BK BH 1993/153
BK BH 1993/153
1993.03.01.
A rendőr ellen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indított eljárás nem tartozik a katonai büntetőeljárásra [Be. 331. § (1) bek., Btk. 122. § (1) bek., 1976. évi I. tv. 16. § (1) bek., 17. § (1) bek.].
A kerületi bíróság a volt rendőr szakaszvezető vádlottat a Btk. 250. §-ának (3) bekezdésébe ütköző hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés vétsége miatt ítélte el.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A kerületi bíróság - a megismételt eljárás során - a hatáskörének hiányát állapította meg, kifejtve, hogy a katona tényleges szolgálati viszonya alatt elkövetett katonai bűncselekmény, valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által, a szolgálati helyen, és a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén a megyei bíróság katonai tanácsa jár el. Ezért az ügyet oda áttenni rendelte.
Az f.-i bíróság katonai tanácsa a jogerős végzésében szintén a hatáskörének hiányát állapította meg. Végzésének indokolásában a katonai tanács kifejtette, hogy a rendőrség nem tartozik a fegyveres erők körébe a Be. 331. §-ának (1) bekezdése alapján, ezért csupán a rendőr által elkövetett katonai bűncselekmény elbírálása tartozik a megyei bíróság katonai tanácsának a hatáskörébe. Egyéb bűncselekmény esetén akkor is az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók, ha azt a rendőr a szolgálatával összefüggésben vagy a szolgálati helyén követi el.
A Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságként a kerületi bíróságot jelölte ki.
A rendelkezésre álló iratokból kitűnően a kerületi bíróság és az f.-i bíróság katonai tanácsa között merült fel negatív hatásköri összeütközés, mivel mind a két bíróság a hatáskörének hiányát állapította meg. A volt rendőr szakaszvezető ellen hivatali bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás, amely nem katonai bűncselekmény, és nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 16. §-ának (1) bekezdése és a 17. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mely szervek tekintendők fegyveres erőknek és melyek fegyveres testületeknek. E fogalomkörön belül: fegyveres erő: a Magyar Honvédség és a BM Határőrség; fegyveres testület: a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület.
A Be. 331. §-ának az 1991. évi LVII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével módosított (1) bekezdése értelmében katonai büntetőeljárásnak van helye a katona [Btk. 122. § (1) bek.]. által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény, valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén. Ebből folyóan a szolgálattal összefüggésben a rendőr szakaszvezető vádlott - mint a fegyveres testület tagja - által elkövetett vesztegetés bűntette nem katonai bűncselekmény, ezért annak elbírálása nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá. A rendőr által elkövetett bűncselekményre csak abban az esetben vonatkoznak a katonai büntetőeljárás szabályai, ha az a Btk. XX. fejezetében felsorolt katonai bűncselekmény.
Az adott esetben a vesztegetés bűntettének elbírálása a Be. 24. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a kerületi bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 34. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a kerületi bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. B. V. 658/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás