BK BH 1993/137
BK BH 1993/137
1993.03.01.
A többszörös összbüntetésbe foglaláskor a korábbi összbüntetés alapítéleteire csak akkor kell — és lehet — visszatérni, ha azt a Btk. 93. §-ának (4) bekezdésére alapítottan hozták meg, és az újabb összbüntetés kapcsán is teljes körű quasi halmazati viszony áll fenn. Minden más esetben a korábbi összbüntetési eljárás során megállapított büntetés és a legutóbbi alapítéletekben kiszabott büntetések a Btk. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összbüntetésbe foglalásának van helye [Btk. 93. § (2) és (4) bek., BK 105. sz.].
Az elsőfokon eljárt városi bíróság a Btk. 93. §-ának (2) bekezdése felhívásával a terheltre külön ítéletekkel kiszabott alábbi szabadságvesztéseket foglalta összbüntetésbe:
1. az Sz.-i Városi Bíróság 1990. október 3. napján jogerős ítéletével kiszabott 9 hónapi szabadságvesztést;
2. az Sz.-i Városi Bíróság 1991. december 17. napján jogerős ítéletével kiszabott 8 hónapi szabadságvesztést;
3. az S.-i Városi Bíróság 1992. június 2. napján jogerős ítéletével kiszabott 8 hónapi szabadságvesztést, amelyet a terheltre 1990 májusában elkövetett lopás miatt szabott ki a bíróság.
Az összbüntetés tartamát 1 év 8 hó 20 napi börtönben határozta meg, megállapította, hogy az elítélt többszörös visszaeső, ezért feltételes szabadságra nem bocsátható. Az összbüntetésbe foglalásra egyébként az adott okot, hogy az 1. és 3. alapítélettel kiszabott büntetésekkel kapcsolatos végrehajtási kegyelem a 2. alatti elítélés folytán hatályát vesztette (1990. évi XXXIX. tv. 9. §).
Az összbüntetési ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezés alapos.
A megyei bíróság a felülbírálat során megállapította azt is, hogy az Sz.-i Városi Bíróság által meghozott, 1. és 2. alatt jelzett ítéletekkel kiszabott büntetéseket ez a bíróság az 1991. december 17. napján jogerős ítéletével - 1 év 4 hó 20 napi szabadságvesztés megállapításával - már összbüntetésbe foglalta, de erről a bíróság a jelen összbüntetési ítéletben nem tett említést.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 105. sz. állásfoglalásából az a következtetés vonható le, hogy a korábbi összbüntetési ítélet alapítéleteire csak akkor kell - és lehet - visszatérni, ha az újabb összbüntetés - a teljes körű quasi halmazat fennforgására figyelemmel - a Btk. 93. §-ának (4) bekezdése alapján kerül megállapításra.
A jelen ügyben a legutóbbi, 3. alatt jelzett ítélettel elbírált bűncselekmény a korábbi, az 1. és 2. alatt elbírált bűncselekmények mindegyikével quasi halmazatban áll, az utóbb említett, 1. és 2. alatt jelzett ítéletek körén belül azonban nem forog fenn ez a kapcsolat. Ennek megfelelően az említett korábbi összbüntetés a Btk. 93. §-ának (2) bekezdésére alapítottan került megállapításra, és a jelen összbüntetés is erre a törvényhelyre alapítható.
Ebből következően a Btk. 93. §-a (4) bekezdésének alkalmazását lehetővé tevő, a jelen összbüntetés egészére kiható (teljes) quasi halmazat hiányában, a korábbi összbüntetési ítéletet kellett volna most - egyik alapítéletként - figyelembe venni az S.-i Városi Bíróság által meghozott ítélet mellett, vagyis az 1 év 4 hó 20 napi, valamint a 8 hónapi büntetések lettek volna összbüntetésbe foglalandók.
Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a perorvoslattal támadott ítéletet nem látta érdemben felülbírálhatónak, erre tekintettel azt hatályon kívül helyezte. Az új eljárást a Be. 278. §-ának (1) bekezdése értelmében illetékes S.-i Városi Bíróságnak kell lefolytatnia, a fentebb írtak figyelembevétele mellett. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 604/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás