BK BH 1993/147
BK BH 1993/147
1993.03.01.
I. A vádelv sérelmével jár, ezért nincs helye pótnyomozás elrendelésének, ha a bíróság azért küldi vissza az iratokat az ügyészhez, hogy meg nem vádolt személyekkel szemben nyomozati eljárási cselekményeket végezzenek [Be. 9. § (2) bek., 171. § (2) bek., 206. § (4) bek.].
II. Kizárt a pótnyomozás elrendelése olyan bizonyítékok beszerzése érdekében is, amelyek a tárgyaláson is beszerezhetők [Be. 206. § (4) bek.].
A főügyészség a vádlottak ellen - más bűncselekmények mellett - vádat emelt a cukorgyár sérelmére 1 668 399 forint értékű színesfém eltulajdonításával megvalósított különösen nagy értékre - üzletszerűen, bűnszövetségben és dolog elleni erőszakkal - elkövetett lopás bűntette [Btk. 316. §-a (1) bek., (6) bek. a) pont] miatt.
A megyei bíróság a tárgyaláson hozott végzésével pótnyomozást rendelt el.
Az ügyész fellebbezett az elsőfokú bíróság végzése ellen a pótnyomozás elrendelése miatt.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság végzésében kifejtett indokok lényege szerint a cukorgyár sérelmére elkövetett cselekménnyel összefüggően a nyomozás során nem tisztázták kellő mértékben az eltulajdonított mennyiségeket és értékeket. Az egyes vádlottak vallomásai szerint további személyek részvétele nem zárható ki. Ezenfelül nem tisztázott az sem, hogy egy további bűncselekmény: a vád szerint a járműjavító üzem sérelmére elkövetett lopás esetében a vádiratban szereplő érték nem pusztán leltárhiány-e.
Ezért az I. r. és a II. r. vádlott által lehetséges további elkövetőként megjelölt személyek "számításba vételével" (kihallgatásukkal, a rájuk vonatkozó más adatok beszerzésével) kell a tényállást felderíteni; a járműjavító üzem esetében pedig az előző leltáreredmények, a bevételezés és az anyagmozgatás részleteit is meg kell vizsgálni. Ez a bizonyítás pedig a tárgyaláson nem folytatható el, ezért pótnyomozás elrendelése vált szükségessé.
Az elsőfokú bíróság kellő alap nélkül, téves indokok alapján rendelt el pótnyomozást. Amennyiben a bíróság úgy látja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményekben más - meg nem vádolt - személyeknek a büntetőjogi felelőssége is megállapítható (illetve ennek lehetősége fennáll), nincs helye pótnyomozás elrendelésének, hanem az ügyészt fel kell hívni; a megfelelő intézkedéseket tegye meg, és az ügyész nyilatkozatától függően lehet az iratokat az ügyésznek - indítványára - megküldeni.
A büntetőeljárásban a vádelv érvényesül. Ennek egyik lényeges tartalmi eleme, hogy a bíróság csak azzal a személlyel szemben járhat el, akivel szemben törvényes vádat emeltek. Ebből pedig okszerűen az következik, hogy a bíróság nem rendelheti el - pótnyomozás előírásával sem -, hogy eljárási cselekményeket végezzenek törvényesen meg nem vádolt személyekkel szemben. A bíróság az ügyészt a vádemelésre felhívhatja, de ha az ügyész e felhívásnak nem tesz eleget, a meg nem vádolt személy ellen a bíróság nem folytathat eljárást.
Ami pedig a járműjavító üzem sérelmére elkövetett cselekménnyel érintett érték tisztázását illeti, az esetleges kétségek az okiratok beszerzésével is elháríthatók, az ilyen eljárási cselekmény pedig az eljárás bírósági szakaszában is megtehető. A tárgyaláson is beszerezhető bizonyítékok felderítése érdekében pedig pótnyomozás nem rendelhető el.
Az elsőfokú bíróság a kifejtettek értelmében, a büntetőeljárás több lényeges szabályát [Be. 9. § (2) bek., 171. § (2) bek., 206. § (4) bek.] megsértette. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú végzést a Be. 261. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Az elsőfokú bíróság természetesen az I. r. és a II. r. vádlott által - a lakcím megjelölésével - bejelentett személyek kihallgatását megkísérelheti, és ennek eredményétől függően az ügyész figyelmét a pótlólagos vádemelésre felhívhatja. (Legf. Bír. Bf. I. 475/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás