PK BH 1993/163
PK BH 1993/163
1993.03.01.
A bérlő és a bérbeadó birtokvitájának elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 187-188. §, 192. § (3) bek.; Pp. 54. §, 152. § (3) bek.].
A felperes kft. bérlője a perbeli ingatlanoknak. A bérbeadó alperes vállalat 1992. március 18-án a bérleti jogviszonyt felmondta arra hivatkozással, hogy a felperes a bérletidíj-fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes 1992. március 20-án kelt válaszában közölte, hogy a felmondást nem fogadja el. A bérbeadó ezt követően felszólította a bérlőt az ingatlanok elhagyására, majd 1992. június 8-án, az ingatlanokon levő üzemrészt lezárta, a felperes dolgozóit oda nem engedte be.
A felperes keresetében a birtokháborítás megszüntetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes védekezésében a bérletidíj-hátralékra és a felmondásra hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével eltiltotta az alperest a birtokháborítástól, és kötelezte, hogy a felperes által bérelt üzemet 3 napon belül nyissa ki, azt bocsássa a felperes rendelkezésére. A birtokháborítás megszüntetéséről szóló rendelkezést előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. Az elsőfokú bíróság a marasztaló rendelkezést a Ptk. 187. §-ával, valamint a 188. §-ban foglaltakkal indokolta, utalva arra, hogy amennyiben a bérlő a bérletidíj-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bérbeadónak a bérleti díj kikényszerítésére törvényben biztosított eszközei vannak, módjában áll a bérleti jogviszony felmondása is. A jogszerű birtokos elöl az üzemrész lezárása azonban birtokháborításnak minősül, amellyel szemben a bérlőt birtokvédelem illeti meg.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, sérelmezve, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a bérleti jogviszony felmondásának jogszerűségét.
A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A peres felek egyező előadása szerint a bérbeadó élt az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt eszközökkel, peres eljárás indult a hátralékos bérleti díj megfizetése iránt, és folyamatban van a felek között a per a bérleti jogviszony felmondása miatt is. A bérleti jogviszony felmondása folytán a felek között vitássá vált a bérleti jogviszony fennállása. Ennek a jogvitának pedig szerepe van a peres felek közötti birtokvitában is. A Ptk. 192. §-ának (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Döntése meghozatalánál pedig nem hagyhatja figyelmen kívül a jogosultság alapját képező szerződés felmondását. A peres felek között a bérleti szerződés alapján indult jogviták egymástól nem függenek, ezért a birtokvitában nem mellőzhető annak figyelembevétele, hogy a peres felek között vitás a bérleti jogviszony fennállása.
Az elsőfokú bíróság az eltérő jogi álláspontja folytán nem vette figyelembe a peres felek által tett nyilatkozatokat, a jogosultság fennállásának vizsgálata nélkül döntött a birtokvitában. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogvita megalapozott elbírálásához szükséges bizonyításra tekintettel az elsőfokú bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A fellebbezési eljárásban a felperes kft. egyik részvényese érdekeltségének bejelentése mellett a tárgyalás felfüggesztését kérte a beadványban megjelölt eljárás befejezéséig. A tárgyalás felfüggesztése iránti kérelem nem teljesíthető, mert azt a Pp. 152. §-ának (3) bekezdése a birtokperben kizárja. Az újabb eljárásban azonban lehetőség nyílik arra, hogy a jogvitában érdekelt kérelmező az érdekeltségének igazolása mellett a Pp. 54. §-a szerint a perbe beavatkozzék.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségeket a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróság fog rendelkezni. (Legf. Bír. Pf. I. 20 912/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás