KK BH 1993/124
KK BH 1993/124
1993.02.01.
A nyitott alapítvány alapító okirata arról rendelkezhet, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon az alapítvány megszűnése esetén visszaszáll az alapítóra [Ptk. 74/E. § (1) bek.
Sz. Z. mint kuratóriumi elnök 1992. április 12-én nyújtotta be a megyei bírósághoz a "T. B. Misszióért" elnevezésű alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet. A megyei bíróság 1992. április 16. napján az alapítványt a bírósági nyilvántartásba bejegyezte. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben a bejegyzést elrendelő végzést törvénysértőnek minősítve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. A főügyészség kifogásolta, hogy az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a kuratórium elnöke és nem az alapító nyújtotta be, az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon az alapítványi célhoz viszonyítottan kirívóan alacsony, továbbá törvénysértő az alapító okiratnak az a rendelkezése, amely az alapítvány megszüntetését a későbbiek során az alapítónak, illetőleg jogutódjának jogkörébe adja.
Az alapító a fellebbezésben tett észrevételében hivatkozott arra, hogy az alapítvány nyitott, ezért az induláshoz szükséges vagyont álláspontjuk szerint rendelkezésre bocsátotta. A kuratórium elnöke az alapítók megbízásából nyújtotta be az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, és a bírósághoz 1992. május 28-án érkezett beadványban az alapító okiratnak az alapítvány megszűnésére vonatkozó kifogásolt rendelkezését akként módosította, hogy "Az alapítvány megszűnik az alapítványban meghatározott célok megvalósulásával, illetve 1993. december 31-én az esetben, ha addig az alapítvány bevétele nem éri el a 100 000 (egyszázezer) Ft-ot. A megszűnéskor meglevő alapítványi vagyon az alapítóra száll".
A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta, és azt kiegészítette azzal, hogy az alapító okirat megszűnésére vonatkozó rendelkezésének módosítása a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis, ugyanis nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik az az alapítványi rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a 10 000 Ft induló vagyonnal létrehozott alapítvány megnövekedett, de 100 000 Ft összeghatárt el nem érő vagyonát 1993. december 31-i határidővel az alapító saját vagyonába forgassa vissza.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint magánszemély és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) tartós közérdekű célra, alapító okiratban alapítványt hozhat létre. A fenti rendelkezésből következik, hogy a megyei bíróságnak a nyilvántartásba vétel előtt vizsgálnia kell, hogy az alapító magánszemély-e, illetőleg jogi személyiséggel rendelkezik-e. Amennyiben jogi személyiséggel nem rendelkezik, úgy kizárólag, mint személyegyesülés az egyesülés valamennyi tagjának aláírásával hozhat létre alapító okiratban alapítványt. Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, valamint székhelyét. Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.
A kérelmező esetében az alapítvány nyitott, tehát az alapítvány működése során valószínűsíthető, hogy az alapítványi célokkal azonosuló magánszemélyek, illetőleg jogi személyek adományaikkal növelik az alapítvány vagyonát. Ebben az esetben az alapítónak olyan összegű alapítványi vagyont kell az alapításkor az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amely az alapítvány működésének megindulásához feltétlenül szükséges. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott 10 000 Ft az induláshoz szükséges összegeket sem fedezi, azért az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási keretében az alapítvány induló vagyonának az általa meghatározott összegre való kiegészítését kellett volna elrendelnie. A Ptk. 74/B. §-ának fent hivatkozott rendelkezése szerint az alapító okiratban kell az alapítónak rendelkeznie a vagyon felhasználásának módjáról is. Ezért az alapító okiratnak az a rendelkezése, amely ezt a jogkört az alapítvány kezelő szervére ruházza, törvénysértő.
Az alapítvány megszűnésére vonatkozóan a Ptk. 74/E. §-ának (1) bekezdése oly módon rendelkezik, hogy az alapítvány megszűnik, ha az alapítványban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett. A célról, a megszüntető feltételről, illetőleg a megszüntető idő bekövetkezéséről az alapító az alapító okiratban rendelkezhet. Dönthet erre az esetre az alapító az alapítvány meglevő vagyonának sorsáról is, azonban nyitott alapítvány esetében kizárólag oly módon, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott alapítói vagyon száll vissza az alapítóra, a csatlakozás folytán megnövekedett vagyonról pedig egyéb, esetleg hasonló célú alapítvány támogatására fordításáról határozhat.
A jó erkölcsbe ütközik az alapító okiratnak olyan rendelkezése, amely a rövid időn belül megnövekedett vagyonnak az alapító saját vagyonába való visszafordításáról rendelkezik, hiszen ez nem más, mint egy vagyonnak időleges kivonása az adózásra vonatkozó (és egyéb) jogszabályok alól.
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét a Ptk. 74/A. §-ának (4) bekezdése szerint az alapítónak kell kérnie. Az alapítót a bíróság előtti eljárásban kizárólag a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 67. §-ában foglalt meghatalmazott képviselheti. A megismételt eljárásban tehát az alapítónak az alapító okirat fenti hiányosságainak kiküszöbölésével, illetőleg módosításával, jogi személyiségének igazolásával, illetőleg vagyon kiegészítésével kell ismételten kérnie az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 215/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás