KK BH 1993/121
KK BH 1993/121
1993.02.01.
Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a társadalmi szervezet feloszlását a közgyűlésnek kell kimondani, az egyesület elnökének ilyen tartalmú bejelentése alapján a bíróság a nyilvántartásból való törlést nem rendelheti el [1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (2) bek., e) pont, 20. §].
A. B. K. Egyesület elnöke beadványában azzal a kéréssel fordult a megyei bírósághoz, hogy a 298/1989. sorsz. alatt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vett egyesületüket a nyilvántartásból törölje. Kérelmében előadta, hogy az egyesület jogutód nélkül megszűnik 1991. december 31-i hatállyal. A megyei bíróság végzésével a kérelmező társadalmi szervezetnek a bírósági nyilvántartásból való törlését rendelte el.
A megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be az elsőfokon eljárt bíróságnak a társadalmi szervezet törlését elrendelő végzése ellen, és indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését. A fellebbezésben előadottak szerint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (a továbbiakban: Etv.) 20. §-a értelmében a társadalmi szervezet megszüntetésének módozatai között a törvény nem ismeri a bírósági végzésben hivatkozott megszűnési okot.
A fellebbezés alapos. Az Etv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A társadalmi szervezet az alapszabályát és az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően szervezetét és működését szabályait maga állapítja meg, továbbá az önkormányzati elv alapján folytatja működését. Az Etv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az ügy iratai között levő és a kérelmező társadalmi szervezet tevékenységére vonatkozó alapszabály 14. pontja meghatározza a közgyűlés feladatait és hatáskörét. Eszerint - többek között az egyesület közgyűlése dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapszabály e rendelkezéséből, valamint a fent idézett törvényhelyi rendelkezések egybevetéséből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező társadalmi szervezet feloszlatásáról a közgyűlésnek kell döntenie.
Az egyesület alapszabályának 15. pontja értelmében a közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van: ha határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A kérelmező, a társadalmi szervezet törlése iránti eljárás során, illetőleg az ezzel kapcsolatos fellebbezési eljárás során bejelentette, hogy taglétszámuk 1990-1991-ben már csak három-négy fő volt, közgyűlést összehívni a feloszlatás kimondására ezért nem lehetett.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a kérelmező társadalmi szervezet alapszabálya megfelelően rendelkezik arról az esetről is, ha a közgyűlés összehívása nem eredményes. Ezért nincs akadálya annak, hogy az egyesület feloszlatásáról a közgyűlés az egyesület alapszabályának megfelelő eljárással határozatot hozzon.
Az Etv. 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a társadalmi szervezet megszűnését a bíróság az ügyész keresete alapján akkor állapíthatja meg, ha az legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan a törvény által meghatározott minimális létszám - 10 fő - alatt van. Az Etv. 12. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 20. §-a alapján - az alapszabály 34. pontjának is megfelelően - a helyes eljárás az lett volna, ha a szervezet képviselője a megmaradt tagokat a közgyűlésre összehívja, és ott döntenek a szervezet feloszlásáról.
Az elsőfokon eljárt bíróságnak a kérelmező bejelentése kapcsán meg kellett volna vizsgálnia, hogy az Etv. 20. §-ában előírt - a társadalmi szervezetek megszűnésére vonatkozó - rendelkezéseket a kérelmező teljesítette-e. Az eljáró bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a kérelmező társadalmi szervezet képviselőjének bejelentése nem alkalmas a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásából való törlésére, és fel kellett volna hívnia közgyűlési határozat csatolására. Ennek hiányában a kérelem elutasításának lett volna helye. A bíróság a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását erre nem alkalmas okirat alapján végezte el, ezért végzését a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásából való törlése iránti kérelme elutasításáról döntött. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 101/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás