KK BH 1993/123
KK BH 1993/123
1993.02.01.
A törvény az alapítványt rendelő alapító okiratra értelemszerűen írásbeli alakot ír elő, további előírást azonban az alakszerűségre nem tartalmaz [Ptk. 74/A. § (1) bek.].
H. Gy. lelkipásztor alapítvány létrehozását határozta el, az erre vonatkozó alapító okiratot 1992. március hó 8-án aláírta. Az alapítvány célja a B. gyülekezet működési feltételeinek megteremtése és a keresztény misszió programjának megvalósítása. Ennek érdekében részt vesz a lelkipásztori szolgálati lakás megépítésében, támogatja a gyülekezet szolgálatában álló személyek képzését és továbbképzését. A templom felépítését, valamint a felépítést követően a fenntartási, működési, fejlesztési költségeket biztosítja. Az alapító okirat szerint az alapító 100 000 Ft induló vagyont bocsát az alapítvány rendelkezésére. Az alapító kérelmében a megyei bíróságtól az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét kérte. Az iratok átvizsgálása után az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárást folytatott le, amelynek során az alapítványi vagyon meglétének, illetőleg alkalmasságának vizsgálata érdekében arra hívta fel az alapítót, hogy egyértelműen határozza meg: nyitott vagy zárt alapítványt kíván-e létrehozni. Az alapítvány képviselője az eljáró bíróságot az alapító okirat rendelkezéseinek értelmezésére hívta fel, és kérte, hogy az eljáró bíróság a hiánypótlási eljárás befejezésével érdemi döntést hozzon az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele ügyében.
Az elsőfokú bíróság végzésével az alapítvány nyilvántartásba vételét megtagadta. Döntését azzal indokolta, hogy a Ptk. 74/A. és C. §-aiban foglalt előírásoknak az alapítvány alapító okiratának meg kell felelnie ahhoz, hogy bírósági nyilvántartásba vételre kerülhessen. Így a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az alapítvány vagyona a kitűzött céllal összhangban áll-e. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat tárgya más nyitott alapítvány és más zárt alapítvány esetében, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, mivel az alapító nem jelentette ki, hogy e két alapítványi forma közül melyiket részesítette előnyben, ezért az alapítványi vagyon vizsgálata lehetetlen. Így nem kerülhet sor az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételére.
A kérelmező fellebbezést nyújtott be az elutasító elsőfokú végzés ellen, amelyben előadta, hogy az alapítványok létrehozására és működésére vonatkozóan a Ptk.-ban előírt szabályok nem tartalmaznak rendelkezést arról, hogy az alapító okiratban az alapítónak ki kell jelentenie az alapítvány nyitott vagy zárt voltát. Az alapító okiratra vonatkozó előírásokat teljesítették.
A fellebbezés alapos. A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély vagy jogi személy tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A Ptk. 74/B. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, valamint székhelyét. Ezek azok a törvényes kellékek, amelynek hiányában érvényes alapító okirat nem jöhet létre.
A kérelmező által a bírósági nyilvántartásba vételt kérő beadványhoz mellékelt alapító okirat meghatározta az alapítvány célját, megjelölte az alapítvány vagyonát és a vagyon felhasználásának módját. Az alapítvány vagyona 100 000 Ft készpénz, továbbá a közadakozásból vagy más módon az alapítvány céljára még befolyt összegek. Az alapítványi vagyon megjelöléséből egyértelműen megállapítható, hogy az alapítvány működése során várja a közadakozást, illetőleg más módon is az alapítvány céljára befolyó összegeket, melyeket az alapítványi vagyon részének tekinti, tehát az alapító nyitott alapítványt hozott létre, amelyhez közadakozásra és csatlakozásra számít.
Az alapítvány létesítésére vonatkozó fent idézett jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy az alapítvány létrehozása egyoldalú jognyilatkozattal történik. A Ptk. 199. §-a úgy rendelkezik, hogy az egyoldalú jognyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szerződés alakjára vonatkozóan a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. A Ptk. fent idézett rendelkezései meghatározzák, hogy az alapítónak az alapítvány rendelésére vonatkozó jognyilatkozatát írásban, okiratban kell megtennie, meghatározza továbbá e nyilatkozat törvényes kellékeit is. Mindezekből következik, hogy további alakszerű előírásokat a Ptk. az alapítványrendelésre vonatkozóan nem tesz.
Az elsőfokú bíróság végzésében utalt és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2. számú állásfoglalásának I/c) pontja kifejezetten hivatkozik arra az esetre, amikor az alapító által az alapítvány céljára rendelt vagyonon kívül az alapítvány vagyona gyarapodhat az alapítványhoz csatlakozó jogi és magánszemélyek felajánlásával, valamint az alapítvány vállalkozási tevékenységéből és egyéb forrásból befolyó jövedelemmel. A kérelmező által a jelen ügyben benyújtott alapító okiratnak az alapítványi vagyon felhasználási módjára vonatkozó rendelkezései között - a fent hivatkozott kollégiumi állásfoglalásnak megfelelő - rendelkezés található a közadakozás révén, illetőleg más módon az alapítvány céljára még befolyó összegekről is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alapító okiratban az alapítványi vagyonról tett rendelkezésekből megállapítható, hogy az alapítvány nyílt, mert az ahhoz csatlakozók és az adományozók adományait várják. E rendelkezések alkalmasak ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét megelőző eljárás során megvizsgálhassa, hogy az alapítvány céljára rendelt vagyon az alapítványi céllal arányban áll-e. Az alapító által átadott 100 000 Ft-os alapítványi vagyon, mint induló vagyon alkalmas arra, hogy az alapítvány annak felhasználásával tevékenységét megkezdje, az alapítvány céljainak megismertetésével a közadakozást, illetőleg az adományok gyűjtését megindítsa.
A fenti indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és elrendelte az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét.
Az elsőfokú bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az alapítvány nyilvántartási adatait a bírósági nyilvántartásba fel kell vennie. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25 208/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás