BK BH 1993/15
BK BH 1993/15
1993.01.01.
A Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalánál zászlós rendfokozatban a szolgálati feladatainak ellátása során közlekedési vétséget elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatása nem a megyei (fővárosi) bíróság katonai tanácsának, hanem a városi (kerületi) bíróságnak a hatáskörébe tartozik [Be. 24. §, 331. § (1) bek., Btk. 122. § (1) bek.].
A zászlós vádlott ellen a főügyészség a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz 1991. október 2. napján benyújtott vádindítvánnyal közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet - a vád szerint - a munkáltatója tulajdonában levő személygépkocsi vezetése közben valósított meg.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1992. március 25. napján meghozott és április 6. napján jogerőre emelkedett végzésével az ügynek a Fővárosi Bíróság "katonai kollégiumához" történő áttételét rendelte el. A végzés indokolása aszerint a vádlott BM-dolgozó, 1985 szeptembere óta a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. A vád tárgyává tett bűncselekményt 1991. április 12. napján szolgálati gépkocsival és szolgálati viszonyban követte el. A Be.-nek az 1991. évi LVII. törvény 5. §-a által módosított 331. §-a (1) bekezdése szerint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt katonai büntetőeljárásnak van helye. A Be. 335. §-a szerint a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben elsőfokon a kijelölt megyei bíróság katonai tanácsa jár el, mely jelen esetben a Fővárosi Katonai Kollégiuma. A bíróság a fentiekre figyelemmel, mivel jelen ügy elbírálására hatásköre nincs, a Be. 168. §-a és a Be. 24. §-a alapján határozott akként, hogy az ügy a Fővárosi Bíróság "katonai kollégiuma" hatáskörébe tartozik.
A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa az 1992. április 24. napján meghozott és május 7. napján jogerőre emelkedett végzésével a hatáskörének hiányát állapította meg. Végzésének indokolásában arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál zászlósi rendfokozatban szolgálatot teljesítő vádlott sem a fegyveres erők tényleges állományú tagjának, sem a rendőrség hivatásos állományú tagjának nem tekinthető. Az adott esetben, mivel a nevezett nem tagja a fegyveres erőknek, a katonai büntetőeljárásnak nincs helye.
Ezt követően az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.
A katonai főügyészség átiratában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kijelölését indítványozta.
Az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa között merült fel negatív hatáskörű összeütközés, miután mindkét bíróság a hatáskörének hiányát állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki.
Az eljárt bíróságok helyesen rögzítették, hogy a vád szerinti cselekménykor a vádlott - mint a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának zászlósi rendfokozatban levő beosztottja - szolgálati feladatot látott el.
A Btk. módosított 122. §-ának (1) bekezdése szerint, katona a fegyveres erők tényleges állományú, a rendőrség hivatásos állományú tagja, valamint az, aki nem a fegyveres erőknél teljesít tartalékos katonai szolgálatot.
A honvédelemről szóló, módosított 1976. évi I. törvény (Htv.) 16. §-a szerint a fegyveres erők a Magyar Honvédség és a Határőrség. A fegyveres erők tényleges állományához tartoznak a hivatásos, a továbbszolgáló és a sorkatonák, a szolgálatot teljesítő tartalékosok és a katonai tanintézet (kollégium) hallgatói (Htv. 33. §).
A rendőrségről szóló módosított 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet 2. §-a azt tartalmazza, hogy a rendőrség fegyveres testület és a "Magyar Köztársaság Rendőrsége" nevet viseli. A rendőrség állományába való felvételt és a szolgálati viszonyt a rendelet 5. §-a szerint külön jogszabály határozza meg.
A nemzetbiztonsági feladatokról az állam- és közbiztonságról szóló, módosított 1974. évi 17. tvr. végrehajtására a tvr. 12. §-a szerinti felhatalmazás alapján kiadott, többszörösen módosított 26/1990. (II. 14.) MT rendelet rendelkezik. Ennek 1. §-ának (2) bekezdése szerint a nemzetbiztonsági, valamint az információs feladatokat végző szolgálat országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként működik, míg a (3) bekezdés szerint a Katonai Biztonsági Szolgálat és a Katonai Felderítő Szolgálat a Magyar Honvédség része, annak szervezeti keretében és költségvetési rendjében működik. Ezen túlmenően az 1990. február 14. napján kihirdetett 1990. évi X. törvény 9. §-a azt írja elő, hogy e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és polgári állományú tagjának a rendőrséggel fennálló szolgálati, illetőleg munkaviszonya megszűnik.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 6. §-a többek között a szolgálatok munkatársainak jogállását illetően olyan rendelkezést is tartalmaz, amely szerint "ahol a jogszabály fegyveres erőket, fegyveres testületeket említ, ott Nemzetbiztonsági Hivatalt, illetőleg az Információs Hivatalt is érteni kell." E rendelkezés azonban a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése értelmezésénél nem vehető alapul, ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal és Információs Hivatal létrehozásával egyidejűleg, illetve azt követően a Btk. a Htv. és a rendőrségről szóló MT rendelet rendelkezéseinek szövegezésébe a fenti szolgálatok hivatásos állományú tagjai kiegészítőleg nem kerültek be. Így az irányadó jogszabályok összességükben csak akként értelmezhetők, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal rendfokozattal bíró hivatásos állományú munkatársa a Btk. és a Be. alkalmazása szempontjából katonának nem tekinthető.
A kifejtettekből következően a Be. 331. §-a (1) bekezdésének a katonai eljárást megalapozó rendelkezései az adott esetben nem alkalmazhatók, így a Be. 24. §-ára és a Be. 29. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel az ügy elbírálására hatáskörrel és egyben illetőséggel a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a büntetőeljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. B. V. 833/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás