 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1400 millió forint az e feladattal kapcsolatban az E. Alap által 1993-ban — a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint — megelőlegezett költségek központi költségvetési megtérítése.

(4) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 256 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 7109 millió forint.

(6) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(7) Az E. Alap bevételét az E. Alap és a Ny. Alap közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal növeli. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának — ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat — az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(8) A működési ár- és díjbevétel 82 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 630 millió forint. A Ny. Alaptól kapott, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

(9)⁴ Az egészségügy területén 1994-ben végrehajtandó bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetés 5.400 millió forintot biztosít.

(10) Ha az E. Alapban az 1994. évi költségvetés végrehajtásánál szufficit keletkezik, e szufficit összegét, de legfeljebb a (9) bekezdés szerinti összeget a központi költségvetésbe be kell fizetni. Az átutalás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépését követő 15. napon belül esedékes.

(11) A (9) bekezdés szerinti összeg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló — többször módosított — 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 3. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az E. Alap bevételeként nem vehető figyelembe.

A kiadások részletezése

7. § (1)⁵ A gyógyító-megelőző ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordítható kiadások előirányzata — felújítások, beruházások nélkül — 169.880 millió forint. Az előirányzatnak az 1993. évi előirányzatból történő levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat 22.400 millió forintot tartalmaz az 1993. évi bérpolitikai intézkedés, az illetményeknek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: KJT.) rendelkezései szerinti illetményszintekre történő emelése, továbbá a KJT. 75. §-a alapján megállapított illetménypótlékok fedezetére. A fedezet összegéből 17.000 millió forint az E. Alapból e célra biztosítható összeg, 5.400 millió forint a 6. § (9) bekezdésében említett, a bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetés által biztosított összeg. A KJT. illetményszintekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása során a következők szerint kell eljárni:

a)⁶ A KJT. végrehajtásához kapcsolódó többletkiadás az E. Alapból finanszírozott körben a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (5) bekezdése szerinti szempontok figyelembevételével kerül megállapításra.

b) A többletkiadás elosztása a teljesítmény szerinti finanszírozásához illeszkedve, az egyes ellátási formák tekintetében elfogadott finanszírozási technikát követve, a következő módszerrel történik:

— a háziorvosi szolgálat területén a fix-összegű térítés növelésével,

— a feladatfinanszírozás körébe tartozó feladatoknál a bázis előirányzat módosításával,

— a járóbeteg-szakellátásnál a bázis előirányzat emelésével,

— a fekvőbeteg-ellátásban a saját érték korrekciójával.

A háziorvosi szolgálatnál a fix-összegű térítés növelésének mértéke átlagos értéken kerül megállapításra. A háziorvosi ellátásra elkülönített előirányzat maximum 1%-áig — a kormányrendeletben meghatározott módon — elkülönített alapot kell képezni, mely a teljesítményarányos finanszírozás miatt szélsőséges finanszírozási helyzetbe került területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok bevételének kiegészítésére szolgál. .

(3)⁷ A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 50 700 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7000 millió forint. A vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata 800 millió forint. A gyógyszer-ártámogatás előirányzatának év végi maradványát a járóbeteg-szakellátás és a háziorvosi szolgálat előirányzatának növelésére kell fordítani, az eredeti előirányzataik arányában.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felhatalmazást kap arra, hogy kizárólag ez évben az 1994. évi importgyógyszer-áremelkedés fogyasztókra történő ez évi áthárításának elkerülése érdekében a forgalmazókkal és a gyártókkal kötött szerződés alapján, számukra — összesen 1 milliárd forint értékben — árbevétel-kiegészítést folyósíthasson.

(4) A gyógyászati szolgáltatások kiadásainak előirányzata 1220 millió forint. Ebből 1100 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 120 millió forint az anyatejellátás kiadási előirányzata.

(5) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 54 160 millió forint.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 9150 millió forint.

(7) A táppénzkiadás előirányzata 34 100 millió forint.

(8) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 3040 millió forint.

(9) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások E. Alapot terhelő részére 832 millió forint irányozható elő.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.

(11) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 2 millió forint.

(12)⁸ A (3)—(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket — ideértve az AT. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásoknak törvény szerint szükségessé váló emelését is — akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(14) Az E. Alap működési kiadásának előirányzata 7017 millió forint. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

(15)⁹ Az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 9138 millió forint tartalmazza az igazgatási szerveknél ellátott közös érdekeltségű feladatok (járulékelszámolási, nyilvántartási, végrehajtási-behajtási, valamint az ezekkel kapcsolatos pénzügyi feladatok) végzéséhez szükséges — arányos részében a Ny. Alapból biztosított — kiadásokat, amely a (14) bekezdésben meghatározott előirányzat, valamint a 3. § (7) bekezdése szerinti kölcsönös hozzájárulásokkal összefüggésben az ott megjelölt 2121 millió forint együttes összege.

A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások finanszírozása

8. § (1)¹⁰

(2)¹¹

(3) A gyógyító-megelőző ellátások 1994. évi finanszírozási formánkénti előirányzatát a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. Az E. Alap kezelője a népjóléti miniszter¹² egyetértésével az 1994. év májusáig elvégzett felülvizsgálat alapján jogosult az előirányzatok szükség szerinti átcsoportosítására. Az előirányzat ezen túlmenően a központi intézkedések hatásával módosítható.

A tartalékok alakulása

9. § Az E. Alap 1993. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

10. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek — az AT. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásokra előirányzott kiadások összegezéséből adódó — együttes nyugdíjkiadási előirányzata 413 180 millió forint.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás — ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is — megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)—(3) bekezdése]¹³, valamint egyszeri szociális segélyekre az (1) bekezdés szerinti előirányzatból 500 millió forint fordítható.

11. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 4. §-ának (3)—(5) bekezdése szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 1994. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből — a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján — a Ny. Alap és az E. Alap 50—50%-os arányban részesedik.

12. § A 2. § (4) bekezdésében és a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzat teljesüléséért 1993-ban legfeljebb 16 milliárd forint értékű többletvagyon kerül átadásra. Az átadásra kerülő többletvagyont csökkenti az ÁV Rt. által átadandó vagyonrész hozama. A többletvagyon ezen túlmenően szabadon értékesíthető.

13. § A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből — a halmozódások kiküszöbölésével — adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) 1994. január 1-jétől a 9. számú mellékletben felsorolt, 1993-ban még átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásait — a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kivételével, amelyek 1994. évben még a Ny. Alap részei — a központi költségvetés finanszírozza. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásait a központi költségvetés 1995. január 1-jétől átveszi a Ny. Alaptól.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

IV.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.''

16. § Az AT. 3. § (1)—(2) bekezdése, az (5) bekezdésének az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdés hatályát veszti:

,,(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetés helyett átmenetileg társadalombiztosítási forrásból finanszírozza az öregségi és növelt összegű öregségi járadékot, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékot, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezeti járadékok).

(2) Az Alapok működési költségvetésének részletezését az államháztartás információs rendszerének megfelelő struktúrában az Alap kezelőjére és az igazgatási szerveire elkülönített bontásban törvény határozza meg.

[(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során]

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak — ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat — a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások céljára meghatározott (12,8%);

[járulékmérték szerinti százalékát.]''

17. § Az AT. 4. § (1)—(2) bekezdése, a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés új h) ponttal egészül ki:

,,(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatárzott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon — 44% — belül a nyugdíjbiztosítási járulék — 24,5% — részarányának), a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén — 10% — belül a nyugdíjjárulék — 6% — részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek — ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét —, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén — 54% — belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének — 30,5% — részaránya);

h) működési célú bevétel, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz az Egészségbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.''

18. § Az AT. 5. § (1)—(2) bekezdése, a (3) bekezdés a), b), da) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új i) ponttal egészül ki:

,,(1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás), a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon — 44% — belül az egészségbiztosítási járulék — 19,5% — részarányának), valamint — a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó — egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén — 10% — belül az egészségbiztosítási járulék — 4% — részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;

b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-ának rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;

da) a közgyógyellátási megtérítés, a terhesség megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében;

i) működési célú bevétel, ideértve az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz a Nyugdíjbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.''

19. § Az AT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok — kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására — tehermentesen vehetik igénybe — a központi költségvetés adott évi törvényében szabályozott módon — a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelőlegezési számlát.''

20. § Az AT. 10. § (1) bekezdésének a) pontja és a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (7) bekezdéssel egészül ki¹⁴, egyidejűleg a (2) bekezdése hatályát veszti:

[(1) A működési költségvetés bevétele:]

,,a) az éves költségvetési törvényben a bevételekből biztosított, a folyamatos működési kiadásokra és a tárgyévi fejlesztésekre felosztott összeg;

(6) Az Alapok kezelői a biztosítási alap éves költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően együttes döntéssel meghatározzák a központi hivatali szervei és azok igazgatási szervei által elvégzendő működési feladatok és az egymás számára kölcsönösen megvalósítandó feladatok körét, valamint az ehhez történő hozzájárulás mértékét. A működési kiadásokról — a 3. § (2) bekezdése szerint — költségvetést kell készítsenek és azokat az Alapok vagyonkimutatásával együtt a törvény elfogadását követő 60 napon belül — a jogalkotás rendjének megfelelően — az Országgyűlés elé terjesztik.

(7)¹⁵''

21. § Az AT. 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (8) bekezdéssel egészül ki:

[(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról — az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján — alkotott törvénynek tartalmaznia kell:]

,,c) az Alapok működési költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét;

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a 3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és vagyonkimutatást is.

(8) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap kezelője pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítsen, ha az érintett Alap várható egyenlege éves szinten 5000 millió forinttal kedvezőtlenebb, mint az előirányzat.''

22. § Az AT. új 31/A. §-sal és azt megelőző új címmel egészül ki:

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

31/A. § (1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése alapján baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) által térítésmentesen igénybevehető, a T. 16/A. §-ában meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei (a továbbiakban: OEP) és az egészségügyi intézet — ideértve a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatokat is — fenntartója — fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet vagy önálló rendelőintézet esetén az intézet vezetője — közötti szerződés alapján történik.

(2) Az OEP finanszírozási szerződést köt a területi ellátási kötelezettséget ellátó állami és önkormányzati egészségügyi intézetekkel, illetőleg köthet egészségügyi vállalkozással, magángyakorlatot folytató orvossal, valamint egészségügyi intézetet fenntartó alapítvánnyal, egyházzal és más szervezettel.

(3) Az egészségügyi intézet fenntartója 1994. március 31-ig felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt 1994. június 30-ig továbbítja az OEP részére.

(4) Finanszírozási szerződés akkor köthető az egészségügyi intézettel, ha az intézet vezetője rendelkezik az intézet fenntartóinak — orvostudományi (egészségtudományi) egyetemek esetén a népjóléti miniszternek — a finanszírozási szerződésre vonatkozó előzetes egyetértésével.

(5) A szerződésben vállalt feladatok szakmai feltételeinek meglétéről az OEP felkérésére az ÁNTSZ tájékoztatást ad.

(6) Az OEP a szerződéseket a biztosítottak szükségletéből kiindulva — az egészségi kockázatkezelés szempontjait figyelembe véve — a szakmai fejlődésre, az ésszerű takarékosságra és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel köti meg.

(7) A Népjóléti Minisztérium az Egészségbiztosítási Önkormányzat részvételével kidolgozza az egészségügy középtávú szakmai fejlesztési programját.

(8) Az OEP a Népjóléti Minisztérium egyetértésével — a szakmai érdekképviseletekkel és a tulajdonosok képviselőivel egyeztetve — évente pályázatot ír ki a középtávú szakmai fejlesztési programhoz illeszkedő konkrét célokra és az azok megvalósításához szükséges, továbbá az egyéb működési többletköltség igények bejelentésére. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium szakmai rangsorolása alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat bírálja el.

(9) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéseket az OEP — az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetését meghatározó törvény kihirdetését követő 60 napon belül — évente felülvizsgálja.

(10) Az OEP jogosult — a szakmai és a pénzügyi dokumentáció felülvizsgálatával — a szerződésben foglaltak teljesülésének ellenőrzésére, a teljesülést elősegítő intézkedések megtételére. Az OEP jogosult a feltárt hiányosságokat jelezni az intézet fenntartójának és az ÁNTSZ-nak.

(11) Amennyiben az intézet fenntartója az OEP jelzését követően nem intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt, az OEP egyeztető tárgyalást kezdeményez. Ennek sikertelensége esetén az OEP kezdeményezi a finanszírozási szerződés módosítását. Amennyiben a szerződés módosítását az intézmény nem fogadja el, az OEP a népjóléti miniszter egyetértésével a szerződést — a felbontási szándék jelzését követő hatodik hónap első napjától — módosítja vagy felbontja.

(12) Az OEP a szerződést felbontja, ha

a) erre jogszabály kötelezi,

b) a finanszírozott feladat megszűnt.

(13) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézet, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. Az intézet tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetén az indokolatlanul igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.

(14) A szerződéskötés és a finanszírozás, valamint a pályázatok elbírálásának és a működési többletköltség igények befogadásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.''

23. § Az AT. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg azt megelőzően új címmel egészül ki:

A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása

32. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok megállapítására és felhasználására az Áht., valamint a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény előírásait kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg — a célkeretként meghatározottak kivételével — működési célra történő jogcímek szerinti megállapításáról és felhasználásáról az intézet vezetője, a nem intézeti formában működő egészségügyi szolgálatok esetén a szolgálat működtetője dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézetek esetében az intézet vezetője, illetve a működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti, azonban a társadalombiztosítás által folyósított összeget kizárólag egészségügyi szolgáltatásra — ide nem értve a helyi önkormányzatok egészségügyi szakigazgatással kapcsolatos költségeit — használhatja.

(3) Ha a finanszírozási rendszer változása következtében az intézet ellátási kötelezettségének teljesítése súlyos veszélybe kerül, az intézet vezetője köteles javaslatot tenni az intézet fenntartója részére a feladatok ellátásának új szervezési, szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekre és erről a Népjóléti Minisztériumot — az ÁNTSZ-en keresztül — tájékoztatja. A Népjóléti Minisztérium az érdekképviseleti szervek és a tulajdonosok véleményére is tekintettel a ténylegesen veszélybe került intézet feladatainak ellátására, átszervezési és szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedési tervre vonatkozó szakmai véleményét az OEP-hez továbbítja, amely soron kívül — egyedi elbírálás alapján — az adott feladat ellátására szolgáló előirányzat terhére támogatást nyújthat a válsághelyzet megoldására.

(4) A települési önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi vállalkozás részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges rendelőt és annak alapfelszerelését.''

24. § Az AT. 33. §-a és az azt megelőző cím helyére a következő rendelkezés lép:

A finanszírozás szabályai

33. § (1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásának térítési formáit és szabályait, valamint annak változásait a bevezetés előtt 60 nappal kormányrendeletben kell kihirdetni.

(2) A biztosítottak gyógyító-megelőző ellátásáért az OEP a finanszírozási szerződésben meghatározott módon a kormányrendeletben meghatározott térítést fizeti.

(3)¹⁶

(4) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túlmenően az adott év költségvetésében a biztosítási érdekkörbe tartozó, kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az Önkormányzat a Népjóléti Minisztérium programjaival összehangoltan pályázatot írhat ki. A pályázatokat és a pályázatok nyerteseit a Népjóléti Közlönyben is közzé kell tenni.''

25–29. §¹⁷

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése, 31. § (3)—(4) bekezdései, 36—40. §-ai hatályukat vesztik. Rendelkezéseiket azonban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtása és a mérlegzárás során még alkalmazni kell.

(3) Az 1992—1993-ban bevezetett gyógyító-megelőző ellátási finanszírozási rendszer felülvizsgálatát el kell végezni, és a szükséges változtatásokról szóló kormányrendeletet 1994. április 1-jéig ki kell adni.

(4)¹⁸ A vérellátás finanszírozási rendszerének, valamint a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott intézetek, és a vasútegészségügyi szolgálatok tekintetében 1994. I. félévében új finanszírozási rendszert kell bevezetni.

(5) Az 1992. december 31-én folyamatban lévő és befogadási nyilatkozattal nem rendelkező beruházások működési költségigényét az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal közösen 1994. március 31-ig felül kell vizsgálni, és befogadásukról 1994. június 30-ig állást kell foglalni.

(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bruttó elszámolási elvet 1995-től az 1992. évi LXXXIV. törvény 3. és 10. § rendelkezéseinek tekintetében teljes körűen érvényesíteni kell.

(7)¹⁹

(8) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)—(3) bekezdés (3)—(4) bekezdésre változik:

,,(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásához köteles a külön jogszabályban előírt — a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó — munkabér — jövedelemigazolást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes igazgatási szervének a Vasutaknál a MÁV Nyugdíj Igazgatóságának átadni.''

1. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény*	1993. évi várható	1994. évi előirányzat

BEVÉTELEK

1. Járulékbevételek	271 808	305 292	363 848
– munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések	207 648	228 017	274 294
– munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék	10 013	15 435	15 034
– egyéni nyugdíjjárulék befizetések	54 146	60 840	69 810
– munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék**	–	–	3 310
– egyes szociális ellátások után fizetett járulék (önkormányzati+egyéni)	–	1 000	1 400

2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	10 201	12 821	14 409
– késedelmi pótlék és rendbírság	9 902	12 426	14 098
– egyéb bevételek	298	395	311

3. Kamat- és egyéb hozambevételek	6 497	3 600	2 304

4. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel	–	2 784	8 931

5. Likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel***	–	3 600	3 600

6. Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő – 1991-ben elmaradt – megtérítés	139	–	–

7. Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos – 1991-ben elmaradt – megtérítés	353	–	–

8. Alapok közötti elszámolások egyenlege	–10 103	–11 822	–21 261
– pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék	22 233	26 764	30 155
– nyugdíjkiadások után átadott járulék	–32 337	–38 586	–45 286
– egyösszegű átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alap részére	–	–	–6 130

9. Működési célú bevétel****	–	–	118

Bevételek összesen:	278 894	316 275	371 949


KIADÁSOK

1. Nyugellátások	252 235	301 450	359 020
– korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak	215 980	258 550	304 280
– hozzátartozói ellátások	36 255	42 900	49 520
– mezőgazdasági járadékok	–	–	5 220

2. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz	22 756	26 292	918
– átmenetileg finanszírozott ellátások	21 848	25 490	–
– átmenetileg finanszírozott nyugellátások	9 145	11 970	–
– átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások	12 461	13 520	–
– temetési segély	242	–	–
– egyéb kiadások	636	802	918
– biztosítási képviselők választásának költségei	272	–	–

3. Működési kiadások	4 086	6 613	7 551
ebből: működési célú bevételből fedezett	–	–	118

4. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése	6 482	–	–

5. Likviditási tartalék visszapótlása	2 797	3 600	3 600

6. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás	15	45	18

7. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás	139	–	–

Kiadások összesen:	288 510	338 000	371 107

EGYENLEG	–9 617	–21 725	842

_______

* A mellékletekben megjelentő – kerekített – 1992. évi tényadatok összege (különbsége) eltérhet a mellékletekben szereplő összegező (különbözeti) értékektől, melyek a pontos (kerekítés nélküli) adatokból vannak számolva.

** Az ezen a címen befolyt összeget 1993. évvel bezárólag az egyéni nyugdíjjárulék befizetések címszó tartalmazza.

*** Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot, az 1. és a 2. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 2. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.

**** A működési célú feladatok ellátásához az Egészségbiztosítási Alaptól kapott hozzájárulás összege nélkül.

2. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

Megnevezés		tartalékok
Megnevezés	likviditási tartalék	befektetések hozama tartalék	tartósan befektetett eszközök

1. 1992. év végi – a kiadási többlet hatását nem tartalmazó – állapot	10 993	4 735	15 485

2. Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben*	–9 617	–	–

3. 1993. évi induló állapot	1 376	4 735	15 485

4. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása	3 600	–	–

5. 1993. év végi állapot**	4 976	4 735	15 485

6. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása	3 600	–	–

7. 1994. év végi állapot***	8 576	4 735	15 485

_______

* Az 1992. évi kiadási többlet fedezetét képező államkötvény-kibocsátás ellenében befolyó összeggel a likviditási tartalék visszapótlásra kerül. E művelet hatását, valamint a likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő visszapótlására vonatkozó állami garancia alapján esedékes összeget (822 millió forint) a táblázat nem tartalmazza.

** Az 1993. évi kiadási többlet hatását, illetve a kiadási többlet fedezetével kapcsolatos műveletek hatását a táblázat nem tartalmazza.

*** Az 1994. évi egyenleg hatása nélkül.

3. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²⁰

Az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény*	1993. évi várható	1994. évi előirányzat

BEVÉTELEK

1. Járulékbevételek	211 951	240 128	283 822
– munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések	165 283	181 483	218 316
– munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék	7 970	12 285	11 966
– egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések	36 098	40 560	46 540
– a központi költségvetés által fizetett járulék	2 600	5 800	7 000

2. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel	–	2 500	5 500

3. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	9 066	11 179	14 141
– közgyógyellátási kiadások megtérítése	202	500	650
– terhességmegszakítás egyéni térítési díja	–	200	300
– terhességmegszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés	–	–	1 400
– baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése	843	600	690
– késedelmi pótlék és rendbírság	7 787	9 574	10 862
– egyéb bevételek	235	305	239

4. Kamat- és egyéb hozambevételek	2 503	400	256

5. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel	–	2 216	7 109

6. A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel*	–	3 600	3 600

7. Központi költségvetési forrásátadás az 1992. évi központi bérintézkedésre	1 660	–	–

8. Központi költségvetési forrásátadás az 1993. évi központi bérintézkedésre	–	2 371	–

9. Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő – 1991-ben elmaradt – megtérítés	139	–	–

10. Foglalkoztatáspolikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos – 1991-ben elmaradt – megtérítés	353	–	–

11. Alapok közötti elszámolások egyenlege	10 103	11 822	21 261
– nyugdíjkiadások után átvett járulék	32 337	38 586	45 286
– pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék	–22 233	–26 764	–30 155
– egyösszegű átcsoportosítás a Nyugdíjbiztosítási Alaptól	–	–	6 130

12. Működési célú bevétel**	–	–	712

13. Az 1994. évi egészségügyi bérintézkedésre a központi költségvetésből biztosított forrás	–	–	5.400

Bevételek összesen:	235 776	274 216	341 801


KIADÁSOK

1. Természetbeni ellátások	156 203	185 371	231 180
– gyógyító-megelőző ellátások	112 123	131 971	169 880
– gyógyászati szolgáltatások***	–	–	1 220
– gyógyfürdő szolgáltatás	–	–	1 100
– anyatejellátás	–	–	120
– gyógyszertámogatás	39 392	46 000	50 700
– vérzékenység kezelése (VIII. faktor)****	–	–	800
– gyógyászati segédeszköz-támogatás	3 570	6 000	7 000
– utazási költségtérítés	1 118	1 400	1 580

2. Pénzbeli ellátások	72 895	87 750	98 870
– korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások	36 455	45 050	54 160
– terhességi-gyermekágyi segély	6 419	7 500	9 150
– táppénz	28 912	34 000	34 100
– betegséggel kapcsolatos segélyek	537	500	650
– kártérítési járadék	572	700	810

3. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz	19 103	22 908	832
– átmenetileg finanszírozott ellátások	18 340	22 210	–
– átmenetileg finanszírozott nyugellátások	7 677	10 430	–
– átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások	10 461	11 780	–
– temetési segély	203	–	–
– egyéb kiadások	534	698	832
– biztosítási képviselők választásának költségei	228	–	–

4. Működési kiadások	3 474	5 673	7 017
ebből: működési célú bevételből fedezett	–	–	712

5. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	199	300	300

6. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése	2 418	–	–

7. Likviditási tartalék visszapótlása	2 797	3 600	3 600

8. Egészségügyi célok támogatása	280	–	–
– ifjúsági és szabadidő-sport tevékenység	250	–	–
– alkoholizmus elleni prevenció	30	–	–

9. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás	2	5	2

10. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás	139	–	–

Kiadások összesen:	257 511	305 607	341 801

EGYENLEG	–21 735	–31 391	–

_______

* Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot az 1. és 3. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 3. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.

** A működési célú feladatok ellátásához a Nyugdíjbiztosítási Alaptól kapott hozzájárulás összege nélkül.

*** Az itt szereplő ellátások kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyító-megelőző ellátások részeként szerepelnek.

**** A vérzékenység kezelésének kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyszertámogatási kiadások között jelennek meg.

4. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Kamat- és egyéb hozambevételek biztosítási ágak szerint és együttesen

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény*	1993. évi várható	1994. évi előirányzat

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei	6 497	3 600	2 304
– tartós befektetések hozama	3 767	3 240	1 764
– rövid lejáratú befektetések hozama	729	360	540
– kamattérítés (az 1990. I–III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)	2 000	–	–

2. Az Egészségbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei	2 503	400	256
– tartós befektetések hozama	419	360	196
– rövid lejáratú befektetések hozama	85	40	60
– kamattérítés (az 1990. I–III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)	2 000	–	–

3. Kamat- és egyéb hozambevételek összesen	9 000	4 000	2 560
– tartós befektetések hozama	4 186	3 600	1 960
– rövid lejáratú befektetések hozama	814	400	600
– kamattérítés (az 1990. I–III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)	4 000	–	–

5. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²¹

A gyógyító-megelőző ellátás kiadásainak 1994. évi előirányzata

(millió forintban)

1993. évi eredeti előirányzat		129 600

Szintrehozások		11 000
– 1993. évi fejlesztések	1 000
– Reformintézkedés	10 000

Feladatváltozások		2 580
– ÁFA-emelés, Ft-leértékelés	3 570
– Gyógyfürdő szolgáltatás, anyatejellátás	–990

Reformintézkedések folytatása		6 800
– Háziorvosi szolgálat kártyapénzének kiegészítése	1 300
– Ügyelet, készenlét egységesítése	807
– Fogorvosi szolgáltatás teljesítmény finanszírozása	1 500
– Vérellátás finanszírozása	500
– Mentő és egyéb betegszállítás	700
– Egészségügyi kockázatkezelő szolgáltatások	1 993

1993. évi bérpolitikai intézkedés és a közalkalmazotti törvény hatása		11 000

Fejlesztések		3 500
– Beruházásból, rekonstrukcióból belépő fejlesztésekre	3 500

1994. évi előirányzat		169 880

6. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²²

Gyógyító-megelőző ellátás költségvetési előirányzatának finanszírozási formák szerinti megoszlása

(millió forintban)

Kassza megnevezése	1993. év	1994. év

I. Háziorvosi ellátás finanszírozása	13 510	17 298

II. Teljesítmény finanszírozása	73 501	91 317
1. Aktív fekvőbeteg-ellátás	65 528	81 385
– aktív ellátás	61 163	76 097
– művesekezelés	2 317	2 681
– speciális finanszírozási feladat	2 048	2 607
2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás	7 973	9 932

III. Feladat+teljesítmény finansz.	20 296	25 824
1. Nőgyógyászati járóbeteg-ellátás	1 373	1 498
– nőgyógyászati szakrendelés	951	1 009
– nőgyógyászati szakambulancia	422	489
2. Egyéb járóbeteg-szakellátás	18 923	24 326
– egyéb járóbeteg-szakrendelés	13 201	17 014
– egyéb járóbeteg-szakambulancia	3 405	4 803
– speciális finanszírozású feladatok	2 317	2 509

IV. Feladat finanszírozás	17 615	23 641
1. Egyéb alapellátás	9 367	13 330
– iskolaegészségügyi ellátás	269	412
– védőnői szolgálat	1 825	2 202
– ügyeleti szolgálat	1 171	2 164
– kiegészítő alapellátási feladat	270	313
– fogorvosi szolgáltatás	3 930	6 029
– munkaegészségügyi szolgálat	1 375	1 608
– anya-, gyermekvédelem	527	602
2. Járóbeteg-szakellátás	2 372	2 707
– gyermekgyógyászati MSZSZ	27	30
– nőgyógyászati MSZSZ	21	25
– sportegészségügyi ellátás	109	123
– nemibeteg gondozás és szűrés	242	274
– tüdőgondozás és szűrés	882	1 011
– ideggyógyászati gondozás és szűrés	552	631
– onkológiai gondozás és szűrés	285	328
– alkohológia és drogellátás	254	285
3. Vérellátás	2 167	2 925
4. Mentés, betegszállítás	3 638	4 604
5. Egyéb
– új beruházás, rekonstrukciós előrehozás	23	23
– rekonstrukció miatti kiesés	19	21
– E raktár	29	31

KASSZÁK ÖSSZESEN	124.922	158.080
Célelőirányzatok	4.678	6.400
– gyógyfürdő-szolgáltatás	990	–
– szolidaritási járulék	3.288	4.008
– prevenciós programok	400	–
– egészségi kockázatkezelő szolgáltatások	–	1.817
– ifjúsági és szabadidősport A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítványnak nyújtott támogatás	–	200
– alkoholizmus primer prevenció	–	30
– egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentalhigiénés programjai		200
– otthoni ápolás	–	145

ÖSSZESEN	129.600	169.880

7. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

Megnevezés		tartalékok
Megnevezés	likviditási tartalék	befektetések hozama tartalék	tartósan befektetett eszközök

1. 1992. év végi – a kiadási többlet hatását nem tartalmazó – állapot	10 275	526	1 721

2. Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben*	–21 735	–	–

3. 1993. évi induló állapot	–11 459	526	1 721

4. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása	3 600	–	–

5. 1993. év végi állapot**	–7 859	526	1 721

6. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása	3 600	–	–

7. 1994. év végi állapot***	–4 259	526	1 721

_______

** Az 1993. évi kiadási többlet hatását, illetve a kiadási többlet fedezetével kapcsolatos műveletek hatását a táblázat nem tartalmazza.

*** Az 1994. évi egyenleg hatása nélkül.

8. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²³

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény	1993. évi várható	1994. évi előirányzat

BEVÉTELEK

1. Járulékbevételek	483 759	545 420	647 670
– munkáltatói járulékbefizetés	372 932	409 500	492 610
– munkanélküli ellátás után fizetett járulék	17 983	27 720	27 000
– egyéni járulékbefizetés	90 244	101 400	116 350
– munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék*	–	–	3 310
– a központi költségvetés által fizetett járulék	2 600	5 800	7 000
– egyes szociális ellátások után fizetett járulék	–	1 000	1 400

2. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel	–	2 500	5 500

3. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	19 267	24 000	28 550
– megtérítések az Egészségbiztosítási Alap részére	1 045	1 300	3 040
– késedelmi pótlék és rendbírság	17 689	22 000	24 960
– egyéb bevételek	533	700	550

4. Kamat- és egyéb hozambevételek	9 000	4 000	2 560

5. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel	–	5 000	16 040

6. A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel**	–	7 200	7 200

7. Központi költségvetési forrásátadás az 1992. évi központi bérintézkedésre	1 660	–	–

8. Központi költségvetési forrásátadás az 1993. évi központi bérintézkedésre	–	2 371	–

9. Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő – 1991-ben elmaradt – megtérítés	278	–	–

10. Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos – 1991-ben elmaradt – megtérítés	706	–	–

11. Működési célú bevétel	1 673	1 713	830

12. Az 1994. évi egészségügyi bérintézkedésre a központi költségvetésből biztosított forrás:	–	–	5.400

Bevételek összesen:	516.342	592.204	713.750


KIADÁSOK

1. Nyugellátás	305 511	368 900	413 180
– nyugdíjbiztosítási ágba tartozó ellátások	252 235	301 450	359 020
ebből:
– mezőgazdasági járadékok	–	–	5 220
– egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások	38 455	45 050	54 160
– átmenetileg finanszírozott ellátások	16 821	22 400	–

2. Anyasági ellátások	29 341	32 800	9 150
– terhességi-gyermekágyi segély	6 419	7 500	9 150
– anyasági segély	1 111	–	–
– gyermekgondozási segély	7 066	8 100	–
– gyermekgondozási díj	14 745	17 200	–

3. Táppénz	28 912	34 000	34 100

4. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás	42 962	52 000	58 500
– gyógyszertámogatás	39 392	46 000	50 700
– vérzékenység kezelése***	–	–	800
– gyógyászati segédeszköz támogatás	3 570	6 000	7 000

5. Gyógyító-megelőző ellátások	112.123	131.971	169.880

6. Gyógyászati szolgáltatások****	–	–	1 220
– gyógyfürdő szolgáltatás	–	–	1 100
– anyatejellátás	–	–	120

7. Egyéb ellátások	2 672	2 600	3 040
– utazási költségtérítés	1 118	1 400	1 580
– betegséggel kapcsolatos segélyek	537	500	650
– kártérítési járadék	572	700	810
– temetési segély	445	–	–

8. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés	199	300	300

9. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások (postaköltség és egyéb)	1 171	1 500	1 750

10. Biztosítási képviselők választásának költségei	500	–	–

11. Egészségügyi célok támogatása	280	–	–

12. Működési kiadások	9 233	13 999	14 568
ebből: működési célú bevételből fedezett	1 673	1 713	830

13. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése	8 900	–	–

14. Likviditási tartalék visszapótlása	5 595	7 200	7 200

15. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás	16	50	20

16. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás	278	–	–

Kiadások összesen:	547.694	645.320	712.908

EGYENLEG:	–31 351	–53 116	842

_______

* Az ezen a címen befolyt összeget 1993. évvel bezárólag az egyéni járulékbefizetés címszó tartalmazza.

** Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 4888 millió forintot az 1. és a 3. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 3. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.

*** A vérzékenység kezelésének kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyszertámogatási kiadások között jelennek meg.

**** Az itt szereplő ellátások kiadásai 1993. évvel bezárólag az 5. sor kiadásainak részeként szerepelnek.

9. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az 1992. és 1993. években átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásai

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény	1993. évi várható

1. Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz	4 983	4 880

2. Mezőgazdasági járadékok	4 337	4 700

3. Megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok	7 451	12 770

4. Cukorbetegek támogatása	50	50

5. Gyermekgondozási díj	14 745	17 200

6. Gyermekgondozási segély	7 066	8 100

7. Temetési segély	445	—

8. Anyasági segély	1 111	—

Összesen:	40 189	47 700

10. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai

(millió forintban)

Megnevezés	1992. évi tény	1993. évi várható	1994. évi előirányzat

1. A központi költségvetésből finanszírozott ellátások
– családi pótlék	91 960	*106 490	104 000
– várandóssági pótlék	–	–	2 900
– gyermekgondozási díj	–	–	21 000
– gyermekgondozási segély	–	–	8 500
– politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítések	3 119	**4 750	4 180
– kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok	100	–	210
– tudományos fokozat után járó kiegészítő nyugellátások	42	–	80
– nemzeti gondozotti ellátások	4	–	720
– bányásznyugdíj	346	1 500	1 500
– bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltása	–	500	500
– lakbérhozzájárulás és -támogatás	358	350	350
– vakok személyi járadéka	1 239	1 400	1 500
– rokkantsági járadék	822	990	1 000
– hadigondozotti ellátások	762	1 045	1 500
– egyházak támogatása	95	110	120
– egészségkárosodási járadék	37	50	60
– katonai családi segély	223	250	280
– megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	552	620	700
– megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok	–	–	15 980
– cukorbetegek támogatása	–	–	50
– házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz	–	–	5 010

2. Munkáltatói befizetésből, illetve Foglalkoztatási Alapból finanszírozott ellátás
– foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíj	8 467	9 500	10 950

3. Szolidaritási Alapból finanszírozott ellátás
– előnyugdíj	940	3 000	4 300

4. Kárpótlással összefüggő ellátások
– életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján	4	1 200	1 500
– életjáradék személyi kárpótlás alapján	27	600	800

5. 1993. évben átadott feladatok
– anyasági segély	–	250	–
– temetési segély	–	160	–

Összesen:	109 097	132 765	187 690

_______

* A családi pótlék 1993. évi várható adata tartalmazza a várandóssági pótlék 1993. évi várható kiadásait is.

** A politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítések 1993. évi várható adata tartalmazza a kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, a tudományos fokozat után járó kiegészítő nyugellátások és a nemzeti gondozotti ellátások 1993. évi várható kiadásait is.

11. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²⁴

A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése (millió forintban)

M41753_0

cím- szám		alcím szám		elő- irány- zat cso- port- szám		ki- emelt elő- irány- zat szám		címnév	alcím név		elő- irány- zat cso- port- név	Kiadások	1994. évi előirányzat
												kiemelt előirányzat neve

	1							Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
			1							Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
					1						Működési kiadások
							1					Béralap				7
							2					Társadalombiztosítási járulék			11
							3					Dologi kiadások			53
			2							Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
					1						Működési kiadások
							1					Béralap		133
							2					Társadalombiztosítási járulék			59
							3					Dologi kiadások		332
	2							Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok
					1						Működési kiadások
							1					Béralap		926
							2					Társadalombiztosítási járulék		432
							3					Dologi kiadások		693
	3							Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
					1						Működési kiadások
							1					Béralap		464
							2					Társadalombiztosítási járulék		218
							3					Dologi kiadások		458
	9							Központosított előirányzatok
			1							Központosított intézményi előirányzatok
					1						Működési kiadások
							1					Béralap			37
							2					Társadalombiztosítási járulék			16
							3					Dologi kiadások		133
					2						Felújítások	232
					3						Beruházások
							1					Épületvásárlások		400
							2					Gép-, eszközbeszerzés			51
			2							Nyugdíjbiztosítási célfeladatok
					1						Informatikai fejlesztések	500
					2						Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások	125
					3						Épületvásárlással összefüggő működési kiadások, egyszeri ráfordítások tart.	150
			3							Nettó hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alap által végzett, Nyugdíjbiztosítási
										Alap érdekeltségébe tartozó kiadásokhoz	2121
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének kiadásai összesen													7551

A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése (millió forintban)

M41753_1

cím- szám	alcím szám	elő- irány- zat cso- port- szám	ki- emelt elő- irány- zat szám	címnév	alcím név	elő- irány- zat cso- port- név	Bevételek	1994. évi előirányzat
							kiemelt előirányzat neve

1 Központosított előirányzatok
1 Működési bevételek 48
2 A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételeiből működésre fordított bevétel 7433
3 A nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak megtérítése 70
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen								7551

12. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez²⁵

Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése

M41754H_0

												adatok millió Ft-ban
cím		alcím		elő- irány- zat cso- port- szám		ki- emelt elő- irány- zat szám		címnév	alcím név		elő- irány- zat cso- port- név	Kiadások	1994. évi előirányzat
cím		alcím		elő- irány- zat cso- port- szám		ki- emelt elő- irány- zat szám		címnév	alcím név		elő- irány- zat cso- port- név	kiemelt előirányzat neve	1994. évi előirányzat

	1							Egészségbiztosítási Alap Központi irányítása		1706
			1							Egészségbiztosítási Önkormányzat	95
					1						Működési kiadások	95
							1					Béralap						8
							2					Társadalombiztosítási járulék					12
							3					Dologi kiadások					75
					2						Felújítások
					3						Beruházások
							1					Egyéb intézményi beruházások
			2							Országos Egészségbiztosítási Pénztár	1611
					1						Működési kiadások	1611
							1					Béralap				609
							2					Társadalombiztosítási járulék				300
							3					Dologi kiadások				702
					2						Felújítások
					3						Beruházások
							1					Egyéb intézményi beruházások
	2							Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak		4758
					1						Működési kiadások	4707²⁰
							1					Béralap			2322
							2					Társadalombiztosítási járulék			1187
							3					Dologi kiadások		1198²¹
					2						Felújítások
					3						Beruházások	51
							1					Egyéb intézményi beruházások					51
	3							Országos Orvosszakértői Intézet		570
					1						Működési kiadások	570
							1					Béralap				330
							2					Társadalombiztosítási járulék				168
							3					Dologi kiadások					72
					2						Felújítások
					3						Beruházások
							1					Egyéb intézményi beruházások
	9							Központosított előirányzatok		2104
			1							Központosított intézményi előirányzatok	1429
					1						Működési kiadások	300
							1					Béralap				100
							2					Társadalombiztosítási járulék					51
							3					Dologi kiadások				149
					2						Felújítás	216
					3						Beruházások	913
			2							Egészségbiztosítási célfeladatok	675
											Informatikai fejlesztés	550
					1						Működési kiadások	48
							1					Béralap					32
							2					Társadalombiztosítási járulék					16
							3					Dologi kiadások
					2						Felújítás
					3						Beruházások	502
											Világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi költségek	125
					1						Működési kiadások	125
							1					Béralap					10
							2					Társadalombiztosítási járulék						5
							3					Dologi kiadások				110
					2						Felújítás
					3						Beruházások
Egészségbiztosítási Alap működési kiadásai összesen													9138

20 A Magyar Közlöny 1994. évi 74. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

21 A Magyar Közlöny 1994. évi 74. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

M41754H_1

										adatok millió Ft-ban
cím- szám	alcím szám	elő- irány- zat cso- port- szám		ki- emelt elő- irány- zat szám		címnév	alcím név		elő- irány- zat cso- port- név	Bevételek	1994. évi előirányzat
cím- szám	alcím szám	elő- irány- zat cso- port- szám		ki- emelt elő- irány- zat szám		címnév	alcím név		elő- irány- zat cso- port- név	kiemelt előirányzat neve	1994. évi előirányzat
9						Központosított előirányzatok		9 138
			1						Működési költségvetés
					1					Működési ár- és díjbevétel			82
					2					Családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtéríté-
										séből származó bevétel		630
			2						Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz	6 305
			3						Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz	2 121
Egészségbiztosítási Alap működési bevételei összesen											9 138

A törvényt az Országgyülés az 1993. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1993. december 31.

A 3.§ (7) bekezdését az 1994: L. törvény 1.§-a iktatta a szövegbe.

Az 5.§ (1) bekezdése az 1994: L. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

⁴

A 6.§ (9)-(11) bekezdését az 1994: L. törvény 3.§-a iktatta a szövegbe.

⁵

A 7. § (1) és (2) bekezdése az 1994: L. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak végrehajtása során az E. Alap kezelője az 52/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében meghatározott összegeket megemelheti. (46/1994. (IV. 1.) Korm. rendelet 20. § (7) bekezdés.)

⁷

A 7. § (3) bekezdésének utolsó mondatát az 1994: LXXVI. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.

⁸

A 7.§ (12) bekezdése az 1994: L: törvény 10.§-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹

A 7.§ (15) bekezdését az 1994: L. törvény 5.§-a iktatta a szövegbe.

¹⁰

A 8. § (1) bekezdését az 1995: LXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 8. § (2) bekezdését az 1995: LXIII. törvény 29. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját.

¹³

A 89/1990. (V. 1.) MT rendeletet a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

¹⁴

Az AT. 10.§ (7) bekezdésének hatályos szövegét az 1994: L. törvény 10.§-ának (2) bekezdése állapítja meg.

¹⁵

Az AT. 10.§ (7) bekezdésének hatályos szövegét az 1994: L. törvény 10.§-ának (2) bekezdése állapítja meg.

¹⁶

Az AT. 33. § (3) bekezdésének hatályos szövegét az 1994: XXVIII. törvény 44.§-ának (8) bekezdése állapítja meg.

¹⁷

A 25-29. §-t az 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

¹⁸

A 30.§ (4) bekezdése az 1994: L. törvény 10.§-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 30. § (7) bekezdésétaz 1997: LXXX. törvény Mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjval.

²⁰

A 3. számú melléklet az 1994: L. törvény 6. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹

Az 5. számú melléklet az 1994: L. törvény 6. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²

A 6. számú melléklet az 1994: L. törvény 6. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³

A 8. számú melléklet az 1994: L. törvény 6. §-ának (5)–(6) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴

A 11. számú mellékletet az 1994: L. törvény 7. §-a, illetve 1. számú melléklete iktatta be.

²⁵

A 12. számú mellékletet az 1994: L. törvény 7. §-a, illetve 2. számú melléklete iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek