PK BH 1993/165
PK BH 1993/165
1993.03.01.
A feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadhatóság árverési vételnél [Ptk. 201. § (2) bek., 210. § (1) bek.; PK 267. sz.].
Az alperesi jogelőd községi tanács árverés útján értékesítette a perbeli lakóingatlant. Az ingatlan tulajdonjogát az 1990. május 3. napján kelt adásvételi szerződéssel - az árverésen kialakított - 640 000 forint vételárért a felperesek szerezték meg. A felperesek - az egyéves törvényi határidőn belül - írásbeli nyilatkozatot intéztek az alpereshez, megtévesztés, tévedés, valamint feltűnő értékaránytalanság okából támadva a szerződést; egyben kérték, hogy az érvénytelenségi okot kiküszöbölve, 400 000 forintra csökkentse az alperes a szerződéses vételárat. A megtámadásra vonatkozó közlés eredménytelen maradt.
A felperesek keresetükben arra hivatkoztak, hogy az ingatlan lényeges jellemzőit nem ismerték, továbbá a licitálás nem az értékbecslésben foglalt, hanem annál magasabb értékről indult, és az irreálisan magas vételárat „mesterségesen felverve” alakították ki. Kereseti kérelmük tévedés és feltűnő értékaránytalanság címén a vételár 400 000 forintra történő leszállítására irányult.
A városi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A városi bíróság jogi álláspontja szerint a szerződés megtámadásának a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésében írt feltételei nem állnak fenn, mert nem állapítható meg az, hogy a felperesek esetleges tévedését az alperesi jogelőd okozta vagy felismerhette. Ami a feltűnően nagy értékkülönbséget illeti, úgy foglalt állást, hogy nem vitásan a felperesek a perbeli ingatlant, a becsértéket jóval meghaladó összegért vásárolták meg, nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a vételár kialakítása licitálás útján történt, aminek során maguk a felperesek is aktívan közreműködtek.
Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, a keresetüknek helyt-adó döntés meghozatalát kérve.
A fellebbezés alaptalan.
A fellebbezési eljárásban a megyei bíróság szakértői bizonyítást foganatosított. Az aggálytalan szakértői vélemény szerint a perbeli ingatlan forgalmi értéke 1990 februárjában - az árverés megtartásakor - 390 000 forint volt.
A megyei bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a perbeli esetben a vételár kialakításának körülményeire tekintettel megállapítható-e a feltűnően nagy értékkülönbség fennállása. [Ptk. 201. § (2) bek.]
A Legfelsőbb Bíróság PK 267. számú állásfoglalás szerint a szerződésnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbségére alapított megtámadása esetében annak megállapításához, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy-e, a bíróságnak vizsgálnia kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi (érték-) viszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját. E körben az indokolás - többek között - kifejti, hogy jelentőséget kell tulajdonítani a szerződéskötés körülményeinek, az érték meghatározása módjának (részletfizetési kedvezmény kikötése, az értéktől eltérő ellenszolgáltatásnak sajátos okból történő felajánlása, versenytárgyalás stb.).
A perbeli ingatlant árverésen értékesítették. Az árverés nem más, mint az értékesítésnek az a módja, amikor a vagyontárgyat nyilvánosan kínálják eladásra, s azt vevőként az szerzi meg, aki a legnagyobb vételárat ígéri. Az árverési vételár tehát ún. versenyár, amelyet az árverésen résztvevők tudatosan, az esetleges objektív aránytalanság lehetőségével is számolva alakítanak ki. Mindebből pedig a megyei bíróság álláspontja szerint az következik, hogy abban az esetben, ha az árverés a forgalmi érték körüli vagy annál alacsonyabb értékről indul - tehát ha a kikiáltási ár nem feltűnően magas a forgalmi értékhez képest -, az annak eredményeként megkötött szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbségére alapítva eredményesen nem támadható. Ugyanis ilyenkor az árverező tudatos közreműködése következtében objektív aránytalanságról nem lehet szó. Az ezzel ellentétes megoldás azt eredményezné, hogy az árverési vevőnél alacsonyabb - de a kikiáltási árnál magasabb - összeget ajánlók eleve elesnek a megvásárlási lehetőségtől; ugyanakkor az árverésben tudatosan közreműködő árverési vevő az értékkülönbség feltűnően nagy részének kiküszöbölésével szerezné meg a vagyontárgyat; ami ellentétben áll az árverési eladó ügyleti érdekeivel is.
A kifejtettekből következően a megyei bíróság úgy foglalt állást, hogy a perbeli esetben, figyelemmel arra is, hogy az árverés a forgalmi értéket megközelítő értékről indult, a feltűnő értékkülönbség fennállása nem állapítható meg, tehát ezen a címen sem támadhatják a felperesek eredményesen a szerződést; ezért az előbbiekben részletezett indokolásbeli kiegészítéssel a megyei bíróság a városi bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Nógrád Megyei Bír. Pf. 20 679/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás