GK BH 1993/116
GK BH 1993/116
1993.02.01.
A felszámolás alá került cég - mind aktív, mind passzív pereiben - a felszámolására vonatkozó közlemény hivatalos lapban történő közzétételének napjától teljes illetékmentességet élvez. Eddig az időpontig azonban illeték-feljegyzési jogot csak a fizetésképtelenségének bizonyítása útján nyerhet [1986. évi 11. tvr. 12. §, 16. § (1) bek.*; 1990. évi XCIII. tv. 58. § i) pont, 62. § (1) bek.; Pp. 95. §, 130. § (1) bek. j) pont].
Az 1986. évi 11. tvr.-et az 1991. évi IL. tv. 84. §-a hatályon kívül helyezte, a tétel azonban az új szabályozás szerint is érvényes.
Az elsőfokú bíróság végzésében a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megállapította, hogy a felperes az alperessel szemben az 1990. november 27-én kötött szerződés megszegése miatt 140 000 000 Ft kártérítés és kamatai megfizetése iránt nyújtott be keresetet. A keresetleveléhez sem a szerződést, sem egyéb dokumentumot nem csatolt, és az eljárási illetéket sem rótta le. Az elsőfokú bíróság az 1991. július 4-én kelt végzésében felhívta a felperest, hogy 15 napon belül rója le a 300 000 Ft összegű elsőfokú eljárási illetéket, és csatolja a keresetleveléhez mindazokat a dokumentumokat, amelyek a keresete alapját képezik, amelyek a jogviszony fennállását, a kára bekövetkezését, valamint annak összegszerűségét legalábbis valószínűsítik. A felperes a felhívást 1991. július 26-án vette át, ezt követően 1991. augusztus 8-án illeték-feljegyzési jog engedélyezését kérte, és bejelentette, hogy ellene felszámolási eljárás van folyamatban. A keresetlevél egyéb hiányosságait nem pótolta, sem a szerződést, sem az egyéb okiratokat nem nyújtotta be.
Az elsőfokú bíróság 1991. szeptember 25-én annak bejelentésére hívta fel a felperest, hogy a felszámolásának elrendeléséről szóló hirdetményt a Magyar Közlöny melyik számában tették közzé. A tértivevény tanúsága szerint a felhívást a felperes képviselője 1991. október 8-án átvette, a kért adatokat azonban nem szolgáltatta, ezért az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem biztosított a részére illeték-feljegyzési jogot, és az ügyben hozott három végzésből az elsőfokú bíróság csak egy végzést kézbesített a részére. Sérelmezte, hogy bár a felszámolási eljárás megindítását bejelentette, a Fővárosi Bíróság ennek ellenére nem rendelkezett az illeték-feljegyzési jog engedélyezéséről.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
A felperes képviselője a Legfelsőbb Bíróság többszöri felhívására sem jelentette be a felszámolási hirdetmény közzétételének időpontját, végül a Legfelsőbb Bíróság megkeresésére a Fővárosi Bíróság azt a tájékoztatást adta, hogy a felperessel szemben a fizetőképtelenség megállapítása iránt van folyamatban eljárás, a felszámolási hirdetmény közzétételére mind ez ideig nem került sor.
A jelen perben még alkalmazandó, az 1988. évi 26. tvr.-tel és az 1990. évi XII. tv.-vel módosított 1986. évi 11. tvr. 12. §-a, valamint a 16. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet felszámolása a felszámolási hirdetmény közzétételével kezdődik, és ettől az időponttól állnak be a felszámolási jog következményei is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. tv. 58. §-ának i) pontja szerint a gazdálkodó szervezetek felszámolásával kapcsolatos eljárás illetékmentes, ehhez képest a hirdetmény megjelenésétől kezdődően illeték-feljegyzési jog engedélyezésére nincsen szükség, az eljárást a törvény erejénél fogva illetékmentesen kell lefolytatni. Az iratokból megállapítható, hogy a bíróság a felperes felszámolásáról szóló hirdetményt a Magyar Közlönyben még nem tette közzé, ezért a felperes az elsőfokú eljárási illeték lerovása alól csak akkor mentesülhetett volna, ha részére az elsőfokú bíróság illeték-feljegyzési jogot engedélyez. A felperes azonban nem csatolta kérelem elbírálásához szükséges, a számláját vezető pénzintézetek igazolásait a számlái állásáról, ezek hiányában nem bizonyított, hogy az illeték-feljegyzési jog engedélyezésének az 1990. évi XCIII. tv. 62. §-ának (1) bekezdésében írt feltételei fennállnak.
Az elsőfokú bíróság azonban nem elsősorban az illeték lerovásának elmulasztása, hanem a keresetlevél egyéb hiányosságai miatt utasította el idézés kibocsátása nélkül a felperes keresetlevelét. A Pp. 372. §-ának (2) bekezdése határozza meg a keresetlevél tartalmi kellékeit, a 373. §-a pedig a szükségképpen csatolandó okiratokat sorolja fel.*
A felperes által benyújtott keresetlevél az e jogszabályhelyeken meghatározott legminimálisabb tartalmi követelményeket sem elégíti ki. Részletes és pontos tényállás hiányában, a szerződés, valamint az egyéb okiratok csatolása nélkül még csak nem is valószínűsíthető, hogy a felek között bármilyen jogviszony létrejött volna, hogy a felperest az alperes szerződésszegése következtében kár érte, és hogy a bekövetkezett kár hozzávetőleg milyen összegű. Az elsőfokú bíróság a felperest a Pp. 95. §-a alapján a hiányok pótlására hívta fel, a felperes a megadott határidő alatt a keresetlevél hiányait nem pótolta. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevél olyannyira hiányos, hogy azt a hiányok pótlása nélkül érdemben elbírálni nem lehet, és ezért alapos okkal utasította el azt a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontjára utalással.
A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdésére utalással helybenhagyta.
A teljesség kedvéért csupán rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása miatt a felperest joghátrány nem éri, mert amennyiben a végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a keresetlevelét szabályszerűen újra benyújtja a Pp. 373. §-ának (3) bekezdése alapján a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak. (Főv. Bír. 25. G. 45 828/1991. - Legf. Bír. Gf. I. 32 847/1991. sz.)
*A Pp. 372. és 373. §-át az 1992. évi LXVIII. tv. 31. §-ának c) pontja 1993. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás